Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

a lakosság és a várospolitika Dr. Tóth Istttín vb-titkár nyilatkozata A Hazafias Népfront Or- iszágos Tanácsa — mint ar- •ól már beszámoltunk — Pé­csett várospolitikai konfe­renciát rendezett, s ezen nyolc nagy vidéki város kép­viselői vettek részt. A mis­kolci küldöttséget dr. Tóth István, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának titkára vezette. — Cgy tudjuk, hogy Tóth clv- lárs a társadalmi munkával fog­lalkozott referátumában. A be­számolóban milyen új elemek, javaslatok hangzottak el? — Ma már a városok bel­területén az utak, az ivóvíz­hálózat, a járdák állaga jó, s a kerületekben is kiépül­nek a járdák, a makadám- utak. Éppen ezért keresni kell a társadalmi munka új .lehetőségeit. Ez pedig már minőségi változást jelent, hiszen a lakóknak ma már nemcsak saját utcáikban kell tevékenykedniük, hanem a társadalmi erőket is közös­ségi pontok: a gyermekját­szóterek, a sportpályák, a városi úttörővasút és vidám­park, vagy az ifjúsági tábor építésére kell összpontosíta­ni. A szellemi síkon végzett társadalmi munka területeit is bővíteni keli. Ezen a té­ren eddig csak egy-egy in­tézmény társadalmi munká­ban kidolgozott terveit vet­tük figyelembe, pedig a szakemberek a városépítési, rendezési és szanálási ter­vekkel kapcsolatos kérdések­ben is igen hasznos taná­csokat adhatnak. Más szak­emberek is segíthetnek: a miskolci közgazdászok pél­dául azt mérik fel, hogy a helyi termelőszövetkezetek hogyan tudnának a város friss áruval való ellátásába lobban bekapcsolódni. — Referátumában a társadalmi munka nagyobb megbecsüléséről is szólott. — Ez a probléma kettős. Egyrészt megállapítható, hogy a társadalmi munka jelenlegi értékelése ugyan helyes, vé­leményünk szerint azonban mégsem ad reális képet, mert az elnagyolt adatok — mint a nagy statisztikai számok ál­talában — sok simítást is tar­talmaznak. Helyesebb lenne figyelembe venni az adott te­rületen végzett társadalmi munkák számát, a részt vevő munkások létszámát, a társa­dalmi munkában eltöltött órákat. Ezeket az adatokat kellene viszonyítani a meg­termelt értékekhez. Másrészt a társadalmi munkát is job­ban meg kell becsülni. Vá­rosunkban — mint az ország, ban másutt is — eddig az volt a gyakorlat, hogy a ma­gasan kiemelkedő társadalmi munkát végzők között emlék­érmeket és okleveleket osz­tottak ki. A jövőben megbe­csülésünket az erkölcsi elis­merésen túl, társasutazások­kal, színházbérletekkel, üdül­tetésekkel, külföldi utakkal is ki kell fejezni. — Melyek azok a tapasztalatok, amelyeket a többi városoktól át­vehetünk? — Debrecenben és Szege­den például intenzívebben tudják mozgósítani a szellemi erőket. Ezekben a városok­ban a lokálpatriótaszellem is jobb, egészségesebb, s a la­kosságban az összvárosi gon­dolat is jobban él, mint ná­lunk. — E jó elképzeléseket mikor és hogyan hajtják végre? — A most mondottak Mis­kolcon már bevezetett, vagy a legrövidebb időn belül be­vezetendő elvek. A pécsi konferencián pedig olyan ál­lásfoglalás született, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának illetékes bízott­A hallhatatlan pontos idő Egy... őt... négy... négy... négy! A pillanat tört ré­széig szünet, aztán kattan az automata, kicseng. Búgó hang jelzi: egy másodperc, és megtudom a pontos időt a telefon­automatától. 