Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-28 / 23. szám

Városi művelődés A Rónai Sándor Művelő­dési Központ munkálkodását, az 1970-es esztendő terveit rövidesen megtárgyalja a tár­sadalmi vezetőség. Kezeink­hez jutott az az alapos, csak­nem ötven oldal terjedelmet kitevő jelentés, amely vitául szolgál majd a január 30-án esedékes ülésen. A művelődési központban folyó szerteágazó munka köz­ismert. A munkatársak igye­keznek eleget tenni a mis­kolci, a miskolci járási, a megyei kívánságoknak, igé­nyeknek. Köztudott, hogy itt nemcsak rendezvényszolgá­latról van szó, hanem az egész megyét érintő mód­szertani, népművelésirányítói tevékenységről is. Lapunk­nak lesz még módja e sok­irányú fáradozást kellő idő­ben és terjedelemben méltat­ni. Ezúttal a székhelyi tevé­kenységet kíséreljük meg ér­zékeltetni. Külön misko'ci empor! Nem is olyan régen, jogos szemrehányással illették a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központot, ami­ért nem fordít kellő gondot a miskolciak művelődési igé­nyére. A színházterem, a kor­szerű klub nem kínált annyi műsort, mint amennyit a vá­ros lakói megérdemeltek vol­na. A művelődési központ külön városi csoportot hívott életre; e csoport feladata, hogy a miskolci művészeti, népművelési, ismeretterjesz­tői stb. igényeket kielégítse. A művelődési központ von­zási körzete Miskolc I. kerü­lete. Az elmúlt esztendőben kiemelkedő rendezvényei voltak a városi csoportnak a politikai kerekasztal, a KPVDSZ és a zenész dolgo­zók részére rendezett akadé­miák. a KISZ-vezetők to­vábbképzése, a Korunk Szín­háza rendezvénysorozata, az újítók klubja és a szocialista brigádvezetők fóruma. Huszonkilenc kiállításon ismerkedhettek meg Miskolc lakói a szocialista országok életével, Miskolc jövőjével, a magyar és szovjet műszaki, szépirodalmi könyvek, bélye­gek remekeivel, a fotó- és képzőművészeti alkotások so­kaságával. Kiváló együttesek Bányász Irodalmi Színpad A napokban három önte­vékeny művészegyüttes kap­ta meg a Művelődésügyi Mi­nisztérium kitüntetését, a Ki­váló Együttes jcímet. A Csor- los Gyula Színpad, a Bartók Béla Művelődési Központ képzőművész köre és a Bor­sodi Bányász Irodalmi Szín­pad. A kiváló együttesek te­vékenységét sorozatban is­mertetjük. 1967-ben először, az idén másodszor kapta meg a Ki­váló együttes címet az 1961- ben alakult Borsodi Bányász Irodalmi Színpad. A bá­nyászfiatalokból álló együt­test kezdettől fogva Kulcsár Sándomé, a sajószentpéteri bányász művelődési központ művészeti előadója vezeti. Értő irányításával születnek azok a költői estek, irodalmi riportok és pódiumjátékok, amelyeket — különösen a bányászélet örömét-gondjait tükrözőket — nagy szeretet­tel és szívesen fogad közön­ségük. Kiemelkedően emlé-« kezetes volt a Búcsú a bá­nyától című dokumentum- műsoruk. Az együttes összeállításai­val gyakran keresi fel a munkásszállásokat, a távoli községekben élő bányászokat, és bemutatják műsoraikat a bányatelepek művelődési ott­honaiban is. Előadásajkat éj­szakába nyúló baráti beszél­getések követik annak bi­zonyságául, hogy értik és ér­zik közönségük gondjait, örö­meit, a közönség pedig bizo­nyos lehet afelől, hogy az előadók is közülük valók. Az országos rendezvények, fesztiválok szakmai közön­sége is mindannyiszor elis­meréssel nyilatkozott bemu­tatóik tartalmi és formai új­szerűségéről. Megérdemelten kapták meg tehát most másodszor is a Kiváló együttes címet