Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)
1969-12-15 / 90. szám
A munkás pénztárcája A munkások műveltsége és művelődése gyakori témája a napi sajtónak, a szaklapoknak, a népművelés hivatott vezetőinek. A legkülönböző fórumokon politikai kérdésként merül lel a munkás-művelődés. Maga a megközelítési mód a garancia rá. hogy nincs messze az idő, amikor egy nyelven beszélhetünk a témáról. De ma még sok a zavaró, tisztázatlan elem; nem látjuk pontosan a munkástömegek művelődési igényeit, nem ismerjük minden részletében vágyaikat, kívánságaikat, s a nekik kínált művelődési módozatok sem mindig a legszerencsésebbek. S v annak művelődési intézmények, melyeknek irányítói tehetetlenül tárják szét karjaikat, amidőn a munkástömegek távolmaradását tapasztalják egy-egy rendezvényen. Van egy nézőpont, amelyet még nemigen fedeztünk fel. A Lenin Kohászati Művek kultúrosztályán Urbán Jánosáé ismeretterjesztési előadóval beszélgettünk róla, milyen sokirányú megterhelés, anyagi kihatásaiban sem csekély impulzus érj a munkásokat. Minden nagyobb kereskedelmi akció, biztosítási ügylet, vásárlási ajánlat, kultúrcikkek és árucikknek minősülő kulturális rendezvények ügyében a nagy tömegű munkásságot keresik meg. Sokan indulnak ki abból a téveszméből. hogy a kohászát (s más gyárak) több tízezezres munkástábora mindenre vevő, közöttük tömegesen fogynak el tik, jegyek, bérletek, könyvek, füzetek, kiadványok stb. A munkásság sokaságára való apellálás s az a remény, hogy Jsózöttük minden „nagy tételben” fogy el, irreális helyzeteket teremt. Már maguk a közönségszervezők sem tudnak rendet teremteni a művészet és a kereskedelmi, üzleti jellegű megállások között. Nehéz is a dolguk, mert a művelődési intézmények mind több könnyűzenei, szórakoztató műsorral (a bevételi tervet is teljesíteniük kell) keresik fel a gyárakat. Így aztán nem csodálkozhatunk azon, hogy városunk munkásait nagy áltaxanosságban könnyűzene- és operett-rajongók ként emlegetik. Mondottuk; nagy általánosságban, mert szép számmal vannak művészet-, könyv-, irodalomtisztelő kétkeziek is. Legutóbb a Bartók Béla Művelődési Központ egyik irodalmi műsorán például négyszázan vettek részt. Meg kell mondjuk őszintén: a munkások időbeli és anyagi teherbíróképessege véges. Ha számításba vesszük a napi kemény munka figyelem- és energiacsökkentő hatását, ha gondolunk arra, hogy munkásaink többsége új bútort, szép otthont, kényeimet akar maga köré varázsolni, s a legkönnyebben elérhető szórakoztató „közeg”, a tv is kéznél van, bizony „óbban át kell gondolnunk a kérdést: vajon nem túl sok-e az hitvesztő a kínálat dzsungelében? S meg egy fontos dolog: sokan tudják, hogy a diósgyőri munkások közül több mint ezren építenek hétvégi házat Lyukóvölgyben. Vívmány ez is, nem is akármilyen. Hogy pénzbe kerül, bizonygatnunk sem szükséges. Az LKM kultúrosztályán Lehoczky Sándor osztályvezető energikus munkássága révén küzdelem folyik a műsorkínálatok szelekciójáért. Azt vallják, hogy az igényes, a párt művelődéspolitikájával összhangban lévő műveket, műsorokat keli a munkásság soraiban népszerűsíteni, s ha ezek pénzbe kerülnek, csak e kínálatokkal terheljék meg a munkás pénztárcáját. Vigyáznunk kell a munkások keresetére, mert a túlköltekezést a családtagok érzik meg. S hogy még kézzelfoghatóbbá