Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-27 / 22. szám

Dí£zfcr)Lcn a ezcLrck, fcirpTcmck Korszerűsítik a közviiágítást A város utcáit, tereit esténként 4300 higanygőzlámpa fénycső, valamint 1100 hagyományos izzó világítja meg. A miskolci fogyasztók száma pedig meghaladja az 54 ezret. A hálózat fenntartására 3 millió 600 ezer, üzemeltetésére 3 millió formtot költ 1010-ben az ÉMÁSZ, a beruházások ér­téke pedig meghaladja a 16 millió forintot. Az egyetem E/7-es kollégiumában minden kényelmet bizto­sítanak a hallgatóknak. A tizenháromemeletes épületben 425 férfihallgató lakik, szintenként tizennyolc szobában. A két­személyes szobák tágasak, világosak; ez nagyon fontos a raj­zolás szempontjából. Mindegyik szobában van mosdókagyló, hideg-meleg vízzel, a beépített szekrényekben bőven elférnek a ruhaneműk. Minden emeleten található zuhanyozó, mosdó­szárítóhelyiség, sőt az „agglegények” felvértezhetik magukat a főzés tudományával is a fözőszobákban. Gyakori kép: a jó barátok együtt tanulnak a jobb vizsga érdekében. ..Korán reg­gel” fél 8-kor aztán csörög az óra, nyolckor kezdődik — a vizsga. (Kóbor Pál felvétele) Takarékosabbak letilt Megoldódik az idén a ta­polcaiak régi villanygondja, a főútvonaltól jobbra elterülő domboldalon teljes rekon­strukciót hajtanak végre. Há­rommillió forintért kicserélik az elavult légvezetékeket és az új kábelek segítségével ezután akkor sem marad villany nélkül ez a terü­let, ha valamelyik transz­formátorházban hiba ke­letkezik. A másik jelentős — három­millió 200 ezer forintos — be­ruházással a Mindszenti templomtól a repülőtéri el­ágazásig korszerűsítik a vilá­gítást. A Szemere és a Ka­zinczy utcában új higanygőz- lámpákat szerelnek fel, e ez­zel körülbelül háromszorosára» nő a fénytestek száma. A Hő­sök terén négy, 18 méter ma­gas. ugyancsak higanygőzzel működő, úgynevezett gombát állítanak fel. A villanyrendőr megvilágítására szintén ilyen, egyenként 100 ezer forinba kerülő gombákat szerelne'- fel. A Szentpéteri kapuban az eddigi fénycsövek he­lyett az úttest mindkét ol­dalán higanygőzlámpák világítanak majd. A Szemere utca és a Szent­péteri kapu között korszerű­Több száz rövid -feljegyzés, levél, távirat és telefonszö­veg alapján, amelyeket 1917- től 1923-ig a Népbiztosok Ta­nácsának elnökeként sebté­ben papírra vetett vagy le­diktált, magunk elé képzel­hetjük Lenint, az embert, amint íróasztalánál ülve dol­gozik. „Elé^ a vénasszonyos fecsegésből” Rendkívül világosan, rövi­den és konkréten adott uta­sításokat, vázolt fel terveket, tett bíráló megjegyzéseket. A szócsáplést, kétértelműsé­get, az elhallgatást senkinek sem engedte meg. Amikor 1920 szeptemberében levelet kapott a külügyi népbiztos­tól, amely az adott kérdés­ben nem tartalmazott sem­miféle javaslatot, azonnal a következőket írta a Népbiz­tosok Tanácsa elnökhelyette­sének: „El sem olvasom. Már többször megjegyeztem Csi- cserinnek: elég a vénasszo- nyos fecsegésből. A Központi Bizottsághoz pontos javasló ■ tokát írjon.” A forradalmároknál nem tűrte a gerinctelenséget. Amikor például az egyik szovjet diplomata Leninhez írott levelében megengedte magának, hogy igazságtalan megjegyzéseket tegyen Csi- cserinre, Lenin így válaszolt: „Csicserin kiválóan dolgozik, lelkiismeretes, felkészült em­ber. Az ilyeneket értékelni kell. Ami a gyenge oldalát illeti, hogy nem eléggé »pa- rr-"s-iok~ — nem nagy ügy. Hány