Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-28 / 99. szám

Made in Miskolc £ Szalagcsiszoló gépre helyezik a még érdes tapintású bútoralkatrészt az Avas Bútor­gyár lapmegmunkáló műhelyében. Különböző szemcsenagyságú csiszolópaptrokkal tünteti el « gép a bútorlap rücskösségét, mielőtt az anyag a félkészáru-raktárba, majd a fényező üzem öntőrészébe kerülne. A képen látható két cső egy elszívó-berendezés része, amely a lapról lekerülő finom faforgácsot azonnal magába szívja. (ágotha—erdélyi) Először megkóstolják A miskolci eleimiszerüzle- tek 514 eladója közül 152 még nem szerezte meg a mun­kaköréhez szükséges szak- képzettségét. Az új élelmi­szereket azonban azoknak is meg kell ismerni, akik elvé­gezték a kereskedelmi isko­lát. Ez a gyakorlatban úgy Vadregényes erdeivel, mesz- sze kéklő hegyeivel Borsod­nak, de hazánknak is egyik legszebb, népi szokásaiban egyik leggazdagabb tája a Hegyköz. Sátoraljaújhely fö­lött terül ei, mindössze 20 tallies!.állói áll, s ezek közül kétségkívül fig-elmet érde­mel — már csak közigazga­tási „rangjánál” fogva is — Kisbózsva. Ugyanis úgy tart­ják -ámon, mint megyénk nagy múlttal rendelkező, leg­kisebb községét. Kégen sokkal nagvobb volt, ma már alig 30 házból áll. Mint jobbágyfalu, szegény er­dei embereknek, sokat nyo- morgatott parasztoknak adott otthont, akik — hacsak te­hették — elszökdöstek a föl­desurak elől. Így hát ma már nagy csend honol a kis falu­ban. Csendjére egyfelől a Szemlő, Senyő. Som-hegy, a másik oldalon a Korom-hegy, Vörös-hegy vigyáz. Az egyik hegy tetején — gyantaszagú fenyőfák koszorújában — roggyant fedelű várkastély. Mohos zsindelyét messze hordta fejéről az idők vihara. Falai is mállanak, ablaksze­mei betöredeztek, s csorbul­törtériik, hogy az újdonságok érkezésekor az üzletvezetők azonnal tájékoztatják mun­katársaikat az új cikkek tu­lajdonságairól, esetenként fel is bontják és megkóstol­tatják az elárusítókkal az új cikkeket. A zsúfolt üzletek ellenére Nő a betétállomány az OTP-ben Nagyon sokat költöttek az elmúlt napokban a miskol­ciak, az OTP-nél mégsem csökkent a betétállomány, sőt bizonyos emelkedés is tapasz­talható. Annak ellenére, hogy 80 millió forintot fizettek ki a KST-tagoknak, a tavalyinál várhatóan 265 millió forint­tal lesz nagyobb a betétállo­mány. Az év végén a lakos­ság 1 milliárd 561 millió fo­rintját őrzi az Országos Ta­karékpénztár. Romlásnak indult Kisbózsva kincse A cár nő udvarhölgyének hegyközi kastélyában va, vakon merednek a völgy­ben meghúzódó falura. Mintha a letűnt századokon merengnének, amikor káprá­zatos fény ragyogta be a kas­tély 16 termét, s hangos dá- ridók verték fel a környék csendjét. A kastélyt u»”-nis Misklós. „minden oroszok cárja” építtette a cárné egyik csinos udvarhölgye számára, aki szépségével és titkaival ide rejtőzött, ebbe a világtól elzárt hegyközi falucskába. A romantikus életű udvarhölgy után egy Pétervárott szolgáló osztrák diplomata, Franz Heinrich Bombelles gróf vá­sárolta meg a kastéhV amely aztán többször változtatta gazdáit. A felszabadulás előtt Lónyay Menyhért lakott ben­ne. S most nincs, aki gondját viselje: omladozik, teljesen lakhatatlan. Pedig kár a pusz­tulásnak engedni. A Hegyköz levegője kristálytiszta, fűsze­res, ez már magában véve is nagy érték. Gyönyörű üdü­lővé, va”- a vidék kiátű-- köz^ontiává lehetne átalakí tani a kitűnően alápincézett, pomT'Äs '■o'hisií épületet. Ta­lán még meg lehetne mente­JÓ szomszéd A vádlott es a sertett — szomszédok. Az egyik meg akarta ölni a másikat. Ez azonban mégsem akar rá rosszat mondani. — Italos a vádlott? — kér­dezi a bíró. Kis szünet. — Hm ... Nem mondhat­nám. — Mégis? — Hát... Hozták már ha­za szölörúdon is. — Nézeteltérés volt ma­guk