Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)
1969-12-28 / 99. szám
Világító mozi vitrinek Az emberek mindig szeretlek moziba járni. A filmművészet hőskorában a némafilmet és a modern filmgyártás szélesvásznú, színes csodáit egyaránt örömmel, áhítattal nézték. De néhány éve üresek a mozik nézőterei. Hogy miért? A királykisasszony miniszoknyát visel, a boszorka gyors ritmusú tánczenére perdül-fordul és bukfencezik, az elszegényedett király sopánkodva a fizetésnapot várja és saját komornyikjának munkakörét is ellátja másodállásban, az udvari testőr hekusnak nevezi magát, seprű helyett pedig porszívó szolgálja a légiközlekedést. De azért a királykisasszony akaratos és szófogadatlan, a boszorka gonosz, a király fele királyságát ígéri a szerencsés kérőnek — ahogy az már az igazi mesékhez illik. Andersen kedves mesemotívumai elevenednek meg A csodatevő tűzszerszám című színes szovjet film kockáin. Szó szerint megelevenednek, mert a film: mese a meséljen. Egy rendkívül ügyes, de ágrólszakadt fiatalembernek vigasztalásul saját bábái játsszák el a katona és a csodatevő tűzszerszám meséjét. A naív, de bátor katona tehát tulajdonképpen egy bábszínAz ünnep sokszínű műsorából hadd ragadjak Iá néhányat. Az első este Békés Tamás Emberek és emberkék összeállítása kellemes ünnepi hangulatot adott. A bosszantó csak az volt, hogy míg a művek címeit külön bemondták, szerzőjüket nem közölték. Ha már az előadás ritmusát megtörik a cím bemondásával, mit vétettek a szegény írók, hogy nevüket elhallgatják, így aztán az irodalomban jártas vagy kevésbé jártas nézők találgathatták, hogy melyik műben melyik szerzőt tiszteljék, a műsorban felsoroltak közül. Örömmel láttuk előzőleg a . programban, hogy Gelléri Andor Endrének, a magyar' novellairodalom máig is az utódokat ihlető klasszikusának egyetlen nagyobb lélegzetű művét, az Égy önérzet történetét megpróbálják tévére formálni. Novelláiból a múlt évtizedben nagy sikerű film már született, a Vasvirág, és Esztergályos Károly, a mostani mű rendezője nemrég a Fáklyában szerencsésen eltalált egy Gelléri novella-hangulatot. Különben is több izgalmas, intellektuális hangvételű tévéjáték, egy felvonás os elkészítése fűződik a fiatal rendező nevéhez. Sajnos, ez a vállalkozása nem sikerült. Talán túlzott igényessége jelentette azt a csapdát, amelyikbe beleesett. Mindazt a mozzanatot, hatást, életrajzi eseményt be akarta zsúfolni ez egyórás műsorba, amely e jelentős író életművét, és ez életművel !■'irehozszemel viséget alakította. Érdeme, hogy nem a könnyebb utat választotta, ház szélesvásznú színpadán kerül barátságba a macskából visszaváltozott, jóságos varázslóval, s ez a keret, amelyben mégsem bábuk, hanem élő emberek mozognak — sok kedves ötlet megvalósítását engedte meg Nagyezsda Ko- serova rendezőnek. A mesemotívumok a gyerekkorunk képeskönyveiből ismert, örökéletű csodák színes köntösébe öltöztetve, de sok-sok derűs ötlettel korszerűsítve peregnek a szemünk előtt, kacag- tató-vidáman és édes-szomo- rúan példázva azt, hogy nem igazi barát, aki csak a jóban barát, s az igazi érték az emberben a jóság, a szeretet és a segítőkészség. A mesék tanulságai mindig ilyen egyszerűek. Gyerekeknek szól ez a film. egyszerűen, kedvesen. De a csemetéket elkísérő szülöttnek is kellemes perceket szerez a régi mesék emlékvilágának megelevenedése. No meg szükséges is, hogy elkísérjék gyerekeiket a moziba, különem a kalandokat és szerelmi bonyodalmakat