Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-28 / 99. szám

Árajánlat Hemániába- I Népszerűj a Udó I Tetszetős, <=a a figyelmet tokozottan magára vonja élénkségével a színes neon- lélirat, ezért a vállalatok szí vesen választják propagandád ,iuk eszközeként. Miskolcon eilen fényreklámüzem mű­ködik. a Finommechanikai Javító Vállalat kebelében. Három megye — Nógiád. Heves és Borsod — fénycsö­veit gyártják, szerelik és ja­vítják a neonüzem egységei. Az év végi felmérések azt bi­zonyítják, hogy az idén 20— 2.5 százalékkal növekedtek az igények. A jövő évben 35 zúzalékkal több exportmeg­rendelés várható. A múlt hó­napban jártak a vállalatnál i'omán üzletpartnerek; Eíoria, Mamaia, Konstanca, Mangá- lia üdülőinek fényreklámjait akarják elkészíttetni. A vál­lalat a napokban küldte el Romániába 12 millió forintos árajánlatát ajándékok a gyermebfEtHioniiaH A megyei gyermekvédő ott­hon 42 lakója számára már december 23-án megkezdő­dött a karácsony: este tar­tották a fenyőünnepséget. Másnap reggel az erenyői oánv-—ok autóbusszal jöttek a gyerekekért és elvitték őket a művelődési otthonba. Nem sis meglepetést tartogattak számukra: kétórás műsort és sok-sok ajándékot. A csöpp­ségek mintegy háromezer fo­rint értékű játékot kaptak és egy Sztár televíziót. Ez kü­lönösen nagy öröm az otthon számára, mert eddig is volt ugyan tévéjük, de most már % tizenéves fiúk és lányok külön helyiségben nézhetik az adást. Az otthon lakói fél napig együtt voltak a bá- *iyász"vzrekekkel, s amikor visszamentek, újabb megle­petés várta őket: ajándékok a Lenin Kohászati Művek egyik szocialista brigádjától és a Miskolci Szűcs Ktsz-től. A tapolcai Lídó-szállú már a külföldiek körében is na­gyon népszerű Ebben az év­ben a szálló ötvenhárom szo­bájából negyvenet még bel­földi üdültetésre használtak, a mostani turnus azonban már az utolsó belföldi üdülő­csoport a Lídóban. A szállo­dát németek, olaszok, cseh­szlovákok s más külföldiek olyan nagy számban keresik fel, hogy január 6-tól a Lídó­ban a belföldi üdültetési meg kell szüntetni. Borítékban ötezer ■A 131-es miskolci totózoban vásárolt borítékos sorsjegyek között 2 ötezer forintos szel­vényt találtak, amelyekre a nyereményeket már ki is fi­zették a miskolci OTP-fiók- nál. Nehéz év után. »azdag tervekkel Mmszaki fejlesztés a drátgyúrha Fordított világ A 2000. esztendőben így földi turista a Vé­nuszon tölti sz^badsá- gát. Az egyik utcasa?• kán látja, hogy egy Vénusz-lakó pénzdara­bot tesz az automatá­ba és kihúz htjöle egy csecsemőt. — Nahát! — szólal meg a Föld-lakó. — Elmagyarázná nekem, hogy mi ez a készülék? — Ez egy csecsemő­csináló gép. Ugye, a Földön magvek is így csinálják a kisbabá­kat? A Föld-lakó igen részletesen elmagyaráz­za a csecsemő-előállí­tás földi technikáját, mire a Vénusz-lakó ne­vetésben tör ki: — Na de ilyet! Ná­lunk a teherautókat csinálják így! sfc Könyökizület-gyultadással vitték orvoshoz gazdái ezt a lovat. A miskolci állatkórház „kórtermében” speciális f&g- gesztökészülékbe szorítva engedelmesen tűri dr. Dudás Gyula műtét utáni ellenőrző vizsgálatát. (Agotha jelv.) Az idei ev a reális célkitű­zések ellenére is majdhogy­nem megoldhatatlan felada­tok elé állította a drótgyáraí. Év közben jelentős megren­delésüket utasították vissza, a gyár pénzügyi helyzetét ne­hezítette az export realizálá­sának elhúzódása. Komoly gondot okozott a megrendelő vállalatok fizetésképtelen­sége is. Duplájára no az export