Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

li Nézzék meg a 14 évesek is HELGA Tetszett-e a film? Miért? Alkalmasnak tartja-e a 14 éven felüli fiatalok részére? A Hevesy Iván Filmklub kérdéseire a kérdőív helyett nyilvánosan szeretnénk válaszolni. + Két vizsga között. A Nehézipari Műszaki Egyetem ötödéves hallgatói megpihennek né­hány percre a sok izgalom után. A teljes nyugalom azonban csak februárban várható... Mu n káskönyvtár Kölcsönzés minden időben Szegedi Gáborné. a Lenin Kohászati Művek nagyolvasztó gyáregysége vezetőjének titkárnője egyik kezével bonyolult kimutatásokkal bajlódik, a másikkal könyveket oszt, ha a pil­lanatnyi ráérő idejét arra szánja az olvasztár, hogy olvasni- alót kölcsönözzön. Az üzemi, gyáregységi „mini”-könyvtár ott húzódik meg az iroda egyik szögletében, * ma már senki­nek sem tűnik jel a szűkös helyiség „kettős” funkciója. — A kölcsönzési időt szinte lehetetlen betartani. Éppen ezért,' ha valaki könyvért nyitja rám az ajtót, természetesen adok neki. — S a kávéfőzés, meg az egyéb titkárnői feladatok? — A mi munkahelyünkön nincs kávéfőzés. Ezért is jut idő a ..soron kívüli” kölcsön­zésre. — S a könyvajánlás, a be­szélgetés mikor zajlik le? — Rendszerint munkaidő után. Nagyon fontosnak tar­tom a személyes ismeretsé­get, szerintem rendkívüli je­lentősége van az első alka­lommal kölcsönzött könyv­nek. Ha jó olvasnivalót aján­lottam, az emberem vissza­tér, ha nehezen emészthető könyvet adtam kezébe, el­pártol. A mi kis könyvtá­rainkban nagyon is relatív, mi a jó; van aki a mesénél kezdi és Mikszáth-tal folytat­ja. Míg mások Berkesitől in­dulnak és Hemingway-ig jut­nak el. — Én most nem kérdezem meg, mennyi a kiskönyvtár állománya, mert tudom, hogy negyedévenként cserélik, frissítik. a havonként beirat­kozok száma sem mond túl sokat. Inkább az érdekelne, évente hány embert nyer meg az olvasásnak? — Csaknem kétszáz beirat­kozott olvasóm van; közöt­tük 164 szocialista brigádtag. A brigádvállalásban szerepel az olvasás is, emiatt sokan kötelező penzumnak tartják. Ezért számomra az igazi ol­vasó az, aki valahol a me­séknél kezdi s rákap az olva­sásra, és vissza-vissz^tér a könyvtárba. Ezeknek száma évenként alig tíz-tizenöt. De ha figyelembe vesszük, hogy több száz törzsolvasója van a csepp könyvtárnak s e lét­számot évente húsz stabil ol­vasóval gyarapítjuk, az ered. mény nem is jelentéktelen. Ha mindehhez hozzászámít­juk, hogy a nagyolvasztó dol­gozóinak mintegy nyolcvan százaléka vidéki (var., aki hajnali háromkor kel és csak este hétkor ér haza), akkor van okunk örülni még e kis gyarapodás láttán is. S még egy: azok. akik a mi kis könyvtárunkban válnak rendszeres olvasókká, otthoni könyvtárat is létrehoztak már. Ily módon csinos „házi­bibliotékák” alakulnak, sok­sok kötettel. Jó hinni azt, hogy az indíttatást a nagyol­vasztó ■ tövében meghúzódó kis letéti könyvtár adta meg'. (párkány) T Ügyes-bajos dolgaink közt, fő- és mellékfoglalkozással keresve pénzt a családnak, tulajdonképpen megfeledke­zünk számos szülői, nevelői funkcióról. Közliely ugyan, de lehet-e elégszer ismételni: a gyer­mekekért nemcsak dolgozni kell. Sajnos, egyre gyakoribb, hogy csupán ruhával, cipő­vel szeretjük őket, pedig en­nél jóval többet várnak a szülőktől... És milyen fur­csa ellentmondás: az óvónő, vagy a tanító bácsi előtt szé­gyelljük, ha kicsit kopott, vagy viseltesebb a gyerek ruházata, ha elhanyagoltnak tűnik a külseje, de nem szé­gyelljük, ha az apróság már esetleg az óvodában földre dobja magát, veri társait, dekoncentrált, vagy beszéd­hibával küszködik. Természetesen nem lehet a gyermek minden káros vagy kóros tulajdonságát a csa­ládi nevelés számlájára ír­ni, de azért nézzünk szét a saját portánkon. A televízió Család és tár­sadalom című sorozatának tegnap esti adása erre fi- gvelmeztet. A műsor készí­tői, pedagógusok, pszicholó­gusok, szociológusok arra voltak kíváncsiak, hogy mi egy-egy gyermek agresszivi­tásának oka. Elméleti