Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)
1969-12-28 / 99. szám
Made in Miskolc £ Szalagcsiszoló gépre helyezik a még érdes tapintású bútoralkatrészt az Avas Bútorgyár lapmegmunkáló műhelyében. Különböző szemcsenagyságú csiszolópaptrokkal tünteti el « gép a bútorlap rücskösségét, mielőtt az anyag a félkészáru-raktárba, majd a fényező üzem öntőrészébe kerülne. A képen látható két cső egy elszívó-berendezés része, amely a lapról lekerülő finom faforgácsot azonnal magába szívja. (ágotha—erdélyi) Először megkóstolják A miskolci eleimiszerüzle- tek 514 eladója közül 152 még nem szerezte meg a munkaköréhez szükséges szak- képzettségét. Az új élelmiszereket azonban azoknak is meg kell ismerni, akik elvégezték a kereskedelmi iskolát. Ez a gyakorlatban úgy Vadregényes erdeivel, mesz- sze kéklő hegyeivel Borsodnak, de hazánknak is egyik legszebb, népi szokásaiban egyik leggazdagabb tája a Hegyköz. Sátoraljaújhely fölött terül ei, mindössze 20 tallies!.állói áll, s ezek közül kétségkívül fig-elmet érdemel — már csak közigazgatási „rangjánál” fogva is — Kisbózsva. Ugyanis úgy tartják -ámon, mint megyénk nagy múlttal rendelkező, legkisebb községét. Kégen sokkal nagvobb volt, ma már alig 30 házból áll. Mint jobbágyfalu, szegény erdei embereknek, sokat nyo- morgatott parasztoknak adott otthont, akik — hacsak tehették — elszökdöstek a földesurak elől. Így hát ma már nagy csend honol a kis faluban. Csendjére egyfelől a Szemlő, Senyő. Som-hegy, a másik oldalon a Korom-hegy, Vörös-hegy vigyáz. Az egyik hegy tetején — gyantaszagú fenyőfák koszorújában — roggyant fedelű várkastély. Mohos zsindelyét messze hordta fejéről az idők vihara. Falai is mállanak, ablakszemei betöredeztek, s csorbultörtériik, hogy az újdonságok érkezésekor az üzletvezetők azonnal tájékoztatják munkatársaikat az új cikkek tulajdonságairól, esetenként fel is bontják és megkóstoltatják az elárusítókkal az új cikkeket. A zsúfolt üzletek ellenére Nő a betétállomány az OTP-ben Nagyon sokat költöttek az elmúlt napokban a miskolciak, az OTP-nél mégsem csökkent a betétállomány, sőt bizonyos emelkedés is tapasztalható. Annak ellenére, hogy 80 millió forintot fizettek ki a KST-tagoknak, a tavalyinál várhatóan 265 millió forinttal lesz nagyobb a betétállomány. Az év végén a lakosság 1 milliárd 561 millió forintját őrzi az Országos Takarékpénztár. Romlásnak indult Kisbózsva kincse A cár nő udvarhölgyének hegyközi kastélyában va, vakon merednek a völgyben meghúzódó falura. Mintha a letűnt századokon merengnének, amikor káprázatos fény ragyogta be a kastély 16 termét, s hangos dá- ridók verték fel a környék csendjét. A kastélyt u»”-nis Misklós. „minden oroszok cárja” építtette a cárné egyik csinos udvarhölgye számára, aki szépségével és titkaival ide rejtőzött, ebbe a világtól elzárt hegyközi falucskába. A romantikus életű udvarhölgy után egy Pétervárott szolgáló osztrák diplomata, Franz Heinrich Bombelles gróf vásárolta meg a kastéhV amely aztán többször változtatta gazdáit. A felszabadulás előtt Lónyay Menyhért lakott benne. S most nincs, aki gondját viselje: omladozik, teljesen lakhatatlan. Pedig kár a pusztulásnak engedni. A Hegyköz levegője kristálytiszta, fűszeres, ez már magában véve is nagy érték. Gyönyörű üdülővé, va”- a vidék kiátű-- köz^ontiává lehetne átalakí tani a kitűnően alápincézett, pomT'Äs '■o'hisií épületet. Talán még meg lehetne menteJÓ szomszéd A vádlott es a sertett — szomszédok. Az egyik meg akarta ölni a másikat. Ez azonban mégsem akar rá rosszat mondani. — Italos a vádlott? — kérdezi a bíró. Kis szünet. — Hm ... Nem mondhatnám. — Mégis? — Hát... Hozták már haza szölörúdon is. — Nézeteltérés