Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-23 / 19. szám
a lakosság és a várospolitika Dr. Tóth Istttín vb-titkár nyilatkozata A Hazafias Népfront Or- iszágos Tanácsa — mint ar- •ól már beszámoltunk — Pécsett várospolitikai konferenciát rendezett, s ezen nyolc nagy vidéki város képviselői vettek részt. A miskolci küldöttséget dr. Tóth István, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára vezette. — Cgy tudjuk, hogy Tóth clv- lárs a társadalmi munkával foglalkozott referátumában. A beszámolóban milyen új elemek, javaslatok hangzottak el? — Ma már a városok belterületén az utak, az ivóvízhálózat, a járdák állaga jó, s a kerületekben is kiépülnek a járdák, a makadám- utak. Éppen ezért keresni kell a társadalmi munka új .lehetőségeit. Ez pedig már minőségi változást jelent, hiszen a lakóknak ma már nemcsak saját utcáikban kell tevékenykedniük, hanem a társadalmi erőket is közösségi pontok: a gyermekjátszóterek, a sportpályák, a városi úttörővasút és vidámpark, vagy az ifjúsági tábor építésére kell összpontosítani. A szellemi síkon végzett társadalmi munka területeit is bővíteni keli. Ezen a téren eddig csak egy-egy intézmény társadalmi munkában kidolgozott terveit vettük figyelembe, pedig a szakemberek a városépítési, rendezési és szanálási tervekkel kapcsolatos kérdésekben is igen hasznos tanácsokat adhatnak. Más szakemberek is segíthetnek: a miskolci közgazdászok például azt mérik fel, hogy a helyi termelőszövetkezetek hogyan tudnának a város friss áruval való ellátásába lobban bekapcsolódni. — Referátumában a társadalmi munka nagyobb megbecsüléséről is szólott. — Ez a probléma kettős. Egyrészt megállapítható, hogy a társadalmi munka jelenlegi értékelése ugyan helyes, véleményünk szerint azonban mégsem ad reális képet, mert az elnagyolt adatok — mint a nagy statisztikai számok általában — sok simítást is tartalmaznak. Helyesebb lenne figyelembe venni az adott területen végzett társadalmi munkák számát, a részt vevő munkások létszámát, a társadalmi munkában eltöltött órákat. Ezeket az adatokat kellene viszonyítani a megtermelt értékekhez. Másrészt a társadalmi munkát is jobban meg kell becsülni. Városunkban — mint az ország, ban másutt is — eddig az volt a gyakorlat, hogy a magasan kiemelkedő társadalmi munkát végzők között emlékérmeket és okleveleket osztottak ki. A jövőben megbecsülésünket az erkölcsi elismerésen túl, társasutazásokkal, színházbérletekkel, üdültetésekkel, külföldi utakkal is ki kell fejezni. — Melyek azok a tapasztalatok, amelyeket a többi városoktól átvehetünk? — Debrecenben és Szegeden például intenzívebben tudják mozgósítani a szellemi erőket. Ezekben a városokban a lokálpatriótaszellem is jobb, egészségesebb, s a lakosságban az összvárosi gondolat is jobban él, mint nálunk. — E jó elképzeléseket mikor és hogyan hajtják végre? — A most mondottak Miskolcon már bevezetett, vagy a legrövidebb időn belül bevezetendő elvek. A pécsi konferencián pedig olyan állásfoglalás született, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának illetékes bízottA hallhatatlan pontos idő Egy... őt... négy... négy... négy! A pillanat tört részéig szünet, aztán kattan az automata, kicseng. Búgó hang jelzi: egy másodperc, és megtudom a pontos időt a telefonautomatától. 