Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)
1969-11-19 / 68. szám
£> Kinek a dolga ? Sokféle árut kínálnak a •oltok, áraikat az ember ön- :éntelenül is eltévesztheti, ■sszekeverheti. Különösen, ha i kereskedelem elfelejtkezik . legalapvetőbb dolgokról, az ircédulák, árjelzések feltün- etéséről. Az utóbbi időben •edig egyre gyakrabban teszi x\z említettek igazolására léhány Széchenyi utcai üzletjen szerzett tapasztalat: A Tanácsház téri fűszer- •semege boltban nem gondos- codtak a Priatamin konzerv, i Caro mokka, az importból szármázó 11 forintos jugoszláv tészta, a fél kilogram- nos jugoszláv kakaó, a szovjet és jugoszláv kekszek, a Grisin elnevezésű, román sós- rúd árcéduláinak elhelyezéséről. A Miskolci Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 211-es számú — közismert nevén Weidlich fűszer-csemege — boltjában nem találtunk árjelzést, sem árcédulát a jugoszláv levesporokon, kakaókon. kétféle import nápolyin, a holland, fél kilogrammos kakaón, a fogvájón, háromféle szalvétán, az általuk kimért és csomagolt gyümölcsízen, a kis méretű szőnyegseprőn. A Szemére utca 4. szám alatti önkiszo3áló fűszerbolt*>■ ban a tojás, a reszelt sajt, a hűtött baromfi és a bácskai árcédulája hiányzott. A Széchenyi utca 60. szám alatti üzletben a Borsodi víz, a román keksz, az egészség- ügyi papír, a levesporok és a vágott baromfi árát felejtették el feltüntetni. És sorolhatnánk tovább. A gyakorlat szerint a „kérdéses” cikkek többségéről csak a pénztárosok kapnak egy- egy listát. Ha valamelyikük tévedésből > más értéket blokkol, ember legyen a talpán, aki ezt megállapítja. A boltvezetők elismerik a mulasztást, de általában a nagykereskedelemre hárítják a felelősséget. A nagyker pedig diplomatikusan „visszadobja a labdát”: — Nem a mi dolgunk és nem is tudjuk vállalni — mondják. — Különben is vannak esetek, amikor az ellátás' fontosabb, mint a címke. Az utóbbi kijelentést kevésbé vitatnánk. Az viszont tény, hogy a fogyasztási cikkek árjelzését országos rendelet szabályozza. Még akkor is, ha erről az illetékesek időnként megfeledkeznek! la-p így „fest” majd az új könyvtár belülről. Az első és a második emeleten levő helyisegek bútorzata egyben térelválasztó szerepet is betölt. Áthelyezésükkel egyes tereket nagyobbíthatnak, illetve szűkíthetnek. (Liszkóczy Tibor rajza) Ismét a híítőházról Csak az építőipari vállalaton múlik Tegnap a hűtőházi rekonstrukcióval foglalkozó cikkünket azzal fejeztük be, hogy 10 órakor tanácskozásra ülnek tje. Az Iránban tartózkodó Losonczi Pál, az ősi, braxrüros Elnöki Tcnács elnöke és kísérete megtekin- Losonczi Pál tette a teheráni Központ Bank sportolóinak tornabemutatóját. Képünkön: és felesége g sportolók között. (MTI telefoto) Akikne't a főnök is nagyot köszön gyre kevesebb a jelentkező össze a rekonstrukcióban részt vevő vállalatok képviselői. A tanácskozás befejezése után, a késő délutáni órákban felkereste szerkesztőségünket Gyulai Gyula, a Hűtőipari Országos Vállalat képviselője, Pásztor Albert, a Miskolci Hűtőház főmérnöke és Hargitai László, a Diósgyőri Gépgyár fővállalkozási fő- osztályánák vezetője. Magukkal hozták a tegnap készült újabb jegyzőkönyvet is, amelyben a tanácskozás résztvevői, köztük a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat képviselője, megállapítják, hogy a legutóbbi jegyzőkönyvben rögzített határidőket az építőipari vállalat ismét nem tartotta be. A jegyzőkönyvben a Miskolci Hűtőház képviselői kijelentik, hogy nemcsak