Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-28 / 23. szám
Kísérleti fizikaóra Két új bolt Péntekre várják Miskolcra lossy Lajos akadémikus’ Pénteken reggel érkezik Miskolcra Jánossy Lajos akadémikus, a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke. A tiszteletére rendezett fogadás után a Kilián Gimnáziumban kísérleti fizikaórán vesz részt (az ország öt középiskolájának egy-egy negyedikes osztályában az ő kísérleti tankönyve alapján tanítják a fizikát), majd a tanulókkal és a tanárokkal a fizikatanítás új módszereiről folytat beszélgetést. Délután a Kossuth Gimnázium KlSZ-akadémiá- ján, majd a Nehézipari Műszaki Egyetemen tart előadást az Akadémia alelnöke. Üj készruházati boltot nyit a napokban a Miskolc és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, a Ru- . házati Nagykereskedelmi Vállalattal közösen! A szövetkezet Béke téri irodaépületének átalakításával nagy alap- területű üzletet rendeznek be, amelynek készlete másfél millió forint értékű ruházati cikk lesz. Szomszédságában vas-műszaki szerelvényeket árusítanak gáz- és vízvezetékszereléshez. Hamis tanúzás néhány kanna vízért A felperes: aa SZTK Az SZTK perügyi csoportjának jogászai házi rekordot állítottak fel tavaly: 757 jogvitában képviselték cégüket. A legtöbb pert baleseti kártérítésért indították. A jogvitában az SZTK állt szemben a balesetért felelős vállalattal, termelőszövetkezettel, vagy dolgozóval. Per — három év után Az 1965-ben készült jegyzőkönyv szerint B. Bertalan halmaji tsz-tag munkából hazajövet elesett az úton és combcsonttörést szenvedett. A tanúk aláírásukkal bizonyították, hogy látták a balesetet hiszen ők segítették haza az idős embert. Az SZTK annak rendje-módja szerint 618 forint baleseti rokkantsági nyugdíjat állapított meg B. Bertalannak. Három év telt el, amikor az egyik „szemtanú” megjelent a központ igazgatójánál, hogy vallomást akar tenni. Kiderült, hogy B. Bertalan nem elesett. hanem leesett és nem a tsz-ből hazajövet, hanem saját udvarán, a disznóól javítása közben. Hogy miért hallgattak a tanúk három évig? A többi között azért, mert saját házuk felépüléséig B. Bertalan kútjáról hordták a vizet. Időközben azonban megtudták, hogy a hamis tanúskodást nagyon szigorúan büntetik. Az ügyből per lett és a szikszói járásbíróság egy év két hónap, illetve 10—10 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte B. Bertalant és a két tanút. Halált hozó por A műhelyben kavargó porfelhőn szólalkozott. össze 1967 októberében a DIGÉP két dolgozója. Az eredmény azonban 3600 csekkszámla Évről evre növekszik azoknak a száma, akik igénybe veszik az Országos Takarék- pénztár csekkátutalási szolgáltatásait. Az év elején befizetett összegből az ügyfél közszolgáltatási számláit kiegyenlítik, s a fennmaradó összeget betétkönyvként kezelik. Ez után kamatot fizetnek. Az elmúlt évben Miskolcon, Kazincbarcikán, Tiszaszeder- kényben és Ozdon összesen $800-an nyitottak csekkszámlát egy jókora pofon lett, amit P. Béla kapott robusztus munkatársától. A megsértett férfi nem hagyta annyiban a dolgot. fegyver után nézett: nekiveselkedett egy százkilós munkadarabnak. Felemelni azonban már nem tudta. A hirtelen erőkifejtés halálát okozta. Az SZTK az özvegynek és az árváknak folyósított járandóság nyolcévi összegének — 188 ezer forintnak — megtérítésére szólította fel a ŰIGÉP-et. A vállalat vitatta a baleset üzemi voltát, az áldozatot tette felelőssé. A bíróság első- és másodfokon egyaránt megállapította. hogy a balesetet a munkafegyelem súlyos megsértése okozta, s így végül fizetett a DIGÉP. Közben P. Béla özvegye újabb pert indított, mivel a Diósgyőri Gépgyár nem hagyta jóvá a vállalati munkaügyi döntőbizottság által megállapított 17 ezer forintos kártérítési összeget. Ez utóbbi perben február 17-én mond ítéletet a járásbíróság. Gazdátlan lépcső Három lábujját vágta le, illetve roncsolta össze a vonat kereke L. Béla tolatásvezetőnek 1967 júliusában az LKM- ben. A férfi felugrott a kocsi elhajlott lépcsőjére, lecsúszott róla és már csak egyik lábát tudta kirántani a kerekek