ember szenved ellen­kező előjelű gyengeségben!” Az udvariatlan Bég;.» Gyűlölte Lenin a bürokra­tikus magatartást is. Egyszer tudomást szerzett róla, hogy a külkereskedelmi népbiztos petrográdi különmegbízottja, Béggé, bürokrataként visel­sítík a fogyasztói vezetékeket is. Az ÉMÁSZ ígérete szerint ezeket a nagyarányú munká­kat legnagyobbrészt éjszaka végzik, a járdát egyszerre csak az egyik oldalon bont­ják fe\ és a kiásott földet azonnal elszállítják, helyébe pedig gyorsabban ülepedő homokot raknak le. Még ebben az évben a Baross Gábor, a Besse­nyei, a Lorántffy, a Tass és a Lehel utcában hi­ganygőzlámpákat szere’- nek fel. Csaknem 300 ezer forint költ­séggel díszkivilágítást kap a város több jelentős épülete, műemléke. Reflektorok vilá­gítják meg a Zenepalota, az egyetem új főépülete, a Pa- ióczy utcai leánykollégium homlokzatát, az evangélikus, a Minorita és a Kossuth ut­cai református templomot. Hasonló fényforrásokat sze­relnek fel Tapolcán, set Anya gyermekével, a \ ízbe lépő lány és a Kilián-dólen fel­állítandó Kezek című szobor közelében. A Győri kapui házgyári la­kótelepen és a diósgyőri új városközpontban 2 millió 100 ezer forint költséggel 8800 méter új kábelt fektetnek le, kedett és udvariatlan volt egy amerikai koncesszió-tu­lajdonos üzletemberrel, Ham­merrel. Azonnal írt Petrog- rádba: „Béggé ügyét a Köz­ponti Bizottság elé viszem. Az ördög tudja, hogy ez mi!... Kérem, ellenőrizze és vizsgálja ki külön ezt az ese­tet ... Ki a hibás? Meg kell keresni a felelőst!” Lenin nem fékezte harag­ját, ha rosszul végzett mun­káról, vagy nemtörődömség­ről szerzett tudomást. 1922 februárjában a szovjet diplo­mácia megfeszített munkával készült a génuai konferenciá­ra. A sajtó a nemzetközi helyzetet elemezte. Lenin a következőket írta a Politikai Bizottságnak: „A Szmena veh (Irányváltozás) című (fehér­emigráns) lapnál jobban fel­készültek a génuai konferen­ciára, mint nálunk. Figyel­meztetni kell a Pravda és az Izvesztyija szerkesztőit. Fel kell hívni ezeket a lapokat, hogy közöljenek le két cik­ket a Szmena veh 13. számá­ból és minden, a konferen­ciával összefüggő témáról ír­janak egy sor ilyen, vagy még jobb cikket”. Igényes volt önmagával is Bár Lenin keményen bí­rálta azt, aki hibázott, ritkán rótt ki büntetéseket. Csak az ügy érdekében bírált, ha a hiba kétségtelenül bebizo­nyosodott. S éppen ilyen igé­nyes volt önmagával szem­ben is. Ha úgy érezte, hogy túl élesen bírált, azonnal szóba hozta. 1921 júniusában, amikor heves vita bontako­zott ki a III. Intemacionálé- ban a Német Kommunista Párt taktikájáról, a követke­zőket írta a német küldött­ség tagjainak: „Megkaptam a Központi Bizottsághoz kül­dött levelük másolatát. Na­gyon köszönöm. A választ már tegnap szóban elmond­tam. Felhasználom az alkal­város különböző helyein épülő családi házakhoz pedig 5 kilométer vezetéket építe­nek. Az ipari jellegű beru­házások közül legjelentősebb a MÁV fűtőházához tervezett tíz kV-os és a Drótgyár—Me­zőgazdasági Gépjavító közötti 45 kV-os kábel. P. É. Az első lengyel szállítmány 1940 nyarán érkezett a tá­borba, majd amikor egy év múlva Hitler elhatározta, hogy „véglegesen megoldja a zsidókérdést”. Auschwitziéit a szervezett tömeggyilkosság központja. Himmler elrendel­te a tábor : 'építését; felépült Birkenau. a szögesdróttal körülvett barakkváros, a százezer ogoly számára lé­tesített hatalmas börtön, amelyet