í együk azt az állításunkat, hogy mennyien számolnak munkásaink pénztárcáinak sűrűségével — ottjártunkkor egy negyven év körüli asszony egy szatyorra való pénztárcát kínálga- tott megvételre a porta körül szolgálatot teljesítőknek. PARKANY LASZLÖ- V SZITUÁCIÓ A HEGYEN Ismét egy izgalmas filmet láthattunk, azok közül, amelyek a tizenkettőből kimaradtak. Kár. hogy éjszakai vetítésen adták, bár az utóbbi időben néhány hasonló adás meggyőzhette a közönséget, hogy művészi értéket is láthatnak e késői órában, nemcsak erotikával kevert művészkedést. (Pl. az ez előtti hét szombat Joseph Losey Betondzsungel címen vetített fdmje is kitűnő produkció volt.) A Nyár a hegyen, Bacsó Péter filmje izgalmas szituációt és dialógusokat vitt filmre. A filmben van egy finoman. poétikusan rajzolt, sőt inkább csak jelzett szerelmi háromszög — de ez inkább csak a film cselekményessége szempontiából épül bele az alapszituációba, amelyik maga is egy társadalmi-politikai háromszög: két régi munkás- mozgalmi ember lakik közül az egyik börtönőre volt a másiknak az 50-es években), és a fiatalok. A régi munkatábor helyén nyári pihenőhelyet kereső fiatalokhoz tár. sulva találkozik és néz farkasszemet a két társból lett ellenfél, és figyelik ezt a párharcot, különböző érdeklődési fokon, de egészében értetlenül a fiatalok. Bacsó Péter filmjének érdeme. hogy pár évvel ezelőtt elsőként hozta szituációba ezt a háromszöget, mutatta fel ezt a múlt-determ inátta réte- geződést. De filmje meg is áll ennél. A szituációból nem bont ki drámát, a zárás tétova képei tulajdonképpen feloldás nélkül egyszerűen csak megszakítják a bemutatás láncát. Többet tudunk magunkról, a köröttünk élő emberekről e film után, mint ahogy a film szereplőiben is e szituációban tudatosodott eddigi életük. K. Szép műsor - forró siker A szovjet hadsereg művészegyüttesének vendégszereplése A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Borsodi Szénbányák Vállalat meghívására a szovjet hadsereg 100 tagú művészegyüttesének 66 művésze látogatott el szombaton megyénkbe, hogy két év után, újra bemutassák — immár teljesen új — műsorukat. A művészegyüttes szombaton este a perecesi művelődési házban lépett fel. Ismételten és ismételten is zúgott a taps, s ütemes „hogy volt... hogy volt... vissza... vissza!” kiáltások hangzottak Az eredetileg csak kétórás műsor a gyakori ismétlések következtében több mint három órán át tartott. — Nekem nagyon tetszett. Igen örülök, hogy eljöttem — mondotta Jósvai Zoltán, a 100. sz. Iparitanuló Iskola elsőéves fényező-mázoló tanulója. — Csak azt sajnálom, hogy az unokám nincs itt, Kulturális krónika □ MEGKEZDŐDTEK O’Neill Amerikai Elektra c. drámájának próbái a Miskolci Nemzeti Színházban. A főszerepeket Füzessy Ottó, Kovács Mária. Gyöngyössy Katalin, Markaly Gábor, Upor Péter, Somló Mária, Kulcsár Imre és Virágh Ilona játsszák, az előadást Nyilassy Judit rendezi. A bemutató 1970. január 23-án, pénteken, este 7 órakor lesz. □ MOZART: DON JUAN c. operáját 1969. december 29-én, hétfőn mutatja be a Debreceni Csokonai Színház operaegyüttese (Udvarhelyi bérlet). □ MISKOLC felszabadításának hadműveletei címmel tudományos előadást tartanak az ifjúság részére Perecesen, a Bányász Művelődési Házban 1969. december 17-én, szerdán délután 5 órakor. olyan