alól A MÜCSÖ 30 százalékos munkaképeségcsökkenést állapított meg, az SZTK pedig 32 ezer forintos „számlát” nyújtott be az LKM-nek. A kohászat megfellebbezte a fizetési meghagyást, és azt hozta fel indokul, hogy az elhajlott lépcsőjű vagon nem az övé. hanem a MÁV-é. A szakértők és tanúk meghallgatása során bebizonyosodott, hogy a területén a gyár felelős a balesetveszélyes kocsiért, s így L. Béla súlyos balesetéért is. PUSZTAI ÉVA „Megvárnám munka után...” A Kossuth utcát ma még elzárja a hídon ■folyó építkezés, a kivitelező — a Miskolci Mélyépítő Válllalat — ígérete szerint azonban március végére eltűnik a kordon, sőt a híd és maga a Pece is. A patakot ugyanis egy 45 centiméter átmérőjű csapadéklovezetö csatornába kényszerítik, és így a Palóczy utcai leánykollégiumtól a közgazdasági szak- középiskoláig, illetve a két Pece-ág találkozásáig feltöltik a medret. Az építkezés máso. dik szakaszában autóparkírozót alakítanak ki az ÉMÁSZ melletti területen. (pusztai— ágothaj flUió'evílők a vetélkednek Az üzemi demokrácia és az életszínvonal A XVI. sz. Autójavító Vállalat 18 szocialista brigádja pénteken méri össze tudását a felszabadulási vetélkedő döntőjében. A legjobban szereplő brigád 2500 forintot, a második helyezett 2000, a harmadik 1000 forintot kap. A cím olvastán sokan talán meghökkenve kérdezik: mit keres a „csizma az asztalon”? Pedig az az elmélet, mely sze. int az üzemi demokrácia az életszínvonal egyik eleme, ma már meglehetősen széles körben ismert és elfogadott. Azt ugyanis, hogy valaki hogyan él, ma már nemcsak a közvetlen vagy közvetett juttatásokból való részesülés mértéke szabja meg. felül, hiába részesül a béren kívüli juttatásokból, mindez még A döntő, nem vitatjuk, ez. De hiába keres valaki az átlagon nem jelenti azt, hogy az életszínvonala magas. Hiszen az emberek társadalmi közérzete — amelyet alapjaiban meghatározhat a munkahelyi miliő, az üzemi légkör — éppúgy beletartozik az életszínvonal minőségi mutatóiba, mint mondjuk az üdültetés. Igaz, ez nem érint annyira közvetlenül senkit, mint az átlagár alakulása, nem mérhető konkrét számokkal, ám mégsem szabad figyelmen kívül hagyni. Kalauznők a peronon — Elnézést kérünk a kedves utasoktól, a kislány még csak tanuló — nyitott be a fülkénkbe három jegykezelő. A szeplős, fekete lány valóban feltűnően sután forgatta kezében a „lyukasztót”. Az utasok k Ívesen megmosolyogták és szolgálatkészen átnyújtották jegyeiket. Csak egyszer az életben... Visszafelé ugyanezzel a vonattal jöttünk. — Mit idegeskedik, majd előkeresem a jegyem... De szívesen megvárnám magát, kalauz néni, munkaidő után... — hangzottak el a megjegyzések a fülkében. Ez a kalauznő már nem tanuló volt, szakszerű mozdulatokkal kezelte a jegyeket és higgadtan szerelte le a hangoskodó utasokat. A folyosón említettem reki, hogy milyen rendesen beszéltek az utasok reggel a kis tanulóval. — Olyan is csak egyszer van az életben... Az utasok, sajnos, sokszor gorombák, s nem nagyon veszik tekintetbe még a női mivoltunkat sem — panaszkodott Cs. Spisák Jánosáé társai nevében is. Hány kocsi jut egy kalauzra? Háromszáz vasutas szorong a Tiszai pályaudvar egyetlen helyiségében, s közölük 93 nő. — 1964-től ígérgetik, hogy külön melegedőt építenek számunkra — mondják. — Ha például Pestre fel- , megyünk, a visszaindulásig eltelt időre csak egy forint órabért fizetnek! *— sorolják sérelmeiket egymás szavába vágva a jegykezelők. Általában 4—6 kocsit bíznak egy-egy kalauzra. Túlterheltségükre jellemző, hogy a jelentősebb útvonalakon legfeljebb a rájuk bízott kocsik 60 százalékát tudják gondosan átvizsgálni. — Most, télen, hogy köd van, be sem lehet látni még négy kocsit sem, pedig ha az indításnál valami baleset történik, a kalauzt vonják felelősségre! — mondja Demeter Mátyás főellenőr. A közlekedési vállalatok jellegéből adódóan nehezek a munkakörülmények: kora hajnalban való kezdés, késő éjjeli befejezés, osztott munkaidő, vasár- és ünnepnapi szolgálat. Mindez nem vonzza a fiatalokat erre a pályára A nemrégiben végrehajtott bérrendezés sem éreztette még a hatását. A krónikus munkaerőhiányt alighanem csak az anyagi és erkölcsi ösztönzők újabb számbavételével lehet majd megszüntetni. (szántó) 180 méter Platinában? A jugoszláviai Planinában. a híres síparadicsomban tavaly felépítették a világ legnagyobb ugrósáncát. Planina több mint 30 évvel ezelőtt vonult be a síugrósport történetébe. Bradl osztrák sportoló 101 méteres teljesítményével akkor döntötte meg a 100 méteres rekordot. Abban az időben sokan nagyon veszélyes sportnak tekintették a síugrást. Külön törvény tiltotta, hogy valaki 100 méternél nagyobbat ugor- jék. A tilalom ellenére Bludek és Grecsec konstruktőrök tökéletesítették az ugrósáncot és a már említett Bradl 1938- ban egy nem hivatalos versenyen 107 méterrel túlszárnyalt minden korábbi eredményt. A második világháború előtt egy német versenyző 118 métert, 1958-ban pedig egy svájci versenyző 120 métert ugrott. Miután Oberstdorf városban új ugrósánc épült, a világrekordot most már az NSZK-ban döntötték meg, — az osztrák Hantschning 124 métert, a jugoszláv Slibor 'pedig 141 métert ugrott. Amikor azt állítjuk, hogy az üzemi demokrácia az életszínvonal egyik eleme, természetesen a jó értelemben vett üzemi demokráciára gondolunk. Arra, amely a munkásoknak az irányításban és ellenőrzésben való részvételét jelenti. Arra a vállalati és hivatali demokráciára, amely nemcsak közvetett fórumokat (például a munkaügyi döntőbizottság) ismer, hanem képviseli és megvalósítja azt a gondolatot is, hogy a dolgozók a gyáron belül is maguk döntenek sorsukról. Hiszen nem igaz az, sőt alapjaiban téves felfogás, hogy a munkás nem lát tovább a satupadnál. Miskolc.üzemeiben is többször tapasztalhatjuk, hogy a munkásoknak igenis megvan a sajál véleményük az olyan alapvető és döntő kérdésekről, mint mondjuk a műszaki fejlesztés, a nyereség elosztása és így tovább. Ha a munkás érzi és látja, hogy a véleményét meghallgatják és hasznosítják, vagyis: beleszólása van a „dolgokba”, nemcsak munkahelyi közérzete javul, hanem közvetve saját életfeltételeit is befolyásolni tudja. Nem így van ez ott, ahol az alapvető kérdésekben főleg csak a közvetett fórumokon döntenek, vagy például az üzemi demokrácia fogalmát az üzemi három-, illetve négyszögek tevékenységére szűkítik. Annál is inkább, mivel ez utóbbi éppenséggel nem tekinthető demokratikus fórumnak, sokszor nem segíti, hanem éppenséggel akadályozza a demokrácia kibontakozását. Hiszen megtörténhet, hogy az üzemi négyszögüléseken a szakszervezet képviselőjét kész tények elé állítják, ez pedig mindennek nevezhető, csak demokráciának nem. Ezzel természetesen korántsem akarjuk lebecsülni az üzemi három- és négyszögek szerepét. De hasonlóan téves felfogás az is, hogy a szakszervezet csak akkor lehet az üzemi demokrácia „valódi” szerve, ha a gazdasági vezetéssel szemben ellenzéki szerepet tölt be. Ahol az üzemi demokrácia mechanizmusának működési feltételei biztosítottak (nemcsak formális termelési tanácskozásokat tartanak, biztosítottak a jogkörök, az üzemi demokrácia eszközeit felhasználó kellő védelemben részesülnek stb.). ott erősödik a közéleti morál, jobb kedvvel dolgoznak az emberek, ezáltal magasabb a munka termelékenysége is. Mindez pedig már az életszínvonal alakulására is kihat. Vállalatainkon múlik, hogy ez valóban így legven. NY. I. Közös akcióprogram A DIGÉP nagyüzemi KISZ-bizottsága rendszeresen együttműködik a vállalat társadalmi és gazdasági szerveivel. Az elmúlt évek folyamán a KISZ- és a szakszervezet között igen szoros kapcsolat alakult ki, évről évre közös együttműködési terv' alapján foglalkoznak a két szervezetet kölcsönösen fog lalkoztató kérdésekkel. Az ez évi közös akcióprogram elfogadása néhány napon belül várható. Középpontjában az a felhívás áll majd, amelyet a SZOT, a Hazafias Népfront és KISZ KB adott ki tavaly szeptemberben a jubileumi munkaversenyek megszervezesére. Szakmabeli Egy fogászprofesszor az egyik milánói étteremben italt rendel, de a pincér hiába erőlködik, hogy kihúzza a dugót az üvegből. — Adja ide nekem — szól türelrgetlenvl —, fogorvos vagyok.