és a múlt év novemberében a szakszervoi-di irodalmi szín­padok II. megyei találkozóján a Nehéz kimozdulni című dokumentum játék bemuta­tása után a legjobb rende­zésért járó elismerő okle­velet. (m. m.) A művelődési központ nagy sikerrel szervezte meg a ta­nulóifjúság nyári és téli fog­lalkoztatását. Százhaívanezreii a vonzáskörben Az öntevékeny művészeti csoportok — a színjátszók, az irodalmi színpad, a tánc, a kórus, a balett — sok érdek­lődőt vonzottak; az együtte­sek több kitüntetéssel öreg­bítették a művelődési köz­pont hírnevét. Az említett művészeti csoportok 1969 fo­lyamán tizenkét helyi és hanminchét vidéki szereplést bonyolítottak le. mintegy húszezer néző előtt. A tizedik miskolci film- fesztiválon 15 ezer városi lá­togató vett részt, s tekintette meg a versenyprogramot. A megyei művelődési köz­pont hét szakköre az elmúlt év folyamán 356 foglalkozá­son 10 ezer érdeklődőt foglal­koztatott. Kiemelkedő fel­adatot vállalt a művelődési központ a Tanácsköztársaság 50., valamint Miskolc felsza­badulásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségsorozatokon. A figyelmes miskolcinak bizonyára feltűnt az is, hogy a művelődési központ ren­dezvényeit színvonalasan propagálja. Ennek is tulaj­donítható az, hogy 1969-ben több mint 160 ezer embernek nyújtott szórakozást, művelő­dést, tanulási lehetőséget a megyei Rónai Sándor Műve­lődési Központ székhelyi csoportja. E vázlatos ismerte­tés is bizonyítja, hogy a mű­velődési központ — munkája még finomításokra szorul — a Miskolcon élő emberek művelődési gondjaival, igé­nyeivel mind körültekintőb­ben, mind színvonalasabban foglalkozik. (P—I) Értékes Lenin-dokumentáció • Körülbelül hetven darab­ból álló gazdag dokumentá­ciós anyagot kapott a szovjet nagykövetségtől a Borsod megyei Rónai Sándor Műve­lődési Központ. A fényké­pekből és reprodukciókból álló anyag Lenin életét és munkásságát mutatja be, be­lőlük nyorfion kísérhető a nagy forradalmár életútja gyermekkorától haláláig. A művelődési központban megkezdték a gyűjtemény technikai feldolgozását. A do­kumentációs anyagot — tab­lók formájában — a Lenin- centenárium alkalmából a művelődési központ előcsar­nokában állítják majd ki. A kiállítás szervesen illeszkedik az évforduló alkalmából megrendezésre kerülő városi ünnepségsorozatba. Kovács Tibor felvétele Mérföldkövek Eszak-Magyarország képzőművészete A második világháború óta eltelt negyedszázad a képző­művészetben éppen úgy jelentős változásokat hozott, mint az élet valamennyi területén. A fejlődés útját, a lemérhető ered­ményeket vázolta előadásában a múlt héten Csabai Kálmán Munkácsy-díjas festőművész, a TIT Kazinczy Ferenc Klub­jában. Az alkotó képzőművészeket a háború előtt is a miskolci művésztelep tömörítette, de tevékenységük akkor kívül- esett a művészeti élet orszá­gos vérkeringésén. Közvetle­nül a háború befejezése után rendezték meg az első kiállí­tást, az 1950. évi tárlat pedig már annak bizonyítéka volt, hogy megteremtődött az újjá­születő képzőművészeti élet társadalmi és gazdasági hát­tere. Néhány év múlva az al­kotás tárgyi feltételeként át­adják a képzőművészeknek az új műteremlakásokat és fejlesztik a művésztelepet. A budapesti kiállításokon részt vevők mindannyiszor értékes díjakkal tértek haza, bizonyítva a miskolci képző­JUBILEUMI ZONGORAVERSENY Ismeri a feleségét Az asszony így szól a férjéhez: — Hogyan öltözzek ma a színházba? — Gyorsan, drágám! A