szép ez a műsor, hogy szívesen megnézném még egyszer — bizonygatta az előadás végén, zúgó vastaps közepette Falticska Lajos nyugdíjas vájár. — Nekem kimondottan tetszett ez a szép előadás. Perecesen még nem láttam ilyent — mondotta a 70 éves Krisztián Joáchimné. A szép műsor nekünk is nagyon tetszett. Különösen kiemelkedő műsorszám volt Vlagyimir Szutcsev kitűnően árnyalt basszusa, A Föld hangja. A katonakórusok talán egy árnyalattal jobbak voltak, mint a — különben nagyon szép és művészi — táncszámok. A szovjet hadsereg művészegyüttese tegnap este az alberttelepi Bányász Művelődési Házban aratott szép sikert. Vendégeink ma reggel utaztak haza. BUDAY GYÖRGY ♦ Az edelényí müemlékkastély kovácsoltvas díszkapuja. (Dobrossy László felvétele) KÖNYVESPOLC Dobozy Imre: Eljött 3 t3V3SZ Nemcsak a felszabadulási jubileum miatt aktuális Dobozy Imre Eljött a tavasz című drámája, mely előbb a Kortársban látott részletekben napvilágot, majd pedig a Nemzeti Színház mutatta be nagy sikerrel, és utána nemrég könyvalakban is megjelent. Aktuális a darab témája 25 éve állandóan, és aktuális marad még sokáig. A fel- szabadulás előtti pillanatot mutatja be. az elmúló régit úgy, olyan ügyes dramaturgiai fordulattal, hogy a régi történet figurái, életük meg- hosszabbításábafn mai életünk szereplői: miniszterhelyettestől kondásig, újságírótól sírásóig, orvostól gebines pincérig. A mai felnőtt Magyar- ország ad találkozót e határmenti kis faluban, ahol e néhány szereplő (két valóban hőstettet végrehajtó társuk emléktáblájának avatására gyülekezve) lejátssza az elmúlt háború magyarországi utolsó pillanatait. „Mi még megadni sem tudjuk magunkat” — hangzott Dobozy méltán híres filmjének, A tizedes meg a többiek címűnek egyik nagy jelenetében, és amit ott az író és a színész karikatúrája jelzett, azt most egy nagy tragikus látomásban gondolja végig az író. Az összegyűlt néhány maradék, aki a hajdani század tisztjeiből, tiszteseiből, katonáiból és beosztott munkaszolgálatosaiból maradt végigéli. mégegyszer lejátssza az 1945. április 3-án lezajlott tragikus eseményeket. A századparancsnok megtagadta a külföldre irányító parancsot, de új parancsot, mely a lágerfoglyok kiszabadítását, a németekkel szembefordulást, vagy, akárcsak a tisztességes fegyverletételt készítette volna elő, nem tudott kiadni. A régi rend, mely a parancsuralom pira- misrendszerére épült, tehetetlenné vált. de a régi beideg- ződöttségek aknái láncreak- ciószerűen robbantak, hogy lehetetlenítsék e keretek között az ésszerű cselekvést Az a rendszer már önmaga továbbélését sem tudta biztosítani. nemhogy egy új rend születését biztosi':háttá volna. Szükségszerű volt annak a rendszernek a teljes szétzúzása. hogy a benne élő. újat akaró, az újat szervezni is képes erők űj rendje álljon össze. De közben elpusztult az ország (a jelen dráma majd hetven halottja szimbolizálja). Kik a felelősek ezért, kik mennyire felelősek ? Ezért faggatja a történelmet Dobozy Imre drámájában. A lényegre kérdez rá a végeredménnyel, azt a valaholt keresi, ahol utat vesztettünk, hogy még- csak tisztességesen megadni sem tudtuk magunkat. Ma már csak emlék ez a múlt, de nehéz örökség, mert ez maradt rajtunk mint címke a második világháború után, és megemésztetlen adósságként hurcoljuk magunkkal az új