1 ... enegy ... ra... z ... odperc... Es megint a búgó hang. Rázom a telefonkagylót, biztosan benne van a hiba. Az automata újra kezdi: — ... négy ... ór ... ere ... sodpe... Az ördögbe is. Futás át egy másik szobába, újra tárcsázni, várni, jön a hang: semmi! Ismét másik telefon, tárcsázás, hang: megint semmi. Most már a dac visz tovább. Az ötödik készüléknél persze abbahagyom. Felesleges erőfeszítés. Nyil­ván az automata hangjában, vagy erősítő berendezésében van a hiba... De legalább odaírná a Posta a pontos idő száma mellé a telefonkönyvbe: „Ne kísérletezzen. Automatánk berekedt!” Együttérzésemről egy adag Kalmopyrinnel is biztosítanám! R. £. Régi irodaházból KISZ-klub Fél éve alakult meg a KlSZ- alspszervezet a XVI. számú Xutójavító Vállalat Besenyői úti üzemegységében. E heti KISZ-gyülésükön a fiatal mo­torszerelő szakmunkások el­határozták, hogy kiérdemlik a Szocialista üzem címet. A többi között vállalták, hogy a motorbejárató műhely rekonstrukcióját 300 óra tár­sadalmi munkával segítik. A vállalat központi KlSZ-klub- jának építésénél is ott talál­hatjuk őket (A klubot egy légi irodaházból alakítják ki a Zsolcai kapuban.) Február­ban és márciusban felszaba­dulási munkaversenyt szer­veznek, s ez idő alatt 110 százalékra szeretnék teljesí­teni tervüket. Közben tanul­nak — a Fáklyavivők szemi­náriumon most 30-an —, szel­lemi vetélkedőket rendeznek, labdarúgó-csapatot alakíta­nak, faliújságot készítenek, külföldi kirándulást tervez­nek és készülnek a farsang­ra is. ságai összegezzék a javasla­tokat, s az összegezéseket ne csak a meghívott városok, de az ország valamennyi városá­nak népfrontbizottsága és ta­nácsi végrehajtó bizottsága is kapja kézhez. B. Gy. Válasz a dolgozóknak Ma délelőtt 10 órakor a vállalat muniiásőr-iák tanyá­jában az LKM szeminárium- vezetőinek tartott előadást az időszerű gazdaságpolitikai és agitációs, propagandamunká­ról dr. Énekes Sándor vezér­igazgató és Nemeskéri János, a nagyüzemi pártbizottság titkára. Délután fél 3 órakor a kö­zéphengermű párttagságának a vállalatvezetéshez intézett kérdéseire ad választ Árvái Béla, a nagyüzemi pártbizott­ság munkatársa, Koszti La­jos, a szakszervezeti bizott­ság titkára és Káli Lajos munkaügyi és szociális igaz­gató. A Tejipari Vállalat Vörösmarty utcai üzemében naponta átlagosan ötezer kiló túró készül. Kovács Józsefné keverö- lapátjával segíti az automata keveröklávok munkáját. (Agotha felv.) Miért vándorolnak a fiatalok? Sok miskolci vállalatnál felfigyeltek arra az elmúlt két év­ben, hogy a vándormadarak jelentős része a fiatalok közül kerül ki. A Lenin Kohászati Művekben végzett felmérés sze­rint például az összes leszámoltak több mint 60 százaléka 30 éven aluli‘volt. De ugyanez jellemezte a szomszédos Diósgyőri Gépgyárban és a többi miskolci üzemben is a fluktuációt. Miért vándorolnak a fiatalok, s mit tesznek a vállalatok en­nek megakadályozása érdekében? A válaszok egy része általános („így hamarabb jutok maga- , sabb fizetéshez”. „Az új helyen lakást ígértek” stb.), mis másik része speciális okokból adódik. S nekünk főleg az utób­bira kell odafigyelnünk, hiszen a helyi körülmények minden­nél jobban meghatározzák a munkahelyi- miliőt, á kezdő szak­munkás közérzetét. A DIGÉP-ben például hosszú időn át (s olykor még ma is) újra és újra visszatérő téma volt a fiatalok körében a magas norma. A meglehetősen hiányos szakmai felkészültséggel út­jára bocsátott kezdő-szakmunkás — a világszínvonalú termé­keket gyártó vállalatnál — olyan követelményekkel találta magát szemben, amelyeknek legjobb igyekezefe ellenére is képtelen volt eleget tenni. Más oldalról: a munkahelyi kol­lektívák össszeszokottsága. összefonódottsága azt eredmé­nyezte, hogy az újonnan jött képtelen volt beilleszkedni a környezetbe. Ráadásul ő kapta a legrosszabb gépet („Ne a jót rontsa el!”), nem látták el megfelelő szerszámokkal és így tovább. Kötetnyire rúg azoknak a határozatoknak, rendeleteknek a száma, amelyek a normát nem teljesítő gépgyári fiatalokkal foglalkoznak. (S bizonnyal több miskolci vállalatnál is így van ez.) Elég, ha arra hivatkozunk, hogy az utóbbi időben új bére­zési rendszert dolgoztak ki számukra; a 100 százalék nem tel­jesítése esetén is kaphat teljes fizetést, sőt prémiumot a fiatal szakmunkás. A párt-, a KISZ-, a szakszervezet és a gazdasági vezetés együttes összefogásának eredménye, hogy a harmadéves szak­munkástanulók most már szinte minden vonatkozásban a gyárhoz tartoznak, s ezáltal hamarabb