múlt év októberében Miskolc mj. Város Tanácsa VB Művelődésügyi Osztálya felszabadulásunk 25. évfordulója, va­lamint Beethoven születésének 200. és Bartók Béla halálának 25. évfordulója tiszteletére jubileumi zongoraversenyt hirde­tett 5. és 6. zeneiskolai osztályos tanulók részére. A verseny rendezését és lebonyolítását az Egressy Béni Zeneiskola vál­lalta. A január 24—25-i verseny­re Észak-Magyarország zene. iskolái neveztek be; Borsod- Abaúj-Zemplén megyén kí­vül Heves és Nógrád megye zeneiskolái, szám szerint ti­zennyolcán küldték el leg­jobbjaikat. A Zeneművészeti Szakkö­zépiskola hangversenytermé­ben hetvenöt tanuló küzdött a helyezésekért, díjakért. Az ötödik osztályosok Beethoven F-dúr szonatinájának egy té­telét. két kis Bartók-darabot, valamint egy szabadon vá­lasztott szovjet művet adtak elő. A hatodik osztályosok Beethoven C-dúr Kontratán­cával, Bartók Nótájával és ugyancsak egy szabadon vá­lasztott szovjet művel bizo­nyították kénességeiket. Az érdeklődéssel kísért ver­senyt a városi tanács műve­lődésügyi osztálya nevében Mayer Józsefné nyitotta meg. Az értékelést háromtagú zsű­ri végezte, melynek elnöke Herszényi Bálint főiskolai do. cens, tagjai Ág Magda és Bogdán Emilia zongorataná­rok voltak. A zsűrinek nem volt könnyű dolga sok kitűnő produkció közül kellett ki­választania a legjobbakat. A verseny végeredménye: az első kategóriában első dí­jat kapott Koronczi Gabriel­la salgótarjáni, II. díjat Édes Éva nagybátonyi, III. díjat Hortörsi Ágnes ózdi verseny­ző. Dicséretet kaptak: Pintér Éva hatvani. Holló Sándor egri, Tájler Ildikó tiszasze- derkényi és Cserháti János misko’ci (Erkel Zeneiskola) tanulók. A második kategóriában a magasabb színvonal miatt a zsűri két e’ső díiat is kiadott: Szirmai Erzsébet miskolci (Egressy Zeneiskola) és Szűcs Katalin nagybátonyi verseny­zők aratták a legnagyobb si­kert. A II. és III. helyet ugyancsak miskolci zeneisko­lások szerezték meg; Sárái Ibolya (6. sz. Ének-Zenei Ált. Isk.), illetőleg Koródy Mari­ann (Egressy Zeneiskola) sze­mélyében. Dicséretben része­sültek: Lörincz Katalin (Er­kel Zeneiskola) és Somon lí­rán Ildikó balassagyarmati tdnulók. Valamennyi ver­senyző díszes emléklapot ka­pott. A győztesek ezenkívül számos jutalmat nyertek; a 6. osztály díjazottjai felvételi vizsga nélkül folytathatják tanulmányaikat a Zeneművé­szeti Szakközépiskolában Ezenkívül a három első he­lyezett Miskolc em'ökolaket. tét, díszoklevelet, valamint a II. és III. helyezettekkel együtt értékes hanglemez-, kotta- és könyvjutalmat ka­pott. A díiakat Flach A^tat. c városi tanács művelődésügyi osztályának főelőadója adta át. BARTA PÉTER művészek országos rangját. A miskolci kiállítások és or­szágos rendezvények a művé. szét számára nélkülözhetet­len összemárési, viszonyítási lehetőséget biztosították; eze­ken a seregszemléken a mis­kolci művészek mindig elő­kelő helyet szereztek meg. A miskolci művésztelep al­kotói ma Nógrád, Heves és Borsod megye művészeivel együtt a magyar képzőművé­szek észak-magyarországi szervezetéhez tartoznak. Évenként megrendezik kiállí­tásukat Salgótarjánban, és anyaguk egy részét Beszter­cebányán is bemutatják. 1955-től 1961-ig minden év­ben megrendezik a Miskolci Országos Képzőművészeti Ki­állítást. 