Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-11 / 61. szám

Úr Mint ismeretes, szovjet filmművész- küldöttség tartózkodik hazánkban. A magvar mozik műsorán szereplő Élő holttest eimű film rendezője, Vlagyimir Vengerov és női főszereplője, Álla Gyemidova ma délelőtt Budapesten találkozott a lapok munkatársai­val, kritikusaival. A Hírlapkiadó Vállalat Blaha Lujza téri klubjában szívélyes eszme­csere alakult W a szovjet és magyar film­művészet időszerű kérdéseiről. Képünk Alek- szej Batalovot is a női főszereplőt ábrázolja. s ' Csütörtöktől vetítik Szemüvegesek A nemzedéki- vita mint „ügyeletes” téma nézett visz- s/.a ránk honi sajtónk ha­sábjairól, amikor megjelent Szabó István: Álmodozások kora című filmje. Helyüket, társadalmi pozíciójukat ke­reső fiatalokat szerepeltetett a mű, keményen, sarkítatla- nul beszélt a nemzedékvál­tás gondjairól. Sokan — fő­leg a középgeneráció tagjai — megsértődtek a trónkö­vetelés szokatlanul őszinte hangja miatt. Simó Sándor, a Szemüve­gesek rendezője bevallottan szellemi elődjének tekinti Szabó Istvánt, s mert az ak­kori gondok nem redukálód­tak, ismét a pályakezdők ke­rülnek a fiatal művész szem­sugarába. Egy fiatal tervezőmérnök életindulásának örömeit és buktatóit meséli el a film, érintve mindazokat a társa­dalmi súrlódási felületeket, amelyek a reális terveket, vá­gyakat megkoptatják, fényte­lenné teszik. A sztori akár két mondatban is összefoglalható: a már említett tervezőmérnök nagy feladathoz jut, s ezzel párhuzamosan felcsillan an­nak a reménye, hogy lakás­gondja is megoldódik. Az élet azonban módosítja a terveket (a tervezőét és az egyénét is), a a néző már-már azt hihet- né, hogy a kudarcok sorozata konformistává, megalkuvóvá vagy egy életre letörtté han­golja, a film hősét. Simó mér­nökfigurája bizonyos komp­romisszumokkal, a sokat < iegetett „falak” realista „ái helyezésével” teremti meg a maga mikrovilágát, amely a koncepciózus rendezői értel­mezés szerint társadalmivá tágul: kilép az értelmiség kö­zegéből. általános magatar­tásformává válik. Talán ezt az átsugárzó erőt kell minde­nekelőtt dicsérnünk Simó filmjében. Figyelemre érdemes még az elsőfilmes sajátos hős-értel­mezése. Mitől válik Walkó László mérnök nagyon em­berszabású filmhőssé? Attól, hogy nem hős. legalábbis nem oh-an egyéniség, amelyet az esztétika hős-terminológiával jegyez. Walkó László egy em­ber. akinek gondjai, ió és rossz indulatai, gyarlóságai együttesen jelentik a nonkon­formista életmód, a tovább­élés legegyszerűbb, legprakti­kusabbnak látszó lehetősé­geit. Ö lenne tehát korunk „hőse”? Ha Kovács András Falak-jának mérnökére gon­dolunk, akkor joggal mond­hatjuk: az élet vállalásának e kevésbé heroikus, látványok­tól mentes módozatai jellem­zőek a hétköznapok hőseire. E modellekben a küzdés mai formátumú vállalása a forra­dalmi, az előbbre vivő. A címből ítélve könnyen gondolhat a néző az értelmi­valy a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásá­nak 50. évfordulója tiszteleté­re rendezte meg a színház Az utca éneke című irodalmi em­lékműsorát. Ma délelőtt a Miskolc felszabadulásának 29. évfordulója tiszteletére írt Napkelet fiai. jó estét! című műsort olvasták fel a megje­lenítő színészek. December 3-án este, ami­dőn városszerte emlékezön és ünneplőn gondolunk a ne­gyedszázaddal ezelőtti felsza­badulás pillanataira, a szín­ház függönye előtt és mögött megelevenednek azok a moz­zanatok, amelyek 1944. de­cember 3-a után az élet jel­képei és a bizakodás forrásai voltak. Kassák