egymásra halmozó motívumokat emelte ki a könyvből a kellemes ünnepi szórakozást biztosítandó. De így a sokféle motívum csak jelzésszerűen léphetett a történetbe, melyet még kitágított néhány önálló novella beleapplikálá- sávai, sőt saját korábbi rendezésének beledolgozásával is. Gelléri művének ismerői így kaptak egy-egy emlékeztető pillanatok a nagyközönség ellenben sajnos egy elég zavaros, nehezen érthető egyveleget. Ami a szombat esti Világirodalmi Magazint illeti, sajnos arról sem tudok sok jót mondani. Lassan ebben a műsorban már csak a versek lesznek jók. (Itt különösen Brecht: Mária című versét emelném ki, Sitiké László finomra formált előadásában.) Mindinkább ál-mély, ál-abszurd novellák, ügyes ötletekből feltupírozott jelenetek izgatják fel vasárnap esténként (most az ünnepcsere miatt került szombatra a műsor) a közönséget. Még talán Fore stier: Lysander, avagy a regényhős című jelenete emelkedett ki a műsorból, jobbára Dégi István jól megformált karakterfigurája révén. Ünnep léven, talán meg- bocsájtja a közönség, hogy a nagyobb igényű, komolyabb vállalkozások sajnos kevésbé sikerültek, a szórakoztató műsorok egy része. és a filmvetítések a maguk nemében sokkal inkább kielégítették — szerencsére — a éri fokozást. K. L. nősen a legkisebbeket, akik még nem, vagy csak lassan tudnak olvasni, mert ezt a filmet nem szinkronizálták. Akiknek szól. a legifjabb nemzedék így szülői segédlet nélkül legfeljebb a jókedvűen játszó színészek — a furfangos katona Oleg Dal, a király Vlagyimir Etus, a hercegkisasszony Marina Nyeje- lova és a boszorka Tyitova — mókázásában és a szép színes képekben gyönyörködhet. (bársony) Az egriektől azonban egy köszönő szót sera kapott. S kerek 44 évet élt le életéből anélkül, hogy egyszer is ízlelhette volna az egri szőlőhegyek tüzes italát. Fel is panaszolta ezt keserű szemrehányással „Rossz bor” című versében. Miután egy hangulattalan, szomorú estén vidámítő jó bor után felkereste Pest—Buda borozóit, s csak pancsolt löttyöt, silány, savanyú csigert adtak eléje mindenütt, így kesergett: „Mondják. Egernél híres bor terem. Szakemberek is találgatásra vannak utalva, pontos válasz nincs. A színház reprezentatív, elegáns, a mozi általában nem. A kulturált filmszínház sem eléggé vonzó, mert például Miskolcon, a Ságvári mozi, a megyében a szikszói, a bolyoki és a tisza- szederkényi modern, még- sincs közönsége. A filmekben lenne a hiba ? A Békében vetítették tavasszal a Cleopátrát, amely történetileg hiteles, nagyszerű alkotás volt. közönségének zömét mégis a diákok adták. A legnagyobb sikert ebben az évben a miskolci mozikban „A veréb is madár” és „Az oroszlán ugrani készül” című filmek aratták, de ez is megtévesztő és viszonylagos, mert a krimiket illetően is telített a miskolci közönség. és bizony válogat. A statisztika tükrében a gondolati tartalmú magyar filmeknél a siker árnyékáról sem beszélhetünk (Sirokkó, Virágvasárnap). A moziszakma irányítói szerint talán akkor érkezik meg a várva várt eredmény, ha az alkotók populá- risabb művekkel lépnek porondra, olyanokkal, mint például a „Fiúk a térről” című film volt Természetes, hogy nem egyöntetű a közönség ítélete, de nem is mindig a Verembe szűrik ián? Nem ismerem. Megénekeltem harcait, borát S mind e mai napig nem ittam áldomást. Csapiáros, méregkeverő, Ne pislogj, egrit adj elő!” A jó egriek a vers olvastán értették a. panaszt. S küldöttek is rögvest az egri dombok levéből a költőnek egy