1961 óta pedig a gra­fikai Hennáiéval felváltva biztosít kiállítási és szerep­lési lehetőséget a képzőmű­vészek legjobbjainak ez a két széles körű, országos és nem­zetközi érdeklődésre számot tartó — rendezvény. A grafi­kai biennale reprezentáns művészeinek. Kunt Ernőnek, l.enkey Zoltánnak, Feledy | Gyulának neve és munkás- I sága a nemzetközi képzőmű- § vészeiben ismert és elismert, az országos képzőművészeti kiállítás pedig az ismert kép­zőművészek alkotásainak be. mutatása műlett sok tehetsé­ges fiatalnak adott lehetősé­get a kifutásra. Kondor Béla, Fehér Csaba, Tóth Imre it­teni szereplésével indult meg a hírnév útján. A kiállítások bizonysága i szerint a grafika többé-ke- vésbé megtalálta kifejező eszköceit, a nagybányai is­kola hagyományait folytató fest észet keresi az úiabb kor­nak leginkább megfelelő mű­vészi rangú megfogalmazás módiát. A M:skolci Galéria, a múlt évben megnyílt Mfs- kolci K°r>tár. és idővel a ter­vezett Műcsarnok biztosíta­lak mp"fc'elő teret az alko­tók műveinek reprezentálá- sára. ugyanakkor munkájuk elismerését az országos szer­vek felfigvelése. a dfiak oda­ítélése jelzi De legalább ilyen jelentőségű. vacv még ennAl is többet jelent, ha túl az egyetemes érvényű gon- ’okon és gondolatokon, min. coki számára 'rthetően tud­lak beszelni Miskolcról, a miskolciakna’­MAKAI MARTA éjféltől. reggelig KISIKLOTT A VONAT Az éjjel Alexandriatól dél­re kisiklott egy személyvo­nat. A szerencsétlenségnek három halottja és 29 sebesült áldozata van. A MÉLYBE ZUHANT A Kelet-Tajvanon levő Hualien közelében egy or­szágúiról tizenöt méter mély­ségbe zuhant egy autóbusz. Nyolc ember meghalt. SZEMÉREMSÉRTÉSSEL. vádoljak Megkezdődött Rómában a „Satyricon”-per: a Petrónius- történetéből készült film pro­ducerét, rendezőjét és három színészét ifjúság elleni bűn­tettel és szeméremsértéssel vádolják. A NUKLEÁRIS BOMBÁK ÉS A GYERMEK­HALANDÓSÁG Di-. Ernest Sternglass ame­rikai orvosprofesszor szerint az eddig végrehajtott nuk­leáris kísérletek radioaktív csapadéka az USA-ban 400 000 újszülött életébe ke­rült. A robbantásoknál fel­szabaduló romboló erő káro­sodást okoz a szaporodó sej­tekben. Minden egyes mega­tonna nukleáris robbantása 10 Q00 újszülött halálát okozza. SZTRÁJKOLNAK AZ ANGOL TANÍTOK Eddigi legnagyobb szabású sztrájkjukat kezdték meg az angliai tanítók. Február 4-ig tart a sztrájk, ezzel egyhetes vakációhoz jut 300 000 angol kisdiák. PUSZTÍTÓ SZÉLVIHAR Kilenc személy tűnt el es százan megsebesültek abban a pusztító szélviharban, amely E.spirito Santo brazí­liai államban dúlt. ÁTSZAKÍTOTTA A HÍD KORLATJÁT Hatan vesztették életüket, amikor egy teherautó átsza­kította egy híd korlátját és a folyóba zuhant. 1500 kilo­méterre Santiago de Chilé­től. AZ ÜJ SZÍV IS MEGSZŰNT DOBOGNI Meghalt a 44 éves Gerald Rector, a világ harmadik olyan újszívese, akin kétszer hajtottak végre szívátülte­tést. SZÉNBEOMLÁS Jugoszláviában a kákánji szénbányában hajnalban szénbeomlás következtében két bányász életét vesztette, egy pedig sérüléseket szenve­dett. A beomlás okainak ki­derítésére megindult a vizs­gálat. SIKERES RAJTAÜTÉS A mocambiquei hazafiak 33 portugál katonát tettek harc- képtelenné egy sikeres rajta­ütés során, amelyet Nyasza- tartományban egy portugá­lok által megszállt híd ellen hajtottak végre. FÖLDRENGÉST JELEZTEK A Ljubljana melletti Go- lovác földrengésjelző intézet műszerei kisebb intenzi­tású földrengést jeleztek. A fészke Ljubljanában volt A 3-as erősségi fokú földrengés csak a városban volt észlel­hető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents