Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-19 / 68. szám

£> Kinek a dolga ? Sokféle árut kínálnak a •oltok, áraikat az ember ön- :éntelenül is eltévesztheti, ■sszekeverheti. Különösen, ha i kereskedelem elfelejtkezik . legalapvetőbb dolgokról, az ircédulák, árjelzések feltün- etéséről. Az utóbbi időben •edig egyre gyakrabban teszi x\z említettek igazolására léhány Széchenyi utcai üzlet­jen szerzett tapasztalat: A Tanácsház téri fűszer- •semege boltban nem gondos- codtak a Priatamin konzerv, i Caro mokka, az importból szármázó 11 forintos jugo­szláv tészta, a fél kilogram- nos jugoszláv kakaó, a szov­jet és jugoszláv kekszek, a Grisin elnevezésű, román sós- rúd árcéduláinak elhelyezésé­ről. A Miskolci Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat 211-es számú — közismert nevén Weidlich fűszer-csemege — boltjában nem találtunk ár­jelzést, sem árcédulát a ju­goszláv levesporokon, kakaó­kon. kétféle import nápolyin, a holland, fél kilogrammos kakaón, a fogvájón, három­féle szalvétán, az általuk ki­mért és csomagolt gyümölcs­ízen, a kis méretű szőnyeg­seprőn. A Szemére utca 4. szám alatti önkiszo3áló fűszerbolt­*>■ ban a tojás, a reszelt sajt, a hűtött baromfi és a bácskai árcédulája hiányzott. A Széchenyi utca 60. szám alatti üzletben a Borsodi víz, a román keksz, az egészség- ügyi papír, a levesporok és a vágott baromfi árát felejtet­ték el feltüntetni. És sorolhatnánk tovább. A gyakorlat szerint a „kérdé­ses” cikkek többségéről csak a pénztárosok kapnak egy- egy listát. Ha valamelyikük tévedésből > más értéket blok­kol, ember legyen a talpán, aki ezt megállapítja. A bolt­vezetők elismerik a mulasz­tást, de általában a nagyke­reskedelemre hárítják a fele­lősséget. A nagyker pedig diplomatikusan „visszadobja a labdát”: — Nem a mi dol­gunk és nem is tudjuk vál­lalni — mondják. — Külön­ben is vannak esetek, amikor az ellátás' fontosabb, mint a címke. Az utóbbi kijelentést ke­vésbé vitatnánk. Az viszont tény, hogy a fogyasztási cik­kek árjelzését országos ren­delet szabályozza. Még akkor is, ha erről az illetékesek időnként megfeledkeznek! la-p így „fest” majd az új könyvtár belülről. Az első és a második emeleten levő helyisegek bútorzata egyben térelválasztó szerepet is betölt. Áthelyezésükkel egyes tereket nagyobbíthatnak, illetve szűkíthetnek. (Liszkóczy Tibor rajza) Ismét a híítőházról Csak az építőipari vállalaton múlik Tegnap a hűtőházi rekonst­rukcióval foglalkozó cikkün­ket azzal fejeztük be, hogy 10 órakor tanácskozásra ülnek tje. Az Iránban tartózkodó Losonczi Pál, az ősi, braxrüros Elnöki Tcnács elnöke és kísérete megtekin- Losonczi Pál tette a teheráni Központ Bank sportolóinak tornabemutatóját. Képünkön: és felesége g sportolók között. (MTI telefoto) Akikne't a főnök is nagyot köszön gyre kevesebb a jelentkező össze a rekonstrukcióban részt vevő vállalatok képviselői. A tanácskozás befejezése után, a késő délutáni órák­ban felkereste szerkesztősé­günket Gyulai Gyula, a Hű­tőipari Országos Vállalat képviselője, Pásztor Albert, a Miskolci Hűtőház főmérnöke és Hargitai László, a Diósgyő­ri Gépgyár fővállalkozási fő- osztályánák vezetője. Maguk­kal hozták a tegnap készült újabb jegyzőkönyvet is, amelyben a tanácskozás részt­vevői, köztük a Borsod me­gyei Tanácsi Építőipari Válla­lat képviselője, megállapítják, hogy a legutóbbi jegyzőkönyv­ben rögzített határidőket az építőipari vállalat ismét nem tartotta be. A jegyzőkönyv­ben a Miskolci Hűtőház kép­viselői kijelentik, hogy nem­csak most, hanem egyetlen esetben sem tartotta még be az építőipari vállalat a heten­ként történő megbeszéléseken kitűzött határidőket.' A Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatói tanácstermé­ben ez év szeptember 16-án jegyzőkönyvet írtak alá a Miskolci Hűtőház rekonstruk­ciójának ütemezéséről. Eb­ben dr. Minarik György, a Borsod megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat lírizgatója vállalta, hogy az áltála meg­jelölt részhatáridőket teljesí­tik. Az -első határidő a hű­tőház negyedik emeleti mun­kálatainak végrehajtását szeptember 16-tól szeptember 26-ig jelölte meg. A jelenlegi helyzet: ez az első határidő is, amely azóta már .számta­lan esetben módosult, legfel­jebb csak decemberre telje­sül. Az építőipari vállalat Í200 munkásából talán a leggyen­gébbeket jelölte ki az alvál­lalkozói munka végzésére. Ezek az emberek a „jrjunka- helvükön lógnak, fenyege­tőznek és részegeskednrit. A vállalat vezetői részéről jó­formán senki sem ellenőrzi őket. Az október 2R-án aláírt szocialista szerződésben a A raktárban 400 ezer kötet fér el •• Üvegpalota a Népkert mellett „Miskolc szellemi életéről” címmel jelent meg 1920-ben a? a könyv, melyben ezeket olvashatjuk: „A városban egyetlen könyvtár áll csak a közönség rendelkezésére és a jelentkező szükségletet ez sem képes — elhelyezése folytán — kielégí­teni.” Azóta már kiépült a városi könyvtárhálózat, de 40 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy végre a kor követelményei­nek megfelelő könyvtárat kapjon Miskolc és a megye. Dézsi János építész így in­dokolja az új létesítmény te­lepítési helyét: — Alapkövetelmény, hogy a könyvtár csendes környe­zetben álljon, ugyanakkor feltétel a könnyű megközelít­hetőség is, mert így az olvasó nagyobb fáradság nélkül ta­lálkozhat a könyvvel. Ezért esett a választás végül a Nép­kertre. — Sok ember képzeletében a könyvtár mindmáig úgy él, mint egy raktár, melyben könyvet tárolnak, s a kötete­ket egyszerűen kiadják, visz- szaveszik stb. — Igen, él ilyen elképzelés. A valóság ezzel szemben az, hogy a könj'vtári szolgálat — ha úgy tetszik: szolgáltatás — nagytömegű információs anyag feldolgozását, rendsze­rezését is szükségessé teszi. Ezért a tervezésnél a tudomá­nyos munka feltételeit is meg kellett teremteni. — Ezek után mutassa be olvasóinknak magát az épü­letet. — Körülbelül 22 millió fo­rint költséggel épül a négy­szintes — pince, földszint, és két emelet — épület. Oldalait a hagyományos falak helyett hang- és hőszigetelő üveg­szerkezet alkotja. Ezek egy része szétnyitható. Az alag­sorban helyezik el a 400 ezer kötet tárolására alkalmas raktárakat. A földszinten klub és 180 férőhelyes elő­adóterem kap helyet, s itt he­lyeztük el az ügyvitelhez szükséges irodákat, valamint a feldolgozó részlegeket is. A. első emeleten lesz a felnői és ifjúsági kölcsönző. Negy­venezer könyvet és folyóira tot helyezhetnek el a szabad­polcokon. Ugyancsak itt les: — elkülönítve — a gyermek - könyvtár, a foglalkoztató he­lyiségekkel együtt. A legfels' szintre kerül a zenei és ; helyismereti műveket felölelő részleg. Mellette pedig szakolvasótermek, melyekbe, műszaki, jogi, művészeti és egyéb kutatásokat folytathat­nak zavartalanul a látogatók. — A rajzokon új megol­dást fedeztünk fel: az üveg­palotát minden szinten er- kély futja körül Mi a funk­ciója? — Egyrészt árnyékolja az olvasótermeket, másrészt, ta­vasszal és nyáron — mint az olvasóterem szerves része — lehetőséget nyújt a szabad­ban való olvasásra. B. D. Megkezdődött a jelmezkölcsönzes Sláger lesz a kígyó és