most, hanem egyetlen esetben sem tartotta még be az építőipari vállalat a hetenként történő megbeszéléseken kitűzött határidőket.' A Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatói tanácstermében ez év szeptember 16-án jegyzőkönyvet írtak alá a Miskolci Hűtőház rekonstrukciójának ütemezéséről. Ebben dr. Minarik György, a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat lírizgatója vállalta, hogy az áltála megjelölt részhatáridőket teljesítik. Az -első határidő a hűtőház negyedik emeleti munkálatainak végrehajtását szeptember 16-tól szeptember 26-ig jelölte meg. A jelenlegi helyzet: ez az első határidő is, amely azóta már .számtalan esetben módosult, legfeljebb csak decemberre teljesül. Az építőipari vállalat Í200 munkásából talán a leggyengébbeket jelölte ki az alvállalkozói munka végzésére. Ezek az emberek a „jrjunka- helvükön lógnak, fenyegetőznek és részegeskednrit. A vállalat vezetői részéről jóformán senki sem ellenőrzi őket. Az október 2R-án aláírt szocialista szerződésben a A raktárban 400 ezer kötet fér el •• Üvegpalota a Népkert mellett „Miskolc szellemi életéről” címmel jelent meg 1920-ben a? a könyv, melyben ezeket olvashatjuk: „A városban egyetlen könyvtár áll csak a közönség rendelkezésére és a jelentkező szükségletet ez sem képes — elhelyezése folytán — kielégíteni.” Azóta már kiépült a városi könyvtárhálózat, de 40 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy végre a kor követelményeinek megfelelő könyvtárat kapjon Miskolc és a megye. Dézsi János építész így indokolja az új létesítmény telepítési helyét: — Alapkövetelmény, hogy a könyvtár csendes környezetben álljon, ugyanakkor feltétel a könnyű megközelíthetőség is, mert így az olvasó nagyobb fáradság nélkül találkozhat a könyvvel. Ezért esett a választás végül a Népkertre. — Sok ember képzeletében a könyvtár mindmáig úgy él, mint egy raktár, melyben könyvet tárolnak, s a köteteket egyszerűen kiadják, visz- szaveszik stb. — Igen, él ilyen elképzelés. A valóság ezzel szemben az, hogy a könj'vtári szolgálat — ha úgy tetszik: szolgáltatás — nagytömegű információs anyag feldolgozását, rendszerezését is szükségessé teszi. Ezért a tervezésnél a tudományos munka feltételeit is meg kellett teremteni. — Ezek után mutassa be olvasóinknak magát az épületet. — Körülbelül 22 millió forint költséggel épül a négyszintes — pince, földszint, és két emelet — épület. Oldalait a hagyományos falak helyett hang- és hőszigetelő üvegszerkezet alkotja. Ezek egy része szétnyitható. Az alagsorban helyezik el a 400 ezer kötet tárolására alkalmas raktárakat. A földszinten klub és 180 férőhelyes előadóterem kap helyet, s itt helyeztük el az ügyvitelhez szükséges irodákat, valamint a feldolgozó részlegeket is. A. első emeleten lesz a felnői és ifjúsági kölcsönző. Negyvenezer könyvet és folyóira tot helyezhetnek el a szabadpolcokon. Ugyancsak itt les: — elkülönítve — a gyermek - könyvtár, a foglalkoztató helyiségekkel együtt. A legfels' szintre kerül a zenei és ; helyismereti műveket felölelő részleg. Mellette pedig szakolvasótermek, melyekbe, műszaki, jogi, művészeti és egyéb kutatásokat folytathatnak zavartalanul a látogatók. — A rajzokon új megoldást fedeztünk fel: az üvegpalotát minden szinten er- kély futja körül Mi a funkciója? — Egyrészt árnyékolja az olvasótermeket, másrészt, tavasszal és nyáron — mint az olvasóterem szerves része — lehetőséget nyújt a szabadban való olvasásra. B. D. Megkezdődött a jelmezkölcsönzes