Ennek ellenére a gyűr kol­lektívája maradéktalanul tel. jssítette teljes termelési ér- t_ktervét, exportfeladatait s vállalati nyereségtervét is. Ez a stabilnak mondható helyzet az alapja a jövő évi tervek­nek, amelyek között a teljes termelési érték 73 millió fo­rinttal való növelése, az ex­port megduplázása, s a nye­reség több mint 20 milliós növelése szerepel. Elképzelé­seikben — különösen az 1970- et követő években — jelentős szerepet játszik a műszaki fejlesztés Károm szabadalom A műszaki fejlesztésről egyébként eddig sem feled­keztek meg. Ennek az égisze alatt valósult meg például három nagy jelentőségű sza­badalom a drótgyárban. Az egyik, a drótkötelek belső ke­nése, a Diósgyőri Gépgyárral közös vállalkozásban. Ugyan­csak nagy érdeklődést keltett külföldön másik szabadal­muk, a tűzött kivitelű lapos- kötél-gyártás. Az így készült kötél élettartama nagyobb, a termelékenység az új eljárás, sál tízszeresére nőtt. A sza­badalom iránt a Szovjetunió mutat nagy érdeklődést, az uj módszer szerint gyártott drótkötélből már 66 tonnát szállított próbaüzemelésre a drótgyár. Bevált a harmadik szaba­dalom, a csavarbordás beton­acélhuzal-gyárt ás is. Az épí­tőipar már több ezer tonnát használt fel ebből az anyag­ból Termelékenyefiliéii A műszaki fejlesztés ered­ménye a December 4. Drót­művek egyik új, szovjet ta­pasztalatok és dokumentációk alapjan készült berendezést, a horgany-patentírozó. Az u' berendezés két technológiai műveletet egyesít, s ezáltai jelentősen megnő a termel ■ kenység. A távlati műszaki fejlesz­tési tervben négy jelentős be­ruházás szerepel: a beton­acél-huzalgyártás továbbiéi lesztése, a jelenlegi kötegsú- lyok megduplázása, illetve háromszorozása, a csavarbor dás szabadalmi eljárás kite, .jesztése vékonyabb átmérőjű állományra, s végül a pácoló: savas felülete] őkészités kor szerűsí tése Ny. I Az ész a fontos, nem a haj Feltűnőbb a maxi, mint a mint.. FF Győz a fehérje Mintegy űz százalékkal több szeszesital fogyott el S2 idén a miskolci élelmiszer üzletekben, mint tavaly. Ezen­kívül feltűnően sokat vásá­roltak sajtfélékből; különö­sen a trapista és az ementáli volt kelendő. Kisebb mennyi­ség kelt el viszont zsírból, lisztből és sóból, mint 1963- ban. Ennek egyik alapvető oka, hogy egyre többen ét­keznek üzemi konyhán, s nö­vekszik a fehérjedús ételek fogyasztásának mértéke, Új telephely 80 millióért Jól sikerült az év az ÉPFU-nál Az Építőipari Szállítási Vállalat miskolci üzemegysé­génél vezetők és dolgozók egyaránt- jó érzéssel zárják az idei esztendőt. Az üzemegy­ség dolgozói sikerrel valósí­tották meg ez évi elképzelé­seik nagy részét. Ezzel hozza­járulta’- az v.--1 ........ na.gr­váltuiu. : i Legfontosabb célkitűzésűk ebben az évben is az volt, hogy maradéktalanul kiszol­gálják az építőipari. Sikerült. Megbirkóztak a házgyári elemszállítás nehézségeivel is. A vállalat idei 141 mil­liós teljes termelési értékter­vét 346 millióra teljesítette. Az egység pénzügyi gazdál­kodása stabilnak mondható. A jövő is sz • > rekkel :.eesegieV- 3o mdilo luii.itos állami hitellel új telephelyet építtet a váT'1'' Puha talajra esett a hő Több víz fogyott az idén Az év utolsó napjáig — az előzetes számítások szerint — 18 millió 750 ezer köb­méter lesz a Miskolci Víz­művek, Fürdők és Csatorná­zási Vállalat víztermelése, ami egymillió köbméterrel több, mint a múlt évi. A nagy ivóvízfogyasztás egyik magyarázata, hogy az idén a csapadék időbeni el­oszlása