tele hordóval. Hogy a borajándék menynyire ízlett Vörösmartynak,. azt abból tudni, hogy amíg élt, az egri „törökvért” mindig büszkén emlegette. PATAKY DEZSŐ legszínvonalasabb alkotásoknak ítéli a pálmát. Régi véleményünket ismételjük meg: a nézőknek is fel kell nőniük a művészfilmekhez. Nem lehet tudni, mennyit segítenek majd a közelmúltban a főutcán felállított, körüljárható, kivilágított új mozivitrinek a szép kiállítású prospektusok, amelyeket a Moziüzemi Vállalat vezetői eljuttatnak a szállodákba, szórakozóhelyekre isE A vállalatok, a társadalmi szervek aktív segítségére is szükség lenne, hogy a propagandát kivihessék az utcára, elébe mehessenek a közönségnek, hogy az emberek élményt váróan készüljenek egy-egy filmelőadásra, ne találomra üljenek be — és csalódottan távozzanak. m. m. Intézmény lettem Kedves hangú, köszönő levelet kaptam a minap. Az episztola így kezdődött: „De. comber 3. méltó megünnepléséhez az Ön által vezetett intézmény is hozzájárult...” Ezután felsorolás következik; kiállításokat, hangversenyeket, díszkivilágítást, vetélkedőt, tűzijátékot stb. említ a levél, olyan programpontokat, amelyek megvalósításában intézményem közreműködött. Mert idegen toliakkal sohasem, büszkélkedtem, méltatlan vagyok a dicséretre és a köszönő sorokra is. Ugyanis: 1. Nincs intézményem, semmilyen hivatal vezetésére eddig még nem kértek fel. 2. Legjobb tudomásom szerint sem kiállítás, sem hangverseny. de még díszkivilágítás megszervezésében és tűzi. játék lebonyolításában sem vettem részt. Bárcsak megfelelnék a levél által említett univerzális követelménynek. Most nem kellene szemlesütve mentegetőznöm, (P—II Karácsonyi mendikáns Ilyenkor, karácsony táján, meglepnek az emlékek, még 40—45 esztendő távolából is. Valahol Csincsetanya állomásán kászálódom le a vonatról. Az öreg bakter kedves szóval, fogad, de egy kis szánakozással néz rám, amikor az utat kérdezem. Aztán széles mozdulattal elmutat Geszt, Súly, Daráé irányába. Érthető a sajnálkozása, hiszen a kislegény mindössze 10 éves, majd elvész a nagy hóban, amint az ismeretlen vidéken baktatni kezd a községek felé. Talán éjfél is volt már, amikor félelmetes kuvaszok vicsorgásától kísérve, halálra válton bezörgetett a szuroksötétben gubbasztó falu kálvinista parókiájára: „Ne tessenek haragudni a kései zavarásért, én vagyok a karácsonyi mendikáns Patakról...” Legáclo. mendikáció ... Évszázados szociális segélyezői voltak — természetesen a feudális világ sajátos megnyilvánulási módján — a pataki kollégiumban a szegény diákoknak. Legátusnak a nagydiákok: felsős gimnazisták. tanítóképzősök, jogászok', teológusok mehettek, maguk mellé véve egy ÍO—14 éves alsós gimnazistát mendikánsnak. A legátus karácsony, húsvét, pünkösd ünnepen a templomban prédikált, a kis mendikáns pedig házról h'--re '-árt, és verseléssel köszöntötte a falu népét. Verselésért pénzt, édességet kapott, a hívek ugyanis ezt a három alkalmat használták fel arra, hogy a többnyire közülük való falusi gyermekek középiskolai tanulását szerény adományaikkal elősegítsék. Bizony, így egy szegény diák régen sohasem tölthette odahaza az ünnepeket. Gyakran a szíve is elszorult a kis mendikánsnak, ami. kor benyitott az ünneplő családokhoz, látva a karácsonyfa fényében örvendő gyermekeket. Nem csoda, ha olykor-olykor messze szállt a gondolata szüleihez, s elakadt a versikében: Pataki kisdiák all most előttetek, Meghozván a nagy hírt... a nagy hin ... Ki az urát szereti, Jó