ettől kezdve Ausch­witz II-nek neveztek, meg­különböztetésként Auschwitz mat. hogy hangsúlyozzam, visszavonom durva és udva­riatlan kifejezéseimet és a szóban elmondott bocsánat­kérést ezennel írásban is megismétlem.” Nem tartotta megalázónak, hogy bocsánatot kérjen elv­társaitól éles hangneméért — még ha lényegében ebben z esetben is igaza volt ERNSZT HENRI Éveként egyszer T eálí a házgyár A napokban egy vagy más­fél hétre leáll a házgyár, hogy elvégezzék az eves TMK-t. A nagyjavítást alapo­san előkészítették, hogy mi­nél rövidebb idő essen ki a termelésből. A gyakran hibá­sodé, gyorsabban elhasználó­dó alkatrészeket üzem közben is cserélni tudják. Az éven­ként egyszeri TMK elkerül- netetlen és egyben biztosítéka annak, hogy a házgyár utána továbbra is naponta hét­nyolc lakást állítson elő. I-tffl, a törzstábortól. S a megsemmisítő táborba a kö­vetkező hónapokban, évek­ben szüntelen menetben ér­keztek a szállítmányok, első­sorban zsidó származású fog­lyok. Amikor a gázkamrák kapacitása nem volt elegen­dő. elrendelték újabbak épí­tését. 1943 nyaráin már na­ponta 4750 holttestet égettek el a gázkamrákban. De gyil­koltak a táborban „hagyo­mányos” módon, agyonlövés- sel, s fenolinjekciókkal is, halálos végű orvosi kísérle­teket végezve a szerencsét­len foglyokon. Amikor január 27-én a szovjet csapatok bevonultak a koncentrációs táborba, öt­ezer beteg fogoly életét men­tették meg. ötezerét — Auschwitz 400 ezer nyilván­tartott foglyáéból. Ennél sokkal nagyobb volt azok­nak a száma, akiket rögtön a vasúti rakodóról a gáz­kamrákba szállítottak a ná­cik. A nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék előtt 1948 áprilisában Höss volt táborparancsnok az ösz- szes kivégzettek számát négy és fél millióra becsülte... A többi haláltábor mel­lett ezért vált Auschwitz neve a náci gaztettekre való emlékezés örök szimbólumá­vá. 1989. december 31-étt a megye takarékbetét-állomá­nya 1 milliárd 637 millió fo­rinton felül volt; 292 millió forinttal nőtt az előző évhez képest. A betétkönyvtulajdo­nosok több mint 51 millió fo­rint kamatot vehettek fel. A város területén levő postahi­vatalokban és takarékfiókók- ban az idén 30 millió forint értékű betétkönyvet váltottak. Két új benzinkút Az elmúlt héten az AFQR Asványol&jfórgalmi Vállalat két új, egyenként»'kétmillió forintos költséggel épített töl­tőállomást helyezett üzembe i megyében. A putnokit a ,;özség szélén, a szikszóit a vásártéren építették fel. A töltőállomások automata ke­verőfejei önműködően leáll­nak, ha az üzemanyagba nem jut olaj Mindkét helyen meg­hagyták a régi töltőállomá­sokat is és háztartási tüzelő­olaj kimérésére állították át. Kürti András: A budai villa titka ‘i ‘í — Kérem, mit akar tőlem? — M kérdezi Honda. — Na, látja, így kellett volna kezde­nie. Mert ne higgye, hogy a professzor meg a tyúkja kiállnának maga mellett. Egy frászt. Maga az ő szemükben egy kísérleti nyúl, leszerepelt, ágyú. Hiába hivatkozna rájuk, letagadnák és őket megvédi a Kossuth-díj, a doktori cím. Most már elhiszi, hogy a markunkban van, tönkretehetjük. ha nem engedel­meskedik? — Mi... mit kell tennem? — Jóformán semmit. Maga most be­járatos a Málinkó utcai villába, szerez nekünk abból a szimpatronból, lefény­képezi a műszaki leírását és mi azt is elfelejtjük, hogy egyáltalán él a Földön egy Honda László. Nos? — Rendben van — suttogja a megzsa­rolt. — Mindent