1 ... enegy ... ra... z ... odperc... Es megint a búgó hang. Rázom a telefonkagylót, biztosan benne van a hiba. Az automata újra kezdi: — ... négy ... ór ... ere ... sodpe... Az ördögbe is. Futás át egy másik szobába, újra tárcsázni, várni, jön a hang: semmi! Ismét másik telefon, tárcsázás, hang: megint semmi. Most már a dac visz tovább. Az ötödik készüléknél persze abbahagyom. Felesleges erőfeszítés. Nyilván az automata hangjában, vagy erősítő berendezésében van a hiba... De legalább odaírná a Posta a pontos idő száma mellé a telefonkönyvbe: „Ne kísérletezzen. Automatánk berekedt!” Együttérzésemről egy adag Kalmopyrinnel is biztosítanám! R. £. Régi irodaházból KISZ-klub Fél éve alakult meg a KlSZ- alspszervezet a XVI. számú Xutójavító Vállalat Besenyői úti üzemegységében. E heti KISZ-gyülésükön a fiatal motorszerelő szakmunkások elhatározták, hogy kiérdemlik a Szocialista üzem címet. A többi között vállalták, hogy a motorbejárató műhely rekonstrukcióját 300 óra társadalmi munkával segítik. A vállalat központi KlSZ-klub- jának építésénél is ott találhatjuk őket (A klubot egy légi irodaházból alakítják ki a Zsolcai kapuban.) Februárban és márciusban felszabadulási munkaversenyt szerveznek, s ez idő alatt 110 százalékra szeretnék teljesíteni tervüket. Közben tanulnak — a Fáklyavivők szemináriumon most 30-an —, szellemi vetélkedőket rendeznek, labdarúgó-csapatot alakítanak, faliújságot készítenek, külföldi kirándulást terveznek és készülnek a farsangra is. ságai összegezzék a javaslatokat, s az összegezéseket ne csak a meghívott városok, de az ország valamennyi városának népfrontbizottsága és tanácsi végrehajtó bizottsága is kapja kézhez. B. Gy. Válasz a dolgozóknak Ma délelőtt 10 órakor a vállalat muniiásőr-iák tanyájában az LKM szeminárium- vezetőinek tartott előadást az időszerű gazdaságpolitikai és agitációs, propagandamunkáról dr. Énekes Sándor vezérigazgató és Nemeskéri János, a nagyüzemi pártbizottság titkára. Délután fél 3 órakor a középhengermű párttagságának a vállalatvezetéshez intézett kérdéseire ad választ Árvái Béla, a nagyüzemi pártbizottság munkatársa, Koszti Lajos, a szakszervezeti bizottság titkára és Káli Lajos munkaügyi és szociális igazgató. A Tejipari Vállalat Vörösmarty utcai üzemében naponta átlagosan ötezer kiló túró készül. Kovács Józsefné keverö- lapátjával segíti az automata keveröklávok munkáját. (Agotha felv.) Miért vándorolnak a fiatalok? Sok miskolci vállalatnál felfigyeltek arra az elmúlt két évben, hogy a vándormadarak jelentős része a fiatalok közül kerül ki. A Lenin Kohászati Művekben végzett felmérés szerint például az összes leszámoltak több mint 60 százaléka 30 éven aluli‘volt. De ugyanez jellemezte a szomszédos Diósgyőri Gépgyárban és a többi miskolci üzemben is a fluktuációt. Miért vándorolnak a fiatalok, s mit tesznek a vállalatok ennek megakadályozása érdekében? A válaszok egy része általános („így hamarabb jutok maga- , sabb fizetéshez”. „Az új helyen lakást ígértek” stb.), mis másik része speciális okokból adódik. S nekünk főleg az utóbbira kell odafigyelnünk, hiszen a helyi körülmények mindennél jobban meghatározzák a munkahelyi- miliőt, á kezdő szakmunkás közérzetét. A DIGÉP-ben például hosszú időn át (s olykor még ma is) újra és újra visszatérő téma volt a fiatalok körében a magas norma. A meglehetősen hiányos szakmai felkészültséggel útjára bocsátott kezdő-szakmunkás — a világszínvonalú termékeket gyártó vállalatnál — olyan követelményekkel találta magát szemben, amelyeknek legjobb igyekezefe ellenére is képtelen volt eleget tenni. Más oldalról: a munkahelyi kollektívák össszeszokottsága. összefonódottsága azt eredményezte, hogy az újonnan jött képtelen volt beilleszkedni a környezetbe. Ráadásul ő kapta a legrosszabb gépet („Ne a jót rontsa el!”), nem látták el megfelelő szerszámokkal és így tovább. Kötetnyire rúg azoknak a határozatoknak, rendeleteknek a száma, amelyek a normát nem teljesítő gépgyári fiatalokkal foglalkoznak. (S bizonnyal több miskolci vállalatnál is így van ez.) Elég, ha arra hivatkozunk, hogy az utóbbi időben új bérezési rendszert dolgoztak ki számukra; a 100 százalék nem teljesítése esetén is kaphat teljes fizetést, sőt prémiumot a fiatal szakmunkás. A párt-, a KISZ-, a szakszervezet és a gazdasági vezetés együttes összefogásának eredménye, hogy a harmadéves szakmunkástanulók most már szinte minden vonatkozásban a gyárhoz