volt maguk között? — Közöttünk? Soha! Két héttel előbb is kért tőlem egy pohár sörre valót. — Mielőtt magába szúrta a kést? — Igen. — És azt miért tette? A sértett tétován megvonja a vállát és a legteljesebb udvariassággal hátrahajol a vádlotthoz: — Pistukám, légy oly kedves ... Esetleg megmagyaráznád? (•'■ o.) Hírünk a világban A Központi Bizottság legutóbbi ülésén es az országgyűlés nemrég zárult ülésszakán büszkén és örömmel mondták el az illetékesek, hogy hosszú évek után. ismét pozitív hazánk külkereskedelmi mérlege. Tőkés vonatkozásban is... Ebben része, sőt nagy része van azoknak a miskolci vállalatoknak is. amelyek termékeik egy részét külföldi — tőkés vagy szocialista piacon értékesitik. Végleges eredmények meg nincsenek ugyan, de már kiki elvégezte háza táján a számvetést: hogyan is állnak az exporttervek teljesítésével az idén. Az eredmények egyes vállalatoknál rendkívül- jók. Kezdjük a kel nagynál. A Diósgyőri Gépgyár idei exporttervéi szocialista velációban 4,1, tőkés relációban 23,5 százalékkal teljesítette túl. A tőkés export és dollárbevétel növekedésének köszönhetően körülbelül 800 ezer forint év végi nyereséghez jutott terven felül a vállalat. Gépeivel, berendezéseivel nemcsak a már hagyományos piacokon aratott újabb elismeréseket, hanem — például az ellenütős kalapáccsal — sikerült betörnie a legfejlettebb kapitalista országok piacaira is. Hogy a vállalat mennyire bízik erejében, bizonyítja: jövőre is 4,3 százalékkal növeli rubel-, és 18,5 százalékkal dollár-viszony - latú exportját. A Lenin Kohászati Művek ez évi exporttervében 140 ezer tonna áru szerepeli. Ezzel szemben már az első háromnegyedévben 190 ezer 107 tonnát exportált, mégpedig úgy. hogy ebből több mint 160 ezer tonna áru tőkés piacra kerüli. A tőkés Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mikor jogos a lakbérpótlé Egy fővárosi tanárt a ház- kezelőség lakbérpótlék fizetésére kötelezte. A bérlő ezt kifogásolta, arra hivatkozva, hogy lakásának egyik szobája nem fűthető. Fellebbezésének helyt adtak, de négy év múlva — anélkül, hogy a lakásban időközben bármi változás történt volna — a házkezelőség négy évre vlsz- szamenóleg ismét lakbérpótlékot rótt ki. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következő határozatot hozta: Mivel csak az a helyiség minősül lakószobának, amelyik fűthető, téves az a felfogás, hogy az a helyiség is fűthető, amely ugyan nincs bekötve a füstcsatornába, de a bekötésnek — megfelelő átalakítással — műszaki és tűzrendészen lehetősége megvan. A bérlőnek csak joga, de nem kötelessége a lakásban kisebb átalakítási munkálatokat végezni. Nem várható el a bérlőtől, hogy a szükséges engedélyeket a saját költségén maga szerezze be, és csak azért végeztessen a lakásban átalakításokat, hogy annak alapján lakbérpótlék fizetésére legyen kötelezhető. A lakóhelyiség fűthetőségenek biztosítása a bérbeadó kötelessége. Nincs tehát akadálya annak, hogy a bérbeadó saját költségén megfelelő fűtőberendezést szereltessen fel, és a íüthetővé tétel időpontjától kezdve lakbérpótlékot kérjen. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az illetékes házíel- ügyelőséget új eljárásra kötelezte. export részaránya —- a teljes exporttevékenységet vizsgáira — rendkívül magas (80— 85 százalék), ám mindez nagyban befolyásolta a vállalat gazdálkodásának nyereségességét, s hazánk tőkés külkereskedelmének egyensúlyát is. A középüzemek Közül a December 4. Drótművek export- tevékenysége érdemel figyelmet. A vállalat 1968-ban még mindössze 50 millió forint értékű terméket adott el külföldi piacon. Ez az összeg az. idén már meghaladja a 66 millió, jövőre pedig — az előzetes