rendünk születése előtti tragikus pillanatokat. K. L Egy színésznő elment Észrevétlenül élt közöttünk, nevét ritkán emlegették kávéházakban és klubokban. De a színpadon — még a legkisebb szerepekben is észrevétette magát. Olasz Erzsi — aki gazdag színészi múltat mondhatott magáénak — meghalt. Legutoljára a Kaktusz virágában láttuk; élénk szellemmel kilincselt a főszereplő fogorvos rendelőjében s mily fájdalom: rövidesen valóságos orvosi előszobákban és rendelőkben várakozott, hogy’ gyógyíthatatlan, ener- giaemésztő betegsége kórlapra kerüljön. A színésznő Erdélyben kezdte pályafutását: népszerű, közkedvelt primadonnája volt a marosvásárhelyi, a szatmárnémeti és nagyváradi színházaknak. A felszabadulás után a győri, a szegedi, a békéscsabai, az egri színházban játszott, majd a Miskolci Nemzeti Színházhoz került. Színházunknál emlékezetesebb alakítást a Stuart Máriában, a Bei1- narda Álba házában, a Gül babában és a Kaktusz virágában nyújtott. NÉGY HALÁLESET A nyugatnémet-országi Wal-j sumban négyen meghaltak^ sokan megsebesültek egy bérházban bekövetkezett, félté-, telezések szerint gázszivárgás okozta robbanás következtében. ZARÁNDOKLÁS KÍNOKKAL Mexikó védszentjenek, a guadeloupei Madonna napj ál ünnepelték Mexikóban. Kéf ember meghalt, 663 súlyos sérüléseket szenvedett. A mar donna kegyhelye felé zarándokolva sokan a kimerültségtől estek össze, míg mások a fagy áldozataivá váltak. VEREKEDÉS Brémában a tüntető diákok és a rendőri karhatalom között verekedés robbant ki. Négy tüntetőt letartóztattak, egy személy súlyos sérülésekkel kórházba került. A diákok egyik letartóztatott társuk szabadoftbocsátását követelték. JÖ KIS ADÓSSÁG Indonézia nyugati hitelezői értekezletet tartottak, hogy mi legyen Indonézia 864.4 millió dollár összegű adósságával. Nem jutottak megegyezésre abban, hogy a visz- szafizetésre adjanak harminc évi haladékot. De 1970-re kiterjesztették a „kíméleti időszakot”. MŰKUTYÁK Egy párizsi üzletben megkezdték a műkutyák árusítását. Ha például hívatlan vendég kezd manipulálni az ajtózárral,, a lakás belsejében működni kezd az a villamos berendezés, amely hűen Utánozza a kutyaugatást. A kutyaugatások között — legyen az egyetlen kutya hangja vagy egész falkáé — a vevő tetszés szerint válogathat. EGYETLEN KORLÁTOZÁS A svéd igazságügyminisztérium rendelkezést adott ki, amelynek értelmében a foglyok részt vehetnek pályázatokon. Az egyetlen korlátozás aki jutalomképpen üdülőutazást kap. nem veheti igénybe. NYAKKENDŐK ÖNGYILKOSSÁG ELLEN Az angol belügy niniszté- rium a börtönökben elkövetett öngyilkosságok számának csökkentése végett különleges nyakkendőt rendelt. Olyan anyagból készítteti, amely elszakad. ha nagyobb súly nehezedik rá. A legutóbbi 10 évben az angol börtönökben 140 öngyilkosság fordult elő, ebből 122 fogoly akasztotta fel magát, közülük 65 a nyakkendőjével. BÜNTETÉS A japán vasúti társaság 'bejelentette, hogy 5479 alkalmazottját részesíti büntetésben, mert sztrájkmozgalmak- ban vettek részt. Közülük 63-at kizárással büntetnek. MUNKANÉLKÜLIEK David Morse, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vezér- igazgatója Stockholmban kijelentette, ha nem tesznek erélyes intézkedéseket, akkor tíz éven belül a fejlődő országokban 300 millióról 450 millióra emelkedik a munkanélküliek száma