Lajos ötsorosa a mottója ennek a műsornak: seg fémjelzett rekvizítumára, pedig ezúttal a „szemüvege­sek” életfelfogásuk üveglen­cséjét, azonosító jegyét hor-' dozzák orrnyergeiken, de mindenekelőtt jelleméletük­ben. Bujtor István mérnöke és Ronyecz Mária Jutkája két­fajta intellektust képvisel; az előbbi a rusztikusát, az utóbbi a törékenyét. Kenye­res Gábor képei dinamikusak, illeszkednek a szociográfikus témához. (párkány) Gazdag dokumentumanyag, értékes versválogatás, színvo. nalas egyíelvonásos, tánc­kompozíció, több kórusszám idézi a felszabadulás örömteli pillanatait. A műsort Háy Andrea és Párkány László írta. A közre­működők népes táborát lát­hatja majd az ünneplő sereg; többek között Koós Olgát, Csapó Jánost, Dariday Róber­tét, Füzessy Ottót és Fehér Tibort. A zenei vezető Kal­már Péter, koreográfus Bod­rogi Zoltán és Bodrogi Zol­tánná, a díszleteket Strici An­tal, a jelmezeket Hruby Má­ria tervezi, A rendezői fel­adatokat Saüös Gábor, Jurka László és Hegedűs László lát­ja el. Olvasópróba Napkelet fiai, jó estét! A Miskolci Nemzeti Szín­ház tiszteletre méltó hagyo­mányként rendezi meg évről évre azokat az irodalmi em- lékmüsorókát, amelyek nem­zeti ünnepeink fényét hiva­tottak ragyogóbbá tenni. Ta­Mindacok, akik kenyértelen esztendőktől, a bérmunka mohó karmaitól, gúnytól és durva parancsoktól szenved tok lépjenek át a napos oldalra. Arcukat és kezüket mossák meg a hajnal fényllszta vizeiben. Váro«történ«ti miniatűrök Déryné Miskolcon, 1815-1819 A Hagy magyar sztnészegyéniseg még hírnév nélkül érkezett Miskolcra 1815-ben, a Pestről kiüldözött tár­sulattal. Nálunk kezdett pályája és népszerűsége fel- ivelődni. Hogy érkezett ide több mini 150 évvel ezelőtt Déryné és milyen volt akkor a város? Kövessük az útján. A tucatnyi színészszekérből álló karaván a mai Nép. kert felől érkezett a városhoz, az apró, zsúpfödeles, nyitott köményes viskók között. Mielőtt a Forgó-hiú­hoz érnének, a szekereknek ki kell kopaszkodniok a város árkából a torony nélküli templom és a Zöldfa­fogadó között. Nyár vége van. Gyertyák égnek az ab­lakokban esti harangszóig. Ez a közvilágítás. Balra kanyarodnak a hídnál, a Korona-fogadó irányába. El­mennek egy apró utcácska előtt, sarkán a Luci kocsma . (ma játéküzlet) és a tiszti kvártélyház (ma a Takarék épülete). Jobbra hosszabb mellékutca, a Nagyboldog­asszony utca. Sarkán a magas, apró ablakos katonai magazin-épület. (A mai színház.) Tovább egy előkelő ház, a márványoszlopos Rácz-kúria. (TIT.) Utána a Koplaló Kocsma és a Kávéház (a cipőáruház helyén). Tövében sötét, kapuszerű bolthajtásban imbolyognak a fények. Utána a Rákóczi-ház. Vele szemben a maga­sabb, a Czikó utca sarkán: görög boltok, behúzott vas- ajtók, keresztpántok alatt súlyos lakatokkal. Így érnek a Koronához, a kövezeten, hepehupás utcán, nyelvüket majdnem elharapva a hányódó ko­csikon annak az ároknak a szélén, amely a malom árkába vezette a szennyvizet. A Korona vedlett, de magas, emeletes épület. Vele szemben vízimalom za­katol. Fölötte látni a templomot, furcsa hnrangtomyá- val. A 12 sátoros szekér felsorakozik a Fogadó előtt. Nyitják a kaput, futkosik a Kellner és a Hausknecht, és sok kíváncsi vendég. Megérkeztek Miskolcra.., KOMAROMY JÓZSEF * Koncz-show volt tegnap este a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében. A népszerű énekesnő az Eeho- együttes, a Bajtala-lrió, Miklósi Péter és Kudlik Júlia kísére­tében érkezett Miskolcra. Koncz Zsuzsa műsorát legkedve­sebb számai, néhány új táncdal