lényegesen egyenle­tesebb volt, mint tavaly, így a vállalat is könnyebben lé­pést tudott tartani az igé­nyekkel. A megnövekedett számok azonban azt is mu­tatják, hogy a lakosság víz- szükséglete is megnőtt: új, fürdőszobás lakások épültek és sok régi lakásban is be­rendeztek fürdőszobát. A január és február a leg­nehezebb hónap minden év­ben a vízművek számára. Az erős hidegben lefagy a víz­gyűjtő terület, a karsztjára- tokba nem tud beszivárogni a csapadék. Szerencsére — a sok éves tapasztalat szerint — ekkor általában csökken a város vízigénye is: decem­berben a háziasszonyok vé­geznek a szokásos ünnepi nagymosással és takarítással, az év végi hajrá után keve­sebben túlóráznak munka­helyükön, s az építőipar ter­melése — vízigénye — is csökken valamennyit. A .Ti hc-isé- „hogyanja’ határozza meg általában az egész évi vízkészletet. Ha a 1 ■. csonttá faevotí falaira esik, akkor a tavaszi olva­dásnál kevesebb szivárog be a talajba. Az idén szeren­csésnek mondhatjuk magun­kat, mert a bőséges hóhul- lást enyhe idő előzte meg. A tavasa olvadás ezért előre­láthatólag bőséges vízkészle­tet biztosít a jövő évre. Miskolc egyetlen torzójá­nak, a Forintnak (a Széche­nyi utca jobb oldalának a neve) jól ismert „fejeit” munka közben kerestük fel. A velük folytatott beszélgeté­seket azért tartjuk különösen érdekesnek, mert ahogy ész­revettük, itt nagyon érvényes az a magyar közmondás, hogy; nem eszik olyan forrón a. ká­sát o— Benő a csomagos Egy lányos képű fiatalén^ bér veszi fel a csomagokat a főpostán. Vállig érő hosszú haja lobog, miközben a ra­gasztóért nyúl. Csak egy pillanatnyi időre tudtam elszakítani a munká­tól, — Tavaly még a Földes Gimnáziumba jártam, ott nem engedtek ilyen tollat. A pos­tán ezért nem „cikiznek”. — Valóságos idegenforgal­mi látványosság lettél itt — mondom neki. — Sokan meg­néznek, és írtak hozzánk, hogy engedhetnek ilyen hosz. szú hajjal dolgozni! * Optimista (A Borbu. karikatúrája.) — Ráadásul olyan meg jegyzéseket is tesznek a kun­csaftok, ho"v masnit is köt­hetne már bele... ebbe más biztos befészkelték maguka: a „partizánok” — mondj csendesen. — S miért növesztetted ígt meg? — kérdezem. — Mert nekem nagyon te ­szik .. „ Öreg nénike tipeg az asz- tálához. — Fiatalember, töltse mai ki ezt a pár lottót! — szó? neki. A fiú tollat ragad, s mái fel sem néz, úgy köszön eh Maxiban Tizenéves, csinos vonalú kislány, jóval térden alul: szoknyában libeg ki az iro dából. — Nem feltűnési viszketeg. ség, nem is az anyám erősza kolta rám... — hárítja el találgatásokat. A rosszindulatúak előtt meg elkeli oszlatnia a kételyeket, a lábai irigylésre méltóan formásak. Kolléganői megszoktak ma: különcködéseit, kollégái sen csipkelődnek már, a „fiúja meg ezt szerette meg benne — Mi lesz, ha mégis sike­rül behozni a maxit a diva, ba? — érdeklődöm, magam ban titkon remélve: mt, vagy negyven évig úgysem fog sikerülni. — Akkor mi1 fogsz hordani'. — Ezen még nem gonuo- koztam, de az biztos, hnjv nem maxit., ’ A költő tíatorlapboi készített üsd rágban, rikítóan meggy pír.- ingében, hóna alatt degesz., tömött aktacsomóval szó' , végigloholni a „Forinton’ — Oltárt egy szerei- jegyzem meg szakszerűen biztosan a „tangóról” van”' — A mamám vaivogaíj meg, a haverokkal esésé'.gc tek, most is ezt a „csuha kaptam — mutat á szőr.;:; molyagra emlékeztem 1 ’ lire. Köitdpek seit, már publikálták is TÓ ISTVÁN Miskolci tények J Kon stancában

Next

/
Thumbnails
Contents