Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-11 / 61. szám

Világhírű műszerek kiállítása Kísérleti üzemet épít a VEGYTERV Ma délelőtt a MTESZ mis- koici kiállítótermében (Sze­mére u. 4.) Hajduska Kurt, a Ganz Műszer Művek műsza­ki igazgatója nyitotta meg a gyár műszerkiállítását. Az 1084-ben három műszergyár- bel létrejött budapesti vál­lalat villamos- és hőtechni­kai műszereket, villamos fo­gyasztásmérőket, kapcsoló­órákat, jármű- és szervizmű­szereket mutat be a miskol­ciaknak. A műszaki igazgató lapunk •munkatársának elmondotta, hogy a Ganz-műszerek mái 30 éve ismertek és kedveltek hazánkban és a világ számos országában. Termékeik felét áetenicg is közvetlenül ex­portálják, a föld szinte vala­mennyi országába. A kiállí­táson legújabb gyártmányai­kat mutatják be, amelyek közül kiemelkedik az a 140 milliméter átmérőjű műszer­házba beépített kombinált gépkocsiműszer, amely öt kü­lönböző jelzőműszert foglal magába. A kiállítást a nagyközön­ség ma délután 14-től 18 •óráig, november 12-én, 13-án és 14-én pedig délelőtt 10-től délután 18 óráig tekintheti meg. A kiállított műszerek a helyszínen meg is rendelhe­tők. Az említett napokon a Méréstechnikai és Automati­zálási Tudományos Egyesü­let villamosműszer szakosz­tálya a kiállításhoz kapcso­lódó előadássorozatot rendez. Ny. I. Régi földművelő­éi kováesszerszámoli A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzosai az idén húsz Borsod megyei község­ben folytattak gyűjtést. Áz újabb szerzemények között igen érdekesek a múlt sza­zad végén használt vassal bo­ntott faekék. amelyekkel a hegyközi falvakban szántot­tak. A padlásokról előkerül­tek az egykori világító esz­közök. közöttük a vastartóba erősített „szliács", amit a .száraz fenyőből vagy gyer- tsainfeöl hasítottak. A dél-borsodi részen házi­lag készített boronákat, szö­geshengereket gyűjtöttek, sok népviseleti darab is a mú­zeum gyűjteményébe került. Ezeket egykor a bükkábrá­nyi, mezőkeresztesi szűcsök készítették birkabőrből, s a matyó mintákhoz hasonló szűrhímzéssel díszítették. Si­került megszerezni egy falu­si kovácsműhely teljes fel­szerelését is. A VEGYTERV a legkedve­zőbb üzemi körülmények megállapítása céljából kísér­leti üzemet épít. Ez lesz az el^ő ilyen jellegű vállalkozás az országban. A beruházás mintegy harminc millió forint értékű, az átadást 1973-ra tervezik. Az üzem a mostani irodaépület mellett áll majd, s nagyban megkönnyíti a vegyipar és a gépgyártás ha­tárterületére eső műszaki ku­tatásokat. Törzsgárda az egyetemen Az egyetemi szakszervezeti bizottság kezdeményezésére az egyetemen is létrehozzák a törzsgárda intézményét. A törzsgárdatagok jelvényt, ok­levelet és igazolványt Kap­nak. 10 éves munkaviszony eseten a bronz fokozat 1300 forintos, 15 évnél az ezüst fokozat 2500 forintos, 25 év­nél az arany fokozat 3500 fo­rintos pénzjutalommal együtt adható ki Első ízben ez év december 3-án. Miskolc vá­ros felszabadulásának 25. év­fordulója alkalmából kerül sor a törzsgárdaielvények ki­osztására. , Jte> éve# gépen Még dolgozik az utolsó paszományos ..Tóth József paszományos es zsinórkészitö metser 1908 óta önálló iparos, részt vett a háborúban...” — írja róla az 1924-es városmonográfia. A mester már meghalt. A fiai helyett egyetlen leánya. Karolina lépett az őrökébe. És ma talán már az ország egyetlen és utolsó „paszomá- nyosát” üdvözölhetjük Karo­lina néniben. A PA*MERHOZ IS ILLIK? sö pillanatban egy XVIII. századbeli lyoni takács mű­helyébe képzeljük magunkat. Lóbhajtós. szövőmasinához hasonló, öreg faszerkéntyü áll a szoba sarkában. — Több mint száz éves a múzeum is érdeklődött már utána — jegyzi meg. A faj melletti polcokon or­sók tucatjai sorakoznak ka­tonás sorrendben. Vastagon üi rajtuk a por. — Ötven éve csinálom a zsinórt és a paszományt, ha nem rendelnek, én már ak­kor is csinálom, hadd ma­radjon belőle minta. Mosta­nában a rokongyerekek i3 ér­deklődnek a szakma Iránt — nagyot sóhajt —, hátha még­sem én leszek az utolsó. (Stónté) Nekik is szól a taps A színház „láthatatlan légiója hozzá. S végül a színpadon vizsgázik majd a sok ember közös mu "'-al kialakított díszlet. Hiszen amíg a néző elszívja cigarettáját a szünet­ben, agv kis világ cserélődik ki a függöny mögött. Most éppen a francia ki­rály színpompás palotája bomlik darabokra. A díszle­tező legények vállán bástyák, tornyok „utaznak” a színpad mögötti előkészítő terembe. És már csavarozzák is a töb. biek a „varázstó’’ kulisszá­ját. Az iménti hang gazdája. Szabó László ügyelő ezalatt a következő felvonás kottáját tanulmányozza. Igen. a kot­táját, hiszen valójában kar­mester ő. Láthatatlan ve­zénylőpálcájának egyetlen mozdulatára szereplők, ref­lektorok egész regimentje mozdul. — És ha egyszer elhangzó, na egy téves utasítás? — Egy évtizede ülök itt. de még nem fordult elő. Nem szabad előfordulnia. A Amíg a néző elszív egy cigarettát a szünetben, a díszítők a francia király udvarát „varázsolják” a színpadra. — Kukorica Jancsi, huszá­rok. udvarhölgyek színpadra! — parancsolja a szoba falán függő hangszóró. Gulyás Jó­zsef műszaki vezető egy pil­lanatra felüti a fejét és csen­desen nyugtázza: —'Indül a második felvonás. glakkal, s főleg: technikailag megoldható-e a díszlet? . — ez a kérdés. Ez a teaház- belső például a „nehéz” dísz­letek közé tartozik. Hoev eg -ebet ne mondjak, tiz ki­lométer köpperszalagot' kell vásárolnunk és megvarrnunk Kukorica Jancsi már a gonosz boszorkát kergeti a színpadon és a banya dü­höngve hívja segítségül a „sötétség királyát.” Jön is azonnal — Róna György jó­voltából. Egyetlen gombnyo- másra kígyóinak a reflekto­rok, hogy a következő pilla­natban ismét finom kék fény­ben fürödjön a „varázstó” vi­déke. A 19 éves fiatalember hangszere a 184 billentyűs fény orgona. Vastaps, boldogan hajlongó ’ színészek. S közben a füg­göny mögött már ismét re­csegnek a fúrók, feszülnek a kötelek. Támadásba lendül a színház „láthatatlan légiója , BÉKÉS DEZSŐ íMegszokott hang ez szá - mára hiszen 25 éve szolgálja a színházat. Igaz, hogy őt magát sohasem szólította a színpadra az ü®velő, munká­ját — a többi műszakihoz hasonlóan —- névtelenül, o kulisszák mögött végzi ne­gyedszázada. Megérkezésemkor éppen a Mosoly országa egyik díszlet­tervét tanulmányozza. — A terv végleges elfoga­dása előtt véleményt kell nyilvánítanom nekem is. Né­mi túlzással azt mc adhatom, hogy a józan realitás talál­kozik ezeken a vitákón a mű­vészi elképzeléssel és bizony nem mindig zökkenőmentes a találkozó. Bírjuk-e any.i­Szlovák gyerekek jönnek, magyarok mennek Csereiidiiltetést szervez a MEDOSZ Az elmúlt heten a MEDOSZ megyei bizottságának négyta­gú delegációja járt Csehszlo­vákiában. A Szlovák Mező­gazdasági Dolgozók Szakszer­vezetének kassai területi bi­zottsága októberi látogatását viszonozták. Kapcsolatuk már hatéves múltra tekinthet, vissza, de most akarják még szorosabbra fűzni. — igen, volt olyan rang, hogy karpaszományos tizede«, de már azok is csak a cí­mükben viselték a paszo­mányt — meséli. A Hunyadi utcai sötét kis boltocska poros oklevelekkel, ..nagy hírességek” köszönőle­veleivel van teleaggatva. — Mindig luxusipar volt ez. Azelőtt gróf Bottlik, báró T-arlay voltak a kuncsaftok, most meg ezek a hosszúhajú. ak ... ezek a „beat nótások”. Legtöbbet a színház, meg az egyház vásárol itt. Nagy halomba rakja a do­bozokat a pultra. Aranyozott csiltórrojtak, hosszú csipke­függönyrojtok, operettkadé­toknak való, csillogó válla- pok és színes fonott szalagok kandikálnak ki a kazetták­ból. — Sajnos sokan csak kí­váncsiságból jönnek be, min­dent összerendelnek, aztán többé felénk se néznek ... „Kérem a rendelésnél elő­leget adni. Hitel nincs.” ■ — olvasom a falon. Egyszer­re nézünk fel a táblára, csak ő legyint is hozzá. P0R050DÓ ORSÓK A kis üzletből nyílik a mű. hely. Makor átsétálunk, az el­— Főnök, meg va­gyunk mentve! — rob­ban