között? — Közöttünk? Soha! Két héttel előbb is kért tőlem egy pohár sörre valót. — Mielőtt magába szúrta a kést? — Igen. — És azt miért tette? A sértett tétován megvon­ja a vállát és a legteljesebb udvariassággal hátrahajol a vádlotthoz: — Pistukám, légy oly ked­ves ... Esetleg megmagyaráz­nád? (•'■ o.) Hírünk a világban A Központi Bizottság legutóbbi ülésén es az országgyűlés nemrég zárult ülésszakán büszkén és örömmel mondták el az illetékesek, hogy hosszú évek után. ismét pozitív hazánk kül­kereskedelmi mérlege. Tőkés vonatkozásban is... Ebben ré­sze, sőt nagy része van azoknak a miskolci vállalatoknak is. amelyek termékeik egy részét külföldi — tőkés vagy szo­cialista piacon értékesitik. Végleges eredmények meg nincsenek ugyan, de már ki­ki elvégezte háza táján a számvetést: hogyan is állnak az exporttervek teljesítésé­vel az idén. Az eredmények egyes vállalatoknál rendkívül- jók. Kezdjük a kel nagynál. A Diósgyőri Gépgyár idei exporttervéi szocialista velációban 4,1, tőkés relá­cióban 23,5 százalékkal teljesítette túl. A tőkés export és dollárbe­vétel növekedésének köszön­hetően körülbelül 800 ezer forint év végi nyereséghez jutott terven felül a vállalat. Gépeivel, berendezéseivel nemcsak a már hagyományos piacokon aratott újabb elis­meréseket, hanem — például az ellenütős kalapáccsal — sikerült betörnie a legfejlet­tebb kapitalista országok pia­caira is. Hogy a vállalat mennyire bízik erejében, bi­zonyítja: jövőre is 4,3 száza­lékkal növeli rubel-, és 18,5 százalékkal dollár-viszony - latú exportját. A Lenin Kohászati Művek ez évi exporttervében 140 ezer tonna áru szerepeli. Ezzel szemben már az első háromnegyedévben 190 ezer 107 tonnát ex­portált, mégpedig úgy. hogy ebből több mint 160 ezer tonna áru tőkés piacra kerüli. A tőkés Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mikor jogos a lakbérpótlé Egy fővárosi tanárt a ház- kezelőség lakbérpótlék fize­tésére kötelezte. A bérlő ezt kifogásolta, arra hivatkozva, hogy lakásának egyik szobá­ja nem fűthető. Fellebbezé­sének helyt adtak, de négy év múlva — anélkül, hogy a lakásban időközben bármi változás történt volna — a házkezelőség négy évre vlsz- szamenóleg ismét lakbérpót­lékot rótt ki. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következő határozatot hoz­ta: Mivel csak az a helyiség minősül lakószobának, ame­lyik fűthető, téves az a fel­fogás, hogy az a helyiség is fűthető, amely ugyan nincs bekötve a füstcsatornába, de a bekötésnek — megfelelő átalakítással — műszaki és tűzrendészen lehetősége meg­van. A bérlőnek csak joga, de nem kötelessége a lakás­ban kisebb átalakítási mun­kálatokat végezni. Nem vár­ható el a bérlőtől, hogy a szükséges engedélyeket a sa­ját költségén maga szerezze be, és csak azért végeztessen a lakásban átalakításokat, hogy annak alapján lakbér­pótlék fizetésére legyen kö­telezhető. A lakóhelyiség fűthetőségenek biztosítása a bérbeadó kötelessége. Nincs tehát akadálya an­nak, hogy a bérbeadó saját költségén megfelelő fűtőbe­rendezést szereltessen fel, és a íüthetővé tétel időpontjá­tól kezdve lakbérpótlékot kérjen. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az illetékes házíel- ügyelőséget új eljárásra kö­telezte. export részaránya —- a teljes exporttevékenységet vizsgái­ra — rendkívül magas (80— 85 százalék), ám mindez nagyban befolyásolta a válla­lat gazdálkodásának nyeresé­gességét, s hazánk tőkés kül­kereskedelmének egyensú­lyát is. A középüzemek Közül a De­cember 4. Drótművek export- tevékenysége érdemel figyel­met. A vállalat 1968-ban még mindössze 50 millió forint értékű terméket adott el kül­földi piacon. Ez az összeg az. idén már meghaladja a 66 millió, jövőre pedig — az előzetes tervek szerint — el­éri a 135 