fejte­getés, tanmese helyett meg­döbbentő képsorokat láttunk. Pedig „csak” játszottak a gyermekek... De hát a gyer­mek játékban fejezi ki ön­magát! A vizsgált „alanyok” (nyil­ván, mint nehezen kezelhető Tegnap délután a Helga című nyugatnémet filmet lát­hatták orvosok, pedagógusok, újságírók. Régebben úgy mondtuk volna, hogy a film kényes témát érint De hát a kényes témák közé tarto- zik-e manapság a nemi fel­világosítás? Nem kétséges, hogy kellő körültekintéssel, megfelelő tárgyi ismeretek­kel, pedagógiai érzékkel és tapintattal kell ezt a felada­tot elvégezni, a családban és az iskolában egyaránt. De semmiképpen sem szabad el­odázni, álszemérembe, misz­tikus ködbe burkolni az élet legtermészetesebb vele­járóját A nemi felvilágosítás a vi­lágon bizonyára mindenütt gondot okoz, de határainkon túl, keleten és nyugaton egy­aránt már jóval eredménye­sebben végzik ezt a munkát, mint hazánkban. Ezt bizo­nyítja a Helga című film is, mely tudományos alaposság­gal, kitűnő ízléssel és kicsen­gésében nem minden líra nélkül elevenítette meg előt­tünk az ember fogantatásá­nak és születésének folyama­tát, nem feledkezve meg an­nak az örömnek az érzékel­tetéséről sem, amelyet az anya és a család érez az új­szülött jöttén. gyerekek kerültek pszicholó­gus elé) számos báb közül választhatlak. Vadállatokat választottak, amelyek tépték, marták egymást. Rosszak, go­noszak? Dehogy? Csak fész­ket vert bennük a félelem; védekeznek. Az alapjában kedves, csendes, elmélázó kis­fiú, akit bátyja állandóan ag­resszív játékokra kényszerít, s aki az apa „bölcs” fegyel­mezési módszerétől szenved, oroszlánnak képzelte magát, tehát a legerősebbnek. Ahogy mondta: „az állatok királyá­nak”. De milyen furcsa volt ez az oroszlán. Csak addig volt vad és gyűlölködő, amíg ketrecben élt. Mikor kienged­ték, nem bántott senkit, sőt segített másokon. Minden kis snitt, minden „elkapott” történet hosszú i elemzést igényelne. Kiről be­széljünk? A fiúcskáról, aki berendezte álmai házát, ahol együtt élhet a szüleivel. (A valóságban az apa nem él a családdal.) Vagy arról a ser­dülő lányról, aki ököllel csap az anyja arcába, de a teszt­nél sajnálta a virágot lesza­kítani? Vagy idézzük fel a fiatal apa arcát, aki nem bünteti, csak rúgja 3—4 éves fiacskáját? A legelgondolkoztatóbb, hogy nem határeseteket lát­tunk. A műsor készítői nem elrettenteni, csak figyelmez­tetni akartak bennünket. Mert naevon rossz lenne, ha beteg lelkű, rettegő, ag­resszív embereket nevel­nénk ... (Gyarmati) Mindezzel talán mai felel­tünk is az első két kérdésre. A legnagyobb vitát nyilván az váltotta ki az eddigiek fo­lyamán is, hogy megnézhe- tik-e ezt a filmet serdülőink, vagy sem. A szülőnek és a pedagógusnak a gyermekek­kel szemben érzett felelőssé­ge kétségtelenül nagy, ha a nemi felvilágosításról van szó. Mi is érezzük ezt a fe­lelősséget, de nyugodtan ki­mondjuk: nézzék meg a fil­met már a tizennégy évesek is. Nézzék meg, mert életkori sajátosságaiknál fogva a film­ben elhangzó kérdéseket már ők is megfogalmazták, mert értelmi színvonaluk már al­kalmassá teszi őket a megje­lenített biológiai folyamat megértésére és mert nagyon fontos, hogy pszichésen is felkészítsük őket jövendő életükre. Fontos, hogy mi ké­szítsük fel! Talán nem kell hangsú lyozni, hogy a Helga című film pártolásával nem pusz­tán egy ismeretterjesztő film számára akarunk közönséget verbuválni, hanem egy rend­kívül fontos — az egész tár­sadalom jövőjét érintő — probléma megoldásához sze­retnénk segítséget nyújtani. Gy. Azélő Lenin Moszkva 50 filmszínháza, ban — a fővárosi mozik csaknem egyharmadában — másfél hónapos filmfesztivál kezdődött Lenin születésének közelgő 100. évfordulója al­kalmából. A fesztivál műso­rán több tucat film szerepel, amelyek bemutatják Lenin életét és tevékenységét, az októberi forradalom és a pol­gárháború eseményeit. s Lenin eszméinek megvalósu­lását napjainkban. Különösen nagy érdeklő­déssel várják Szergej Jut- kevics legutóbbi