beilleszkedhetnek a kollektívába, jó előre megismerhetik azt a munkahelyet, amely néhány hónap vagy év múlva a világ legfejlettebb ter­mékeivel versengő gépek alkatrészeinek elkészítését várja majd tőlük. Mindez nagyon szép és hozhat is eredményt. De nem biztos, hogy megállítja a vándorlást. Mert még ma is hallunk olyan esetekről, hogy a „nagymenő” szocialista brigádok, félve ered- ménveik rontásától, bezárják „kapujukat” a kezdők előtt. És így folytathatnánk tovább a példálózást, amelynek tanulsága csak az lehet: a fiatalok vándorlásának megakadályozására nem elég a kedvezmény és sokszor még a magasabb bér sem Az is fontos, sőt talán a legfontosabb, hogy igazán jól érezzék magukat. Nr. I. Hetenként szállítanak Expresszjáraital érkezik ax élesztő, a kávéi a délifgy ümöle# Nagy jelentőségű megálla­podást írt alá tegnap a Mis­kolci Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat és a Borsod megyei Élelmiszer- és Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. A megállapodás sze­rint 1970-ben 300 millió fo­rint értékű élelmiszert szállít Oxigén palack receptre Az SZTK miskolci igaz­gatóságához, a város és a megye majdnem egymillió lakosa tartozik. Minden év­ben több millió forintot fi­zet ki a központ csak a gyógyászati segédeszközökért. Az elmúlt évben 58163 szemüveget írtak fel az or­vosok a megyében, s ezekért az SZTK — a biztosítottak hozzájárulásán kívül — 2 millió 883 ezer forintot utalt Kalauzfilés — kerti szék ? Az elmúlt évben A Tiszai pályaudvar személykocsi-ál­lományából több lehajtható kalauzülést elloptak, mintegy 1600 forint értékben. Vajon, hogy tudták leszerelni, és mi­re használják fel ezeket a tolvajok? át a gyártó cégeknek. Érdekes egyébként, hogy a szemüveg az egyedüli olyan gyógyászati segédeszköz, amelyből keve­sebb fogyott el, mint 68-ban. A fogpótlásokra 1 millió 657 ezer forintot, az egyéb se­gédeszközökre 3 millió 587 ezer forintot fizetett ki az SZTK. Ez utóbbi csoporthoz tartozik 600 ezer forint ér­tékű hallókészülék, a lúd­talpbetétek, gyógycipők, mű­végtagok. A szokásos cikke­ken kívül egy betegnek pél­dául még oxigénpalackot Is adott a központ az otthoni gyógykezelés idejére. A múlt év első felében so­kat bosszankodtak a gumi- harisnyára várók, mivel alapanyaghiány miatt akado­zott az ellátás ebből a gyó­gyulást segítő cikkből. Ez a gond később megoldódott, de nem mondhatni ugyanezt a Széchenyi utcai művégtag­készítő üzletről, amely a zsú­foltság miatt csak nagy ne­hézségek árán tud eleget tenni a megrendeléseknek. A szűkös helyiségben tulajdon­képpen egy egész megyének készítik a gyógyászati segéd­eszközöket. ráadásul az igé­nyek az évek alatt megnőt­tek. Sokat segítene, ha — az eredeti elképzelések sze­rint — megkapnák a Sze­mere utcai Pálma eszpresz- szó helyiségeit. így mind a vidékiek, mind a miskolciak a két kórház közötti útvona­lon lebonyolíthatnák a meg­rendeléseket, próbákat, ke­vesebbet kellene várakozni­uk, bosszankodniuk. P. £ a nagykereskedelmi vailaiat a miskolci élelmiszerboltokba A többi között megálla­podtak abban, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően havonta háromszor visznek ki árut a nagy forgalmú boltoknak Ahol ezt külön kérik — ez körülbelül 20 üzletet érint —. oda hetenként is szállítanak. Ugyancsak új vonás, hogy a hetenkénti túrajáratok között is elfogadnak sürgős megren* deléseket. Az élesztő, a déli­gyümölcs és a kávé az ex- presszjárattal kerül az üzle­tekbe. Megállapodás jött lét­re a két vállalat között, hogy piackutató munkájukat is összekapcsolják. (n. j.) A második televízió A „Televíziót minden is­kolának” mozgalom sikere után Miskolcon elkezdődött a „második készülékes akció”. A MÁV igazgatósága ma ad­ta át a majiáthi iskola nap­közis tanulóinak a második televíziót! A körzethez tar­tozó iskolás gyerekek ma együtt ünnepeltek az aján­dékozó vasutasokkal. A gyógyítás segédeszközei

Next

/
Thumbnails
Contents