millió forintot. Ter­mékeik mintegy 10 országba jutnak el, köztük Kínába. Pakisztánba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba, a VDK-ba és újabban az olasz és a nyugatnémet piacra. A közép- és kisüzemek kö­zött ügyelemre méltó ered­ményeket ért még el a Miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat: ex­porttevékenysége az el­múlt két év alatt meg­duplázódott és jövőre meg tovább no; a Miskolci Pamutfonó, amely ez évben 5 millió értékű árut adott el külföldi piacon, jö­vőre pedig több mint 14 mil­lió értékűt készül eladni; s a Hejőcsabai Cementgyár, el­múlt évi exportjának értéke 10,7 millió, az ez évié 26,7 millió forint. A Húsipari Vál­lalat ugyan nem tudta telje­síteni exporttervét, ám így is mintegy 60 millió forint ér­tékű árut adott el külföldön. S meg kell még említenünk az Édesipari Vállalatot, amely 8,6 milliós exporttervét 10 millióra teljesítette, jövő évi célkitűzése pedig 18.8 millió forint. A névsor természetesen ko­rántsem pontos. Ám ha csali az említett vállalatok export- tevékenységére hivatkozunk is, jogos büszkeség tölthet el minden miskolcit. * NYIKES IMRE A kocsikázó káposzta Kopaszodás, csömör ellen A káposztát konzerváló sa. vanyítás módját a régi ró­maiak fedezték fel, mégpedig véletlenül, ha hinni lehet az erről szóló leírásoknak. Az egész Európát hatalmuk alatt tartó római légiók vonulásá­nak elmaradhatatlan kísérői voltak azok a szekerek, ame­lyeken az utánpótlást, a töb­bi közt a fahordókba rakott fejes káposztát is szállították. Az úttalan utak hepe-hupái gondoskodtak róla, hogy a káposzta alaposan összerá­zódjék, levet eresszen és er­jedésnek induljon. Eleinte romlottnak hitték a nem ép­pen gusztusos kinézésű ká­posztát, s csak később jöttek rá pompás ízére. Ingyen munkások Sokáig úgy vélték, hogy a különleges íz kialakulása ki­zárólag a „kocsikáztatás” kö­vetkezménye. A katonák el­beszélései nyomán a polgár­ság kíváncsisága is feltá­madt a savanyú káposzta iránt, amit „házilag” úgy ké­szítettek, hogy káposztashor- dókkal megrakott szekereket körbe-körbe járattak a váro­sok nagy kövekkel kirakott utcáin. Akinek nem telt ko­csira, és lóra, az hátára akasztott puttonyban rend­szeres napi „sétára” vitte a káposztát. Állítólag egy lusta római rabszolga, aki gazdája éber­ségét kijátszva ledobta a puttonyt és lefeküdt mellé az árnyékba, jött rá arra, hogy a káposzta magától, szaladgálás nélkül is meger­jed, csak jó erősen le kell nyomkodni a puttonyban vagy a kádban. Napjainkban a fedőlevelei­től megtisztított káposztát — a torzsa eltávolítása után — csíkokra szeletelik, majd 2— 3 százalék sót adva hozzá, rétegenként betapossák a kádba, hogy a közte levő le­vegőt eltávolítsák és a ká­poszta levét kinyomták. Íze­sítésére birset, kaprot, babér­levelet, fűszerpaprikát, feke­teborsot használnak — vidé­kenként változó összetétel­ben. Az erjesztést egyébként „ingyen munkások”, bakté­riumok végzik, ennek során 1—1,5 százalék tejsav kelet­kezik, ami az eltartást bizto­sítja és a kellemes ízt köl­csönzi. B és C „Annak a rómainak, aki káposztát termeszt, saját pa­tikája van” — vélte Cato, az ókori bölcs. Kortársai az idő előtti kopaszodást a fejre kötözött káposztalevéllel igye­keztek elkerülni (hogy mi­lyen sikerrel, arról nem szól a krónika!), „a szertelen ivás felidézte csömört” pedig ká­posztalevessel űzték el. Ez utóbbi a mai napig is szo­kásban maradt, gondoljunk csak a jóféle „korhelyleve- sekre”. A káposzta kilónként 150 —200 milligramm C vita­mint, valamint B1 és B2 vi­tamint is tartalmaz — állapí­totta meg napjaink tudomá­nya. — Kellemes íze mellett ez teszi fontos népélelmezési cikké, különösen a vitamin­szegény téli hónapokban. (Blaho) /

Next

/
Thumbnails
Contents