megteszek, csak ne ad­janak a törvény kezére... Jaj! — kap fájdalmas fintorral az oldalához. — A nagy izgalom miatt... a vesém ... még jó, hogy mindig hordok magamnál pa- paverint Ha még nem ivott volna a szódájából... Bálint kegyesen int, tessék, Honda kotorász a zsebében, előszed egy apró fehér tablettát, bekapja, egy korty víz­zel lecsúsztatja. Pár pillanatig behunyt szemmel piheg, aztán ránéz az oldalsza­kállasra. — Akkor most megbeszéljük a részle­teket? Bálintot hirtelen mélvséges sajnálat fogja el a másik iránt. Fáj szegénynek a veséje. A nagymama, az Is mindig a veséjével kínlódott. És egyáltalán, ez egy nagyon szeretetre méltó kiskopasz, lelke mélyén ő mindig Is kedvelte a kis- kopaszokat. — Most jól figyeljen, kérem — hajol egészen Honda füléhez. — Tudja, mit ajánlok? Társuljunk. Beveszem az üzlet­be. Ez a szimpatron, ez Nyugaton ara­nyat érhet, bár most már bevallom, hogy lényegében nem is tudjuk, hogy micsoda és hogyan funkcionál. Nekünk elég, ha egy miniszterhelyettes félti. Az én főnököm viszont egy idióta, a mun­katársam, aki a Bonbonban megfrics­kázta a maga fejét, a Mucur, szintén az. Eszem ágában sincs, hogy kezükre játsszam a szimpatront. Ezzel szemben itt vagyunk mi ketten, két értelmes, ügyes fickó. Mi majd megtaláljuk a módját, hogy kijussunk azokkal a bi- gyókkal Párizsba vagy Londonba és sa­ját zsebre profitáljunk belőle. Mert mi tudunk élni. Mit szól az ajánlatomhoz? Szívből örülnék, ha elfogadná. Honda lelkesen bólint. — Boldogan. Sőt, azt hiszem, már ma este le is bonyolíthatnánk az akció leg­fontosabb részét. Megszerezhetjük a szimpatront. Lefotózhatjuk a műszaki leírást is. Soha ilyen kedvező alkalmun'­. uubrózy és az asszisztensnője ma házon kívül töltik az estét, a házvezető­nő a szomszédasszonynál alszik, mert fél a pincében levő állatoktól. És azt is tudom, hogy hol tárolják a szimpatro- nokat, a dokumentumokat,.. Csak egy bibi van. — Az az óriás véreb az udvaron? Van nálam hangtompítós revolver. — Nem, az ismer, beenged engem. De nem tudom kinyitni sem a kertajtót, sem a villa ajtaját. Nem értek az ilyes­mihez, szerszámom sincs hozzá. Bálint elvigyorodott. — Ez viszont nálam nem okoz prob­lémát. Semmilyen zár Együtt csináljuk. Amúgy sem venném a lelkemre. hogy egyedül végezze a munka nehezét Kint a kocsim, indulhatunk máris. Hajtsa le ezt a kis Hubertust, én csak dekoráció­nak rendeltem, vezetek, nem ihatok Jé, maga úgy iszik, mintha szenvedne! Tessék, itt a szemüvege is . .. Halló, kisasszony, fizetünk' — Hátra óhajt ülni? — érdeklődött udvariasan az utcán Bálint, miközben megkerülte, kinyitotta a sárga Opel Rekord aitáiát. — Nem, nem — tiltakozik a másik —. előreülök, maga mellé. Elhelyezkedtek, a fiatalember járatta a motort, hogy felmelegedjék, aztán kapcsolt, de hirtelen meggondolta ma­gát. nem indított. — Most jutott eszembe — fordult úti­társához —. magának randevúja van kilenckor! Ha fontos, inkább ezt ha­lasszuk el. Honda legyintett. — Ugyan, füllentettem. Van még egy fél üveg pálinkám otthon, azt akartam szólóban elszooogatni. az volt az eredeti programom, de az megvár. (Folytatjuk) Lenin az íróasztalnál A kivégzettek száma: 4 és fél millió tVl mw.t* Ins* fi íftß Pontosan negyedszázada szabadították fel a szovjet csapatok a Krakkótól mintegy SO kilométernyire nyugatra létesített auschwitzi J lialáltábort-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents