Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)
1969-11-19 / 68. szám
Sebhely a falon Egyszer, talán hétéves koromban karikáztam, s annyira belemerültem a száguldásba, hogy nem vettem észre az alattomos követ. Térdemen a forradás ma is emlékezik. Talán a városok is emí- gyen emlékeznek múltjuk 'agy „eséseire”. A városlakóik emlékeiből nem kophatnak ki az elődök szomorú tapasztalatai. Egy-egy tábla, szobor vagy jeles ház gondolatokat ébreszt az utódokban. kérdéseikre a város megismert történelme válaszol. A minap a megyei tanács épülete mellett vitt el az utam. Jóleső érzéssel vet- i,em tudomásul, hogy az ódon megyeháza is haladni akar a korral, „szoknyáját”, azaz mindig kirojtolódó-lepergő ; alszegélyét vörös műmárványból szabják. Lassan elkészül a rangos fodor, immár nem rongyolódó, tartós anyagból. Tartok tőle, hogy erről a szoknyáról hiányozni fog va- ami. Több mint egy évtizedig a Pece partján laktam. Hóolvadás és nagyobb esőzések idején felneszeit a nyáron kiszáradó patakmeder, ablakomon kitekintve, láttam a megduzzadt áradatot. Egyszer aztán azt is láttam, hogy az új leánykollégiumnál betongyűrűket fc .tetnek le a patakmederbe, a Pece a föld alá bújik. A betongyűrűk átmérőjét keveselltem. A történelem okán keveselltem. 1878. augusztus 20-ának éjszakáján rettenetes csapás zúdult Miskolcra. A Sajó, a Szinva és a Pece együttes áradása, tehát a véletlenek sajátos összejátszása magát a poklot szabadította a városra — egyetlen rettenetes órán 277 ember esett áldozatul az elemek pusztító dühének, kétezernél több épület dőlt össze, megsemmisítve a bennük levő vagyontárgyakat is. A hatósági kárösszeírás szerint — mai pénzre átszámítva — 300 millió érték ment veszendőbe. Jóslásokba nem szeretnék bocsátkozni. Mégis úgy -gondolom, ami egyszer megesett, újra megtörténhet. A két patak és a Sajó vízgyűjtőrendszere ugyanaz, a természetben 100 év alatt alig változik valami. Egyszóval — a szűk betongyűrűk akadályozhatják egy esetleges áradás gyors lefutását. No, de nem ijesztgetni akarok, vissza is térek a műmárvány „szoknyához”. Az épület jobb szélén, kb. 60—80 centi magasságban egy öntött vastábla volt, a „sebhellyel”, félarasznyi vonaldomborulattal, fölötte a dátum: 1878. aug. 20. — tehát eddig ért a víz szintje, mely annyi ember halálát és óriási értékek megsemmisülését okozta. Talán nem veszik zokon az új falburkolat építői, hogy efféle ódonsággal akarom „elrontani” a márvány küllemét. A hagyományok tisztelete parancsolja vissza azt az emléktáblát — talán még nem hányódott el az építkezés szemetében. S ha már az emléktábláknál tartunk, bár nem vagyok törzsökös miskolci, fájón sérelmezem, hogy Lévay József emléktáblája is eltűnt" a Hunyadi utcai házról. Mikes Kelemén bujdosóéneke ma is az ő leikéből sír át a több emberöltőnyi messzeségen: Egyedül hallgatom tenger mormolását, Tenger habja felett futó azél zúgását, Egyedül, egyedül a bujdosók közül ..I Mennyi bujdosónk tűnt el a tékozló időben! Bár Lévay nem volt irodalmunk klasszikusa, ehhez a táblához megszerezte a' jogot költészetével. Adjuk vissza neki! GULYAS MIHÁLY KABUKI Csak hosszas letkttusa után merem, bevallani, hogy idáig nem foglalkoztam behatóan a kabuki-játékkal. Most volna alkalmam, az egyik művelődési ház jóvoltából, de isten tudja, nem lelkesedem túlságosan. Persze nem kétséges, hogy ezzel a passzivitással a jobb érzésű emberek haragját és megvetését hívom ki magam ellen, mert közvéleményünk már régen lelkesen követeli a kabuki-játékot. Nem lehetetlen, hogy nemzetközi bonyodalom is lesz az ügyből, lévén a kabuki-játék őshazája a világ egyik igen tekintélyes állama. Mielőtt azonban harakirire kényszerülök, szeretnék néhány dolgot kérdezni. — Közönségünk egyetemes drámai műveltségének láncolatából már csak a kdbvkijátékok hiányoznak? — Ha a városban már van — hivatásosakat foglalkoztató — felolvasó színpad, szükséges-e, hogy műkedvelők is „felolvassanak"? — Az öntevékenység önös érdekek, vágyak kielégítését jelenti? — Vajon Ludvig Askenazy, Horde Lebovic, Suga Sen- szuke, Leroi Jones művei válaszolnak leginkább a magyar ifjúság problémáira? „Mi kell a színházhoz? — kérdezi Pirandello. — Két bak, effy szál deszka és egy eszme!" Aggaszt, hogy a fenti „kellékek” valamelyike hiányzik új színpadunknál... Egyébként jó kabukizást! GYap Ősnyomtatványok, graogerizált művek A könyvbarát és a könyvbolond A bibliofillá: a könyvek szeretete. A bibliofil, a vérbeli könyvbarát a tartalom mellett a megjelenési formát is fontosnak tartja, a könyvet műtárgynak is tekinti. * A bibliofiliának számtalan vállfája ismert. A szép kötésű, eredeti fametszetekkel vagy rézkarcokkal illusztrált könyvek gyűjtése mellett bibliofil szenvedélynek számít neves költők, írók könyvei első kiadásának a gyűjtése is (ezek legtöbbször — kezdő költőkről, írókról lévén szó — kis példányszámban jelentek meg, s így meglehetősen ritkák) ; a számozott (tehát szintén kis példányszámú) könyvek gyűjtése, a dedikált, neves személyiségek könyvtárából származó s esetleg jegyzetekkel ellátott könyvek megszerzése szintén a bibliofillá körébe tartozik. Vérbeli könyvbarátnak számít az ős- nyomtatványok (1500-ig megjelent nyomtatott könyvek, amelyek száma kb. 40 ezer), a régi magyar könyvek (1711- ig Magyarországon megjelent vagy magyar szerzőktől külföldön kiadott könyvek) gyűjtője is. * A bibliofilia a középkorban elsősorban királyok, fejedelmek, egyházi méltóságok szenvedélye volt. A királyi bibliofilek közül is kimagasodott a mi Mátyás királyunk: szerencsétlenül szétszóródott könyvtárának maradványai, a Corvinák a birtokló könyvtárak féltve őrzött, páncél- szekrényekben védett ritfai- ságai. Gróf Széchényi Ferenc 15 ezer kötet könyvet és 2 ezer darab kéziratot tartalmazó könyvtárát ajánlotta fel a nemzet részére 1802-ben, s ezzel megalapította a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárát. * A könyvbarát és "á könyvbolond, a bibliofil és a biblio- mán közötti különbséget legjobban Kodier híres mondása világítja meg: „A könyvbarát megválogatja, a könyvbolond felhalmozza a könyveit”. GALAMBOS FERENC FILMJEGYZET Ha hallod a harangokat Hol volt, hol nem volt, volt ■gyszer két falu. Az egyikben törökök laktak, a másikban szerbek. Az egyik falu lakói fekete U betűt viseltek i fezükön, a másik falu lakói ötágú vörös csillagot a kucsmájukon. A törökök az usz- iasákkal tartottak, a szerbek a partizánokkal, de csak azért, mert régtől fogva ellenségeskedtek egymással. A szerbek falujába kerül ogy zágrábi fiatalember — a „Politikai” —, hogy partizánokat szervezzen a fegyveres parasztokból. A történet a második világháború idején játszódik, de ez leginkább abból látszik, hogy Gara, a szerbek vezére még a pálinkafőzéshez is pisztolyt visel az övében. Ezenkívül a két falu lakói éha lövöldöznek egymásra, ol ólomgolyókkal, hol cifra zi tkokkal. Volt ilyen háború? — Ez a íérdés jut az eszünkbe mindaddig, amíg nem ragad minket is magával a rendező időtlen személete a szinte népmeséi faluról, amiben hősök és árulók egyaránt gyermekien ártatlanok, csupán, a körülményeik gonoszak. Már a kezdő képsor is ezt mutatja. Eltemetnek egy hőst és agyonlőnek egy árulót. A hősről annyit tudunk, hogy a mellébe kapta a golyót, az árulóról annyit, hogy sót lopott. Az áruló is ugyanolyan barázdált arcú parasztember, mint a hős. i Parancsra megfordul és várja, hogy golyót durrantsanak a tarkójába. Bele is durrantják és az áruló felbukik. Nem szabad sót lopni. Ilyen egyszerűek An- tun Vrdoljak filmjének tanulságai. Milyen feladatai lehetnek egy ilyen mesébe illő világban az újonnan érkezett politikai biztosnak? Csak figyelni sokáig, és megérteni. Hiszen az első napokban azt hiszi, hogy farkasok üvölte- nek a hidegtől, pedig csak az emberek énekelnek a kocsmában. Ezek az emberek évszázadok során alakították ki a maguk törvényeit és nem könnyen tudják elfogadni, hogy minden megváltozott. Harcolnak a fasizmus ellen, de megölnék a lányukat, ha török fiúhoz menne. Ebben az apró faluban alig ér valamit az. amit egy politikai biztos megtanult és magával hozott. Itt mindennap mindent újra kell formálni. Szüntelenül alkalmazkodni kell, de úgy, hogy a lényeg, a cél változatlan maradjon. Mert bármilyenek is voltak