ebédet (őz neki... Csak a csendes nevetésre riadt fel, s pírba szökkent arccal szégyelite magát, hogy szorult helyzetében a konyha falvédőjének rigmusait olvasta bele karácsonyi köszöntőjébe. Régi idők, feltoluló emlékek ... Egyre fogy a számunk, akik hajdan a legáció és a mendikáció segítségével végezhettük tanulmányainkat a kollégiumban. De nagyon-nagyon boldogok vagyunk, hogy a mi gyermekeinknek már nem kell mendikációba menniük. Ök már idehaza, meghitt családi körben, ékes karácsonyfa alatt tölthetik a szeretet és békesség ünnepét. —ej —z Kevésbé sikerült komoly produkciók Vörösmarty és az egri bor Vörösmarty Mihály nemegyszer merítette költői témáját Eger gazdag és hősi történelmi múltjából. 1827-ben megírta „Eger” eimű történelmi eposzát, majd egy újabb vers — az „Egri lány” — élére is feljegyezte Dobó városa nevét. AKADÁLYTALANUL TERJED Pillanatnyilag semmilyen egészségügyi intézkedéssel nem lehet megakadályozni a náthaláz terjedését Jugoszláviában. Szerencsére csökkent a halálos és súlyos szövődmények száma. 100 ÉVES AKADÉMIKUS Századik születésnapját ünnepelte Zaharij Frenkel szovjet akadémikus. 29 évvel ezelőtt írta meg a hosszú élettel foglalkozó könyvét, amelynek címe: „Az élet meghosz-' szabbítása és a tevékeny öregkor”. A százéves tudós ma is egészséges, jókedvű; munkabíró. Sohasem dohányzott, nem nyúlt alkoholhoz. Egyik híres kijelentése így hangzik: „Amíg 89 éves nem lettem, sohasem éreztem öregnek magam”. HÚSZEZER FORINT KEZDÉSNEK Újévkor ismét 20 ezer forintos életbiztosítási kötvénynyel köszönti az Állami Biztosító hazánk legfiatalabb polgárait, Budapest és a vidék első újszülöttjét. A kötvényt 18 éves korukban válthatják pénzre az ÁB-bébik. Ha egyszerre többen jönnek a világra, az elsőséget sorsolással döntik el. Az ÁB „20 ezer forintosok klubjának” már 18 tagja van, 11 kislány és 7 fiú. KÉNSAVESÖ Kerek egymillió tonna kénsav hull minden évben Svédországra — állapították meg a svéd kutatók. Nemcsak a svéd ipartól ered ez; a szél a brit szigetekről is szennyezett légtömegeket sodor Svédország felé. TÍZEMELETES TEMETŐ 14 313 halottnak nyújt „szállást” a Japánban épült 10 emeletes temető. A „lakóháztemető” két évig épüli, számos lift működik benne-, belül olyan, mint egy miniatűr szálloda. RANGKÓRSÁG A legújabb rendelettel csapást mértek Ausztriában az elburjánzott rangkórságra. A tiszteletbeli címek számát 20- ról 16-ra csökkentik. A címek és rangok erdejét egy bizottság ritkítja. A címek között ilyenek is szerepelnek: főutcaseprő, altűzoltó és fő ó. INDIRA GANDHI NYILATKOZATA A Pravda csütörtöki számában megjelent Indira Gandhi indiai miniszterelnökasszony nyilatkozata. „Úgynevezett vegyes gazdasági rendszert követünk, ami azt jelenti, hogy a népgazdaságban érvényesülnie kell minct az állami, mind a magánszektornak, ez utóbbi területen elsősorban a kis- és középvállalkozóknak. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a gazdasági helyzet kulcspozícióinak az állam kezében kell lenniök” — nyilatkozta a többi között Indira Gandhi. HIPPIK BETLEHEMBEN Az izraeliek által megszállt Betlehemben legalább hétezer zarándokot vártak a katonai hatóságok, de a feszült helyzet miatt csak kétezer külföldi vett részt a hagyományos ünnepségeken. A kegyhelyeket ezúttal nemcsak hívők, hanem hippik is felkeresték. A karácsonyi énekek dallama összekeveredett a Hair című zenés hippi komédia számaival. A csodatevő tűzszerszám (Tjvkovszky László rézkarca)