ét a tőle szokatlan táncdal- paródia alkották. Különösen az utóbbival aratott nagy sikert a magyar sztár. Miklósi Péter színvonalas Jazz-programmal lépett pódiumra, a Bajtala-trió saját szerzeményeivel, az Echo-együttes a legfrissebb angliai turné számaival aratott sikert. A szép versek kedvelőinek Nemes Nagy Agnes szerzői estje A TIT Kazinczy Ferenc klubja november 17-én meg­rendezi Nemes Nagy Agnes szerzői estjét. Az ismert köl- tőnöt dr. Kabdebó Lóránt, az irodalomtudományok kandi­dátusa mutatja be. Közremű­ködik S. Popovics Adrienn előadóművésznő A műsorban felhangzanak Nemes Nagy Agnes legszebb versel, a Kék­golyó utcai „ars poetica” pró­zában, a Mesterségemhez és az Eszmélet című. Ezeken kí­vül válogatást kap a hallgat»' a költőnő más filozofikus ver­seiből is. A szerző az esten legújabb költeményét is fel­olvassa. ÖSSZEÜTKÖZÖTT Ligeti György 32 éves új­ságíró, a Technika eimű lap felelős szerkesztője a megen­gedettnél gyorsabban vezette személygépkocsiját és össze­ütközött egy vele szemben jövő, szabályosan közlekedő gépkocsival. A baleset követ­keztében Ligeti György és utasa, a másik kocsiból ördög Lászlóné — utas, meghalt. Három személy megsérült, köztük egy 12 éves kis­leány is. ARANY A VÍZ ALATT Szovjet geológusok víz alatti aranylelőhelyre buk­kantak a Szovjetunió távol­keleti részének japán-tengeri partvidékén. A kőzetréteg 25—30 méter mélységben ta­lálható. VILLAMLOTT — DÖRGÖTT A Mecsek vidékén nyárias reggel köszöntött be. Felhő- szakadás, villámlás, dörgés volt, ami ritkán fordul elő novemberben. Rég volt ilyen meleg ősz, amit a természet részleges újraéledése, másod- virágzás, friss lombhajtás is jelez. v 18 KANYAR Kétévi és nyolchónapi munka után elkészült Kína leghosszabb közúti alagútja. A 800 méteres alagút Honán tartományt köti össze Sanhszi tartománnyal és 18 kanyar átvágásával hét kilométerrel megrövidíti a hegyvidéken kanyargó utat — jelentette az Űj Kína hírügynökség. LÁNGBA BORULT — ROMBA DŐLT Az EAK haditengerészete a Sinai-félsziget Izrael által megszállt partvidékén lángba borította a lőszer- és üzem- anyagraktárakat, romba dön­tötte az izraeli parancsnoki állásokat, A sikeres tengeri hadművelet nagy megdöbbe­nést keltett Izraelben. Dajant a minisztertanács elé idézték. MEGJAVÍTOTTAK AZ ÜJ HIDAT Majdnem összedőlt az új bécsi Duna-híd. Most mere­vítő acélsíneket szegecseltek a lesüllyedt középrészhez. Át­menetileg biztosították a ka­tasztrófa elkerülését. A javí­tást tovább folytatják. A költ­ségeket 8 millió schillingre becsülik. RIADALOM PALERMÓBAN Bombákkal a fedélzetén a palermói öbölbe zuhant egy amerikai katonai repülőgép — közölte Giovanini olasz re­pülőtábornok. Az amerikai parancsnokságon egyelőre el­zárkóztak a válasz elől. arra a kérdésre, hogy hagyomá­nyos vagy nukleáris fegyve­rek voltak-e a gép fedélzetén. A szerencsétlenség után nyomban megkezdődött kuta­tás egyelőre eredménytelen. 14 ÉVES RABLÓ Kudarccal végződött az USA-ban egy késsel hado­nászó 14 éves fiú repülőgép­rablása. Egy gépet arra akart kényszeríteni, hogy Olaszor­szágba menjen. De ezt mai­akkor követelte, amikor az még fel sem szállt. A pilóta riasztotta az őrséget, és a fiút letartóztatták. KEGYELMET KÉRTEK Jean-Paul Sartre, Andre Malraux és Francoi Mauriac levelet intézett Bolívia elnö­kéhez és kérte, hogy a küszö­bön álló amnesztiát terjesz­tek ki Regis Pebray-re, akit 1967-ben ítéltek 30 évi bör­tönre, a Che Guevara vezette partizánmozgalomban való részvétel vádjával.

Next

/
Thumbnails
Contents