be a Férceit Her­kentyű Gyár igazgató­jához a munkaügyis. — Túlteljesíthetjük az ex­portot! — Csoda történt? — Hallott már a Hó­rukk komplex brigád­ról? — Igen. A konkur- rencia legjobb szakem­berei! — Voltak. — Sikerült megnyer- ni őket? Sokat kértek? — Nem a bér miatt jöttek. — Hanem? — Tele vannak sére­lemmel. Kezdődött az­zal. hogy tiz évvel ez­előtt a Stáholt Herken­tyű Mü egy nyitott üzemcsarnokból és egy földszintes irodából állt. A fejlesztést azzal kezdték, hogy megépí­tettek egy kacsalábon forgó, tízemeletes iro­daházat. — Értem. És elfelejt­keztek a munkásokról. — A tervek szerint nem. Az irodaházban lett volna a Hórukk SERELEM brigád öltözője. de megjöttek az új búto­rok és kiderült, minden helyre jut íróasztal, még az öltözőkbe is. — így a brigád nem kapott semmit. — De. Egy íróasztal maradt, ezt betették a Hórukk melegedőjébe és gyorsan mellé ült agy új, függetlenített csoportvezető. Az egy darabig lelkiismerete­sen noszogatott. „No, emberek fogjuk meg és vigyék”, de a termeié­it eny ség csak nem emelkedett. — Erre? — Jött egy művezető és melléje egy segéd- művezető. — Emelkedett a ter­melés? — Az nem. Tudomá­nyos szinten kezdték meg a „termelékeny­ségnek mint olyannak” a vizsgálatát. Egy új szakembert veitek fel e célra, akit előbb egy évre Keletre, egy évre Nyugatra küldtek. — És? — Az üzem. szeren­cséjére, ottmaradt. Erre üzemszervezőt vettek fel. Az egy évig Indiá­ban, két évig Afrikában volt tanulmányúton. Mire hazaért, beköszön­tött a reform és most már a ' fluktuációval kellett foglalkozni. — Ahá! — Létrehozták az üzemi lélektani labora­tóriumot. Ennek a ve­zetője a szindinamika tanulmányozása érde­kében fél évig kül­földre .. — Csak az ered­ményi. — A kísérleteket nem tudták megkez­deni. — Miért? — A műhelycsarnok­nak ma sincs fala. A nélkül meg nem tud­ják kipróbálni a több színű falfestés hatását. — És a bér? — Megindult a fluk­tuáció, a követelődzés, tgtl aztán a segédmun­kások hat forint helyett hetet, a szakmunkások kilenc helyett tizet kér­tek. Nem kapták meg, így hát tsS-tagok lettek. — Otthagyták az üze­mel? — Azt nem. A válla­lat felvett egy toborzót, aki tsz-bedolgozókat szervezett. A Vak Tyúk Is Talál Szemet Tsz az­tán megadta a segéd­munkásoknak a hét fo­rintot. a szakmunká. soknak meg a tízét. —• Ejha! A tsz job­ban tudott fizetni, mint a gúán? — Volt miből, hiszen a gyár óránként hetven forintot fizetett a tsz- nek emberenként. — Ez ostobaság! — Ők is rájöttek. Új toborzót vettek fel, aki a tsz-tagokat beszer­vezte üzemi dolgozók­nak. így aztán a Hó­rukk brigád ismét a gyár kötelékébe lépett át. — Gondolom, ekkor megígérték nekik, hogy öltözőt kapnak. — Azt riem. Új szak­embert állítottak be két adminisztrátorral az új dolgozók betanítása vé­gett. Ezek megtudták, hogy nálunk zárt csar­nok, öltöző és fürdő van. hát hátat fordítot­tak az üzemnek. — Nem próbálták visszatartani őket? — Ellenkezőleg. Azt mondják, mintaszerű a vezetés színvonala, kor­szerű az ellenőrzés. A dolgozók csak akadá­lyozták a működést, most ez az akadály is elhárult. CSORBA BARNABAS — Egyik közös elhatározá­sunk, hogy a mezőgazdaság­ban és az erdészetben dolgo­zók gyermekei számára csere­üdültetést szervezünk — hal­lottuk Pásztor Mihálytól. a MEDOSZ megyei titkárától. — Ügy tervezzük, hogy 45 ál­talános iskolás gyereket húsz napon át üdültetünk Cseh­szlovákiában, s ugyanakkor 45 szlovák gyereket fogadunk mi. Az abaújszániói mezőgaz­dasági technikum kollégiumá­ban helyeznénk el őket. És szeretnénk, ha a húsz nap alatt a szlovák gyerekek mi­nél többet megismerhetnének megyénk, sőt országunk éle­téből Is. Ezért országjáró utakra visszük őket: megmu­tatjuk például a Balatont, Hajdúszoboszlót. A szlovák szakszervezet hasonló ajánla­tokat tett. A közeljövőben még egyszer tanácskozunk és minden részletet tisztázunk. Valószínűleg a felnőttek cse­reüdültetését is megszervez­zük.

Next

/
Thumbnails
Contents