a sellő 1 főnök nagyot köszön. Az adó U ointatosan letörli táláról i port. Mindenki izé kény udvarias, elnéző, ri la v tn szó. lemet-e mégis takarító­nőnek lei ni?.., * D. Katalin is csupán át- * menetinek tekinti frissen kapott takarítónői munkakö­rét. Amint megszerezte az . érettségit, rangosabb munka- őrre pályázik. Számára a e.tet jelenti most az a köz­vetítőlap, amit Cs. Jánosné- vtl, K. Máriával és G. Ist- i ínnéval együtt átvett, pén- t ;ken délelőtt a városi tanács i.iunkaerőirányító hivatalá- ’ -an. G. Istvánná: öt gyerme­r kém van. Nyolc évvel ez­előtt dolgoztam utoljára munkakönyvesként. Sokan vagyunk, sok kell. A férjem keresete ekkora családnak kevés. Szakképzettségem nincs, kénytelen vagyok ta­karítani ... Cs. Jánosné: Áprilisban te­mettük az uramat. Beteg leá­nyom fekszik otthon. A fiam dolgozott, most leszerel a va­súttól, új munkahelyet néz. A férjem után áprilisig még özvegyi járadékot kapunk, aztán az is megszűnik. Na­gyon kell, az a nyolcszáz fo­rint. • Csak névtelenül volt haj­landó nyilatkozni egyik közintézményünk takarító­nője; — Húsz éve csinálom. Ezerkétszázat kapok. Dolgo­zik a férjem, a két nagy fi­am, három lányom ... Hogy mennyit hozunk össze? ... A tavasszal készen lesz a há­zunk, aztán a magunkét ta­karítom ... • Hetenként 25—30 takarító­nőért esdekelnek — szó sze­rint — a város vállalatai, üzemei és hivatalai. A lapok­ban egy év alat\ megjelent hirdetések — „takarítónőt azonnal felveszünk” — ösz- szegéböl néhányuk egész évi bére kitelne... A városi ta­nács munkaügyi osztályán is az a vélemény: közelít az idő, amikor már lasszóval sem foghatnak itt takarítónőt. (takács) vállalatok azt ígérték, hogy mindenben segítik egymást a határidők betartása érdeké­ben. Az építőipari vállalat vállalását eddig nem teljesí­tette. Hargitai László tegnap kijelentette: a hűtőházi re­konstrukció sorsa az építőipa­ri vállalat kezében van . Egye­dül rajtuk múlik, hogy a re­konstrukció ne csússzon eset­leg egy évet. Ha ez utóbbi bekövetkezik, katasztrófák'^ következményekkel jár' • Észak-Magyarország húséi • < fására, s tönkreteheti azokat a borsodi tsz-eket. amelyek 400 vagon borsó, gyümölcs stb. árura kötöttek szerződést a hűtőházzal. (nyikes) A polcokon: Csipkerózsika, paprikajancsi és rokokó baba. Befejeződött a jelmezköl- csönző belső átalakítása. A kölcsönző nemcsak impozáns külsejével, hanem sok új jel­mezével is hívogat. Jelenleg mintegy 7000 jelmez és maszk áll a közönség rendelkezé- ■ sere. Most kezdődik a szezon: már sorozatban kölcsönzik a Télapó jelmezeket. Tovacbra is bő választék var. a .rrenyassjonyi, a vőle- -oi.yi és a temetési ruhákból. A férfi alkaimi öltözetek kö­zött még mindig a szmoking vezet — mondotta Vadas San­dámé, a Jelmezkölcsönző Vál­lalat vezetője. Tavaly favorit volt az űr­hajós, a török, a kínai, a bie­dermeier, a barokk, a rokokó, de különösen a reneszánsz jelmez. A gyermekek körében pedig elsősorban a Teli Vil ­mos és a Robin Hood masz­kok hódítottak. Ebben az évadban ezekből a jelmezek­ből is bőven lesz. A mostani évad újdonságai: a sok szép Télapó és a sokfélt új nemzetiségi jelmez. Nagy sikert jósolnak az új állat­maszkoknak, különösen a kí­gyó és a sellő jelmezeknek. A hazai népviseletek oly­kor-olykor a nők körében lel­nek gazdára. Esetenként öt­hat nő kölcsönöz ki egy-egy jelmezfajtát, a báltermekben így alakítanak ki színes nép­viseleti sarkokat, de a mis­kolciak többsége — sajnos — még mindig szívesebben utá­nozza a Beatlest, mint a paló­cokat. B. GY.

Next

/
Thumbnails
Contents