tartoznak, s ezáltal hamarabb beilleszkedhetnek a kollektívába, jó előre megismerhetik azt a munkahelyet, amely néhány hónap vagy év múlva a világ legfejlettebb termékeivel versengő gépek alkatrészeinek elkészítését várja majd tőlük. Mindez nagyon szép és hozhat is eredményt. De nem biztos, hogy megállítja a vándorlást. Mert még ma is hallunk olyan esetekről, hogy a „nagymenő” szocialista brigádok, félve ered- ménveik rontásától, bezárják „kapujukat” a kezdők előtt. És így folytathatnánk tovább a példálózást, amelynek tanulsága csak az lehet: a fiatalok vándorlásának megakadályozására nem elég a kedvezmény és sokszor még a magasabb bér sem Az is fontos, sőt talán a legfontosabb, hogy igazán jól érezzék magukat. Nr. I. Hetenként szállítanak Expresszjáraital érkezik ax élesztő, a kávéi a délifgy ümöle# Nagy jelentőségű megállapodást írt alá tegnap a Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat és a Borsod megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. A megállapodás szerint 1970-ben 300 millió forint értékű élelmiszert szállít Oxigén palack receptre Az SZTK miskolci igazgatóságához, a város és a megye majdnem egymillió lakosa tartozik. Minden évben több millió forintot fizet ki a központ csak a gyógyászati segédeszközökért. Az elmúlt évben 58163 szemüveget írtak fel az orvosok a megyében, s ezekért az SZTK — a biztosítottak hozzájárulásán kívül — 2 millió 883 ezer forintot utalt Kalauzfilés — kerti szék ? Az elmúlt évben A Tiszai pályaudvar személykocsi-állományából több lehajtható kalauzülést elloptak, mintegy 1600 forint értékben. Vajon, hogy tudták leszerelni, és mire használják fel ezeket a tolvajok? át a gyártó cégeknek. Érdekes egyébként, hogy a szemüveg az egyedüli olyan gyógyászati segédeszköz, amelyből kevesebb fogyott el, mint 68-ban. A fogpótlásokra 1 millió 657 ezer forintot, az egyéb segédeszközökre 3 millió 587 ezer forintot fizetett ki az SZTK. Ez utóbbi csoporthoz tartozik 600 ezer forint értékű hallókészülék, a lúdtalpbetétek, gyógycipők, művégtagok. A szokásos cikkeken kívül egy betegnek például még oxigénpalackot Is adott a központ az otthoni gyógykezelés idejére. A múlt év első felében sokat bosszankodtak a gumi- harisnyára várók, mivel alapanyaghiány miatt akadozott az ellátás ebből a gyógyulást segítő cikkből. Ez a gond később megoldódott, de nem mondhatni ugyanezt a Széchenyi utcai művégtagkészítő üzletről, amely a zsúfoltság miatt csak nagy nehézségek árán tud eleget tenni a megrendeléseknek. A szűkös helyiségben tulajdonképpen egy egész megyének készítik a gyógyászati segédeszközöket. ráadásul az igények az évek alatt megnőttek. Sokat segítene, ha — az eredeti elképzelések szerint — megkapnák a Szemere utcai Pálma eszpresz- szó helyiségeit. így mind a vidékiek, mind a miskolciak a két kórház közötti útvonalon lebonyolíthatnák a megrendeléseket, próbákat, kevesebbet kellene várakozniuk, bosszankodniuk. P. £ a nagykereskedelmi vailaiat a miskolci élelmiszerboltokba A többi között megállapodtak abban, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően havonta háromszor visznek ki árut a nagy forgalmú boltoknak Ahol ezt külön kérik — ez körülbelül 20 üzletet érint —. oda hetenként is szállítanak. Ugyancsak új vonás, hogy a hetenkénti túrajáratok között is elfogadnak sürgős megren* deléseket. Az élesztő, a déligyümölcs és a kávé az ex- presszjárattal kerül az üzletekbe. Megállapodás jött létre a két vállalat között, hogy piackutató munkájukat is összekapcsolják. (n. j.) A második televízió A „Televíziót minden iskolának” mozgalom sikere után Miskolcon elkezdődött a „második készülékes akció”. A MÁV igazgatósága ma adta át a majiáthi iskola napközis tanulóinak a második televíziót! A körzethez tartozó iskolás gyerekek ma együtt ünnepeltek az ajándékozó vasutasokkal. A gyógyítás segédeszközei