Sláger lesz a kígyó és a sellő 1 főnök nagyot köszön. Az adó U ointatosan letörli táláról i port. Mindenki izé kény udvarias, elnéző, ri la v tn szó. lemet-e mégis takarítónőnek lei ni?.., * D. Katalin is csupán át- * menetinek tekinti frissen kapott takarítónői munkakörét. Amint megszerezte az . érettségit, rangosabb munka- őrre pályázik. Számára a e.tet jelenti most az a közvetítőlap, amit Cs. Jánosné- vtl, K. Máriával és G. Ist- i ínnéval együtt átvett, pén- t ;ken délelőtt a városi tanács i.iunkaerőirányító hivatalá- ’ -an. G. Istvánná: öt gyermer kém van. Nyolc évvel ezelőtt dolgoztam utoljára munkakönyvesként. Sokan vagyunk, sok kell. A férjem keresete ekkora családnak kevés. Szakképzettségem nincs, kénytelen vagyok takarítani ... Cs. Jánosné: Áprilisban temettük az uramat. Beteg leányom fekszik otthon. A fiam dolgozott, most leszerel a vasúttól, új munkahelyet néz. A férjem után áprilisig még özvegyi járadékot kapunk, aztán az is megszűnik. Nagyon kell, az a nyolcszáz forint. • Csak névtelenül volt hajlandó nyilatkozni egyik közintézményünk takarítónője; — Húsz éve csinálom. Ezerkétszázat kapok. Dolgozik a férjem, a két nagy fiam, három lányom ... Hogy mennyit hozunk össze? ... A tavasszal készen lesz a házunk, aztán a magunkét takarítom ... • Hetenként 25—30 takarítónőért esdekelnek — szó szerint — a város vállalatai, üzemei és hivatalai. A lapokban egy év alat\ megjelent hirdetések — „takarítónőt azonnal felveszünk” — ösz- szegéböl néhányuk egész évi bére kitelne... A városi tanács munkaügyi osztályán is az a vélemény: közelít az idő, amikor már lasszóval sem foghatnak itt takarítónőt. (takács) vállalatok azt ígérték, hogy mindenben segítik egymást a határidők betartása érdekében. Az építőipari vállalat vállalását eddig nem teljesítette. Hargitai László tegnap kijelentette: a hűtőházi rekonstrukció sorsa az építőipari vállalat kezében van . Egyedül rajtuk múlik, hogy a rekonstrukció ne csússzon esetleg egy évet. Ha ez utóbbi bekövetkezik, katasztrófák'^ következményekkel jár' • Észak-Magyarország húséi • < fására, s tönkreteheti azokat a borsodi tsz-eket. amelyek 400 vagon borsó, gyümölcs stb. árura kötöttek szerződést a hűtőházzal. (nyikes) A polcokon: Csipkerózsika, paprikajancsi és rokokó baba. Befejeződött a jelmezköl- csönző belső átalakítása. A kölcsönző nemcsak impozáns külsejével, hanem sok új jelmezével is hívogat. Jelenleg mintegy 7000 jelmez és maszk áll a közönség rendelkezé- ■ sere. Most kezdődik a szezon: már sorozatban kölcsönzik a Télapó jelmezeket. Tovacbra is bő választék var. a .rrenyassjonyi, a vőle- -oi.yi és a temetési ruhákból. A férfi alkaimi öltözetek között még mindig a szmoking vezet — mondotta Vadas Sandámé, a Jelmezkölcsönző Vállalat vezetője. Tavaly favorit volt az űrhajós, a török, a kínai, a biedermeier, a barokk, a rokokó, de különösen a reneszánsz jelmez. A gyermekek körében pedig elsősorban a Teli Vil mos és a Robin Hood maszkok hódítottak. Ebben az évadban ezekből a jelmezekből is bőven lesz. A mostani évad újdonságai: a sok szép Télapó és a sokfélt új nemzetiségi jelmez. Nagy sikert jósolnak az új állatmaszkoknak, különösen a kígyó és a sellő jelmezeknek. A hazai népviseletek olykor-olykor a nők körében lelnek gazdára. Esetenként öthat nő kölcsönöz ki egy-egy jelmezfajtát, a báltermekben így alakítanak ki színes népviseleti sarkokat, de a miskolciak többsége — sajnos — még mindig szívesebben utánozza a Beatlest, mint a palócokat. B. GY.