ezek az emberek, a háborút velük kellett megnyerni. Annak ellenére, hogy a film líraisága néhol melodramatikus jelenetek felé sodorja a rendezőt, elmondhatjuk, hogy eredeti szemléletű művészt ismerhet meg benne a magyar közönség. Vele egyenértékűt alkotott Frano A Vörös és fekete képernyőn Stendhal—Illés Vörös és fekete című drámáját a Miskolci Nemzeti Színház előadásában ma délelőtt rögzítette szalagra a Televízió stábja. A változatos és mindenképpen nagy szellemi frissességet, fantáziát kívánó művészi munka „parancsnoka” dr. Várnái György rendező. Fotóriporterünk azt a pillanatot örökítette meg, amidőn a középen látható dr. Váradi György a közvetítőkocsi monitorjain a dráma lendületéhez, hangulatához, feszültségéhez és lírájához hű és legmegfelelőbb képet választja ki. A stáb másik fele a színház nézőterén kamerákkal „figyeli” az előadást. A vezetőoperatőr Szabados Tamás, övé a három kamera közül az a mindent tudó közvetítő, amelyik a színpad nyílását a legváltozatosabb módon képes befogni. A másik két kamera a színész arcának közelségével ajándékozza meg a nézőt. (Párkány—Ágothoj Vodopivec, az operatőr, aki enyhén patinás lián gúla tú képeivel a parasztháborúk borzalmasságában is az ősien szép hangulatát idézi. A színészek közül_ Pavle Vuji- sicet és Boris tívornikot kell megemlítenünk, akik méltó fársai Colas Breugnonnak és Vaszilij Tyorkinnák. A néző azzal az érzéssel távozhat a moziból, hogy a film megérdemelten nyerte el a VI. moszkvai filmfesztivál ezüstérmét. CSÁSZÁR ISTVÁN AGYONLŐTTÉK Izraeli katonák az éjjel, a nyílt utcán agyonlőttek két arabot, a gazai övezet déli részén fekvő Rafah városban A hivatalos szóvivő szerint a lemészárolt arabok megsértettek a kijárási tilalmat. CSIRKETOLVAJ Sajátságos módszerrel lopkodta a környék falvaiból a szárnyasokat Geszton' János oroszlányi lakos. A büntetett előéletű férfi rábírt egy gyengeelméjű személyt, hogy közösen járjanak baromfit lopni. Geszton személygépkocsiját is „harcba vetette’’’. A Trabanttal a falu határában várakozott az összefogdosott és zsákba gyömöszölt zsákmányra. Az aprójószágot Budapesten értékesítették. Geszton három évet kapott az „üzlete lésért”. • ÖNGYILKOS LETT Takele Volde-Havariat öngyilkos lett. Az etióp szabadságharcos hősiesen harcolt annak idején az olasz megszállók ellen. A rendőrség »elforgató tevékenység m.ati. többször emelt ellene vádat Börtönbüntetését Hailé Sze- lasszié császár két évvel ezelőtt engedte el érdemeibe való tekintettel. , 123 SEBESÜLT Washingtonban a legutóbbi halál elleni menet idején történt összecsapásoknak 123 sfc. besültje lett. 174 személyt ő$j. zetbe vettek. ÍTÉLET 587 SZEMÉLY ELLElí Az utóbbi fél évben 53V személyt állítottak Spanyol- országban politikai tevékenységért bíróság elé. Közülük 450-et ítéltek el hosszabb-rö- videbb börtönoüntetésre. Húsznak a börtönbüntetést meghaladja a tíz évet. MEGHALT A KENNEDYEK ATYJA Hyannisporti otthonában meghalt Joseph Patrick Kennedy. 81 éves volt. Üzleti életében sikert sikerre halmozott, magánéletében egyik csapás a másikat érte. Egy fia a háborúban esett el, John Fritzgerald' Kennedyt, az USí volt elnökét 1963-ban gyilkolták, úgyszintén Robejf Kennedyt is. Négy leánya kö. zül egy repülőgépszerencsét-, lenség áldozata lett. Négy fi«^ közül Edward Kennedy él csak. BOMBA UTÁN KUTATTAK Ki kellett üríteni a Ne# York Times épületét, és a lap első kiadása csak késve je-« lenhetett meg, mert egy tele-/ fonjelentés nyomán bomb%, után kutatott a rendőrség. A jelzést komolyra vették, mert itt a közelmúltban három időzített bomba robbant. RIZSÁRUSlTÁS ÉS EGY HALOTT ! ■ Egy asszony rizst árult Cal-' cuttában. Az eredmény: egy halott és 25 sebesült. Az asz- o szony ugyanis a feketepiacon - árusított, s a rendőrség őri- r zetbe vette. ' A felháborodott tömeg összecsapott a rend- fenntartó erőkkel, s ennek, lett szomorú következménye a fenti statisztika. \ ELTŰNT A GYÉMÁNT- SZÁLLÍTMÁNY Titokzatos módon nyoma veszett egy 15 millió márka értékű gyémántszállítmánynak. amelyet Antwerpenből postán továbbították nyugatnémet üzletekbe. A nyomozá* eddig eredménytelen.