tervek szerint — eléri a 135 millió forintot. Termékeik mintegy 10 országba jutnak el, köztük Kínába. Pakisztánba, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba, a VDK-ba és újabban az olasz és a nyugatnémet piacra. A közép- és kisüzemek között ügyelemre méltó eredményeket ért még el a Miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat: exporttevékenysége az elmúlt két év alatt megduplázódott és jövőre meg tovább no; a Miskolci Pamutfonó, amely ez évben 5 millió értékű árut adott el külföldi piacon, jövőre pedig több mint 14 millió értékűt készül eladni; s a Hejőcsabai Cementgyár, elmúlt évi exportjának értéke 10,7 millió, az ez évié 26,7 millió forint. A Húsipari Vállalat ugyan nem tudta teljesíteni exporttervét, ám így is mintegy 60 millió forint értékű árut adott el külföldön. S meg kell még említenünk az Édesipari Vállalatot, amely 8,6 milliós exporttervét 10 millióra teljesítette, jövő évi célkitűzése pedig 18.8 millió forint. A névsor természetesen korántsem pontos. Ám ha csali az említett vállalatok export- tevékenységére hivatkozunk is, jogos büszkeség tölthet el minden miskolcit. * NYIKES IMRE A kocsikázó káposzta Kopaszodás, csömör ellen A káposztát konzerváló sa. vanyítás módját a régi rómaiak fedezték fel, mégpedig véletlenül, ha hinni lehet az erről szóló leírásoknak. Az egész Európát hatalmuk alatt tartó római légiók vonulásának elmaradhatatlan kísérői voltak azok a szekerek, amelyeken az utánpótlást, a többi közt a fahordókba rakott fejes káposztát is szállították. Az úttalan utak hepe-hupái gondoskodtak róla, hogy a káposzta alaposan összerázódjék, levet eresszen és erjedésnek induljon. Eleinte romlottnak hitték a nem éppen gusztusos kinézésű káposztát, s csak később jöttek rá pompás ízére. Ingyen munkások Sokáig úgy vélték, hogy a különleges íz kialakulása kizárólag a „kocsikáztatás” következménye. A katonák elbeszélései nyomán a polgárság kíváncsisága is feltámadt a savanyú káposzta iránt, amit „házilag” úgy készítettek, hogy káposztashor- dókkal megrakott szekereket körbe-körbe járattak a városok nagy kövekkel kirakott utcáin. Akinek nem telt kocsira, és lóra, az hátára akasztott puttonyban rendszeres napi „sétára” vitte a káposztát. Állítólag egy lusta római rabszolga, aki gazdája éberségét kijátszva ledobta a puttonyt és lefeküdt mellé az árnyékba, jött rá arra, hogy a káposzta magától, szaladgálás nélkül is megerjed, csak jó erősen le kell nyomkodni a puttonyban vagy a kádban. Napjainkban a fedőleveleitől megtisztított káposztát — a torzsa eltávolítása után — csíkokra szeletelik, majd 2— 3 százalék sót adva hozzá, rétegenként betapossák a kádba, hogy a közte levő levegőt eltávolítsák és a káposzta levét kinyomták. Ízesítésére birset, kaprot, babérlevelet, fűszerpaprikát, feketeborsot használnak — vidékenként változó összetételben. Az erjesztést egyébként „ingyen munkások”, baktériumok végzik, ennek során 1—1,5 százalék tejsav keletkezik, ami az eltartást biztosítja és a kellemes ízt kölcsönzi. B és C „Annak a rómainak, aki káposztát termeszt, saját patikája van” — vélte Cato, az ókori bölcs. Kortársai az idő előtti kopaszodást a fejre kötözött káposztalevéllel igyekeztek elkerülni (hogy milyen sikerrel, arról nem szól a krónika!), „a szertelen ivás felidézte csömört” pedig káposztalevessel űzték el. Ez utóbbi a mai napig is szokásban maradt, gondoljunk csak a jóféle „korhelyleve- sekre”. A káposzta kilónként 150 —200 milligramm C vitamint, valamint B1 és B2 vitamint is tartalmaz — állapította meg napjaink tudománya. — Kellemes íze mellett ez teszi fontos népélelmezési cikké, különösen a vitaminszegény téli hónapokban. (Blaho) /