munkáját, Az élő Lenint, amelyben ösz- szegyűjtötték az összes, még Lenin életében készült ere­deti filmfelvételeket és fény­képeket. Miskolci példa nyomán „Viharsarok 1970” néven stúdiószínház kezdte meg működését Békéscsabán. Ez­zel megvalósult a Békés me­gyei Jókai Színház régóta dédelgetett terve: fórumot kapott a megyeszékhelyen a modern drámairodalom. Békéscsaba második szín­háza február 7-én tartja első előadását, Görgey Gábor: Délutáni tea és Cristopher Fry: Nem ritka a főnixma­dár című egyfelvonásosait mutatják be Sándor János rendezésében. • • Ötezer éves szobor A Balti-tenger mocsaras partvidékén végzett ásatások során a régészek bálványt ábrázoló faszoborra bukkan­tak. A kultikus rendeltetésű alkotást ősrégi mesterek egy kétméteres égerfa gerendából faragták ki. A szobor — a köréje rakódott vastag iszap, réteg jóvoltából — teljes ép­ségben megmaradt. A tudósok megállapították, hogy a bálvány ötezer évvel ezelőtt az itt elterült, s ma már fel töltődött tó partján állt. A lelőhelyet azoknak az óriási haltetemeknek marad­ványai szegélyezik, amelye­ket — a tudósok feltevése szerint — a halászok áldo­zati szertartásukon istenük­nek ajánlottak fel. A szobrot átadták a Vil- niuszi Történeti-Néprajzi Múzeumnak. f---------T /Viert fél ... FELGYÚJTOTTA MAGÁT Egy 28 éves írancia fiatal­ember, aki egy Idő óta de­presszióban szehved, s két hete hagyta el az idegszana­tóriumot, Párizs környékén felgyújtotta magát. Miche.1 Coehet röviddel kórházba szállítása után belehalt égési sebeibe. Néhány napja Lille ben két diák vetett véget éle­tének hasonló módon. BELEHAJTOTT AZ URH-KOCSIBA Erdei Ferenc többszörösen büntetett józsai lakos ittas állapotban ellopott egy te­herautót és jogosítvány nélkül hazaindult vele. Egy URH-ko­csi megállásra szólította fel, de Erdei a jelzésre nem tu­dott megállni és belehajtott a rendőrségi kocsiba. A deb­receni bíróság egyévi bör­tönbüntetésre ítélte. HOSSZÚ NYAKÚ SÁRKÁNY Egy úgynevezett „hosszú nyakú sárkány” megkövese­dett maradványaira bukkan­tak a tudósok Japán északi részén. Az őslény korát 70 millió évre becsülik. A tudó-, sok szerint a hosszú nyakú sárkány más sárkányokkal el_ lentétben a vizek lakója volt. RAJTA HAGYTA AZ ERÉNYÖVET Egy 26 éves Santa Clara-) fiatalasszony három héttel az esküvő után jött rá, hogy bi­gámistához ment feleségül. Azonnal kiadta a férj útját, aki távozott, de magával vit­te a feleség erényövéhez tar­tozó kulcsokat. A fíatalasz- szony kétségbeesetten rohant a rendőrségre. Három lakatot fűrészeltek le róla, a hölgy némi pironkodása közepette. »JOGOS EMBERÖLÉS« Egy chicagói hivatalos vizs­gálat „jogos emberölésnek” minősítette a Fekete párducok nevű szélsőséges néger szer­vezet két tagjának meggyil­kolását. A rendőrség azt ál­lítja, hogy önvédelemből lőt­ték le őket, a golyónyumok az ellenkezőjét mutatjäK. Az áldozatok családtagjai polgári pert indítanak a rendőrség ellen. TÖRÖTT TOJÁSOK A PÉCSI UTCÁN Törött tojások tízezrei bo­rították el Pécsett a Zsolnay utca egy szakaszát két teher­autó karambolja következté­ben. Az egyiken 40 000 tojás volt, mind az úttestre hullt. Patacsi Dénes rakodó köny- nyebben megsérült. A karam­bol előzés közben történt. SÚLYOS BALESET Súlyos közlekedési baleset történt Dél-Baranyában, Be- remend község és az épülő új cementmű között levő vas­úti átjárónál. Egy vasleme­zekkel megrakott teherautóba belerohant a személyvonat. A gépkocsi két utasa súlyosan megsérült a vezetővel együtt. A baleset oka Pikó Mihály gépkocsivezető figyelmetlen­sége volt. RABLÁS Három bandita kirabolta egy hitelszövetkezetnek a washingtoni kereskedelmi ne­gyedben levő irodáját és ma­gával vitt mintegy 100 000 dollárt. Puskával kényszerí­tették az iroda három alkal­mazottját, hogy nyissa ki a páncélszekrényt. LEFEJEZTÉK Ismeretlen tettesek a Villa Borghese nyilvános parkban lefejezték Jupiter márvány- szobrát — jelentette áz éjféli telexszolgálat Rómából.

Next

/
Thumbnails
Contents