Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-24 / 72. szám

a miskolciaké a szó Még mindig késik a busz Harsányban Sajnálattal közöljük, hogy Harsányoar. — ahonnan so­kan járunk Miskolcra dol­gozni, tanulni, hol van, hol nincs autóbusz. Példa erre az elmúlt hét. Reggelenként a munkába igyekvő dolgozóK. az iskolába siető diákok az 5 óra 40-es autóbuszra vá­rakoztak. De hiába. Novem­ber 11-től 18-ig szerdát ki­véve mindennap egy fél órá­val később jött a kocsi. A munkahelyeken és az isko­lákban sem fogadják el a fél­órás késéseket. Szinte hihe­tetlennek tűnik, milyen kö­rülményes a bejárás a rend- szertelen járat miatt. Mindig azzal érvelnek, hogy javítás aiatl van a járatos kocsi. Kö­zeledik a tél. Mi lékz velünk a nagy hidegben? Ami még tetézi bajunkat igazolójegyet sem hajlandók adni, ami bizonyítaná a ké­sést. Azzal érvelnek, örül­jünk: ha késve is, de beér­tünk. Hát nem örülünk! A bosszankodó harsányiak nevében: Kocsis Erzsébet * Olvasóink panaszát eljut­tattuk a 3. sz. Autóközleke­dési Vállalathoz. Válaszukat csütörtöki számunkban kö­zöljük. Szeretnénk végre választ kapni: meddig járjunk még nyakig a sárban mi, a Szent- péteri kapui telep lakói? Las­san itt a tél, és senki sem tö­rődik az út állapotával. A Katowice utca elején dísz­bokrokat ültetnek, van, ahol vörös salakkal szórják fel a járdát, egyes helyeken pedig betonoznak. Esős időben csak mi járunk fel négykézláb a dombra. Napközben még csak hagyján, de hajnalban vagy este! Se út, se világí­tás. Jó volna, ha segítenének rajtunk és megépítenék az utat a domboldalon is. Több száz lakó nevében: Varga Ferenc Katowice u. 29. sfc A vízmüvek két hete kiásta ezt a gödröt az Ady Endre utcában. Egy táskával betemette... Keveselljük azt az egy táskát. (Ágotha felv.) * Első ízben láthatták ez év ősién a bagdadi nemzetközi vá­sáron a Hungary feliratú táblát a bagdadiak és a vásár rész­vevői. A Diósgyőri Gépgyár szivattyúi nagy sikert arattak az öntözést nagymértékben igénylő Irak szakemberéi között. Púra dolog! Eddig nem tudtam, csak a napokban vettem észre, hogy náiunk személyekkel is keres­kednek. A telefonkonyvből szereztem tudomást e fura do­logról. A cég. mely ezzel fog­lalkozik. a 3. sz. AKÖV sze­mélykereskedelmi csoportja. Kit adnak el és kinek? — kérdezi olvasónk. Virág Béla Hol a gyepmester? Nincs a városban gyep­mester? — kérdezi Murányi István olvasónk. — Évek óta nem látni őket. Pedig érde­mes volna kiruccanniuk és át­fésülniük a Toronyalja meg a Somogyi Béla utcát. Annyi a kóbor kutya, hogy szinte félő közlekedni itt. — Már Hajdú-Bihar me­gyéből is vállaltunk terve­zési munkát — mondta ér­deklődésünkre Ke~esztesi Jó­zsef beruházási csoportveze­tő. Csongrád megyébe, T itn.'r- kény és Fábiánsebestyén köz­ségekbe összesen 1,2 millió forintos költséggel épülő élelmiszer- és háztartási bol­tokat, valamint büfét és fa­latozót terveznek. A Szabolcs megyei Tiszarád, Rakamaz és Nyírtura részére is készítet­tek terveket, s e létesítmé­nyek építési költsége csak­nem ötmillió forint lesz. A Borsod megyei, módi Rákóczi Szakszövetkezet és a bodrogszegi Várhegy Szak- szövetkezet számára is készí­tettek terveket. Most fejez­ték be a mezőkövesdi gim­A fotel mellett Bejrutban vásárolt díszes ülőpárna. Az asztalon prospektusok, re­pülőgép-menetrendek. fény­képek. A tárgyak és emlé­kek egy néhány nappal ez­előtt látott távoli világot idéznek. Kárpát falvi Oszkár. a DIGÉP értékesítési osztá­lyának munkatársa szívesen és örömmel mesél a csodás Bagdadról és Bejrutról, ahol több mint két hetet töltött. A bagdadi vásár Irak fővárosában, a mesés Bagdadban ez év őszén ha­todszor rendeztek nemzetközi vásárt. Hazánk, a HUNGEX- PO révén, első ízben vett részt ezen. Miskolcot a Diós­győri Gépgyár szivattyúi képviselték, abból a meg­gondolásból. hogy Irak gaz­náziummal szemben épülő új lakótelep részére a 6 millió forintos költséggel épülő ét­teremkombinát és ABC-áru­ház terveit is. Hatalmas völgyzárógát épül Kazahsztánban, az Isim fo­lyón. Elsődleges feladata lesz, hogy a szárazság sújtotta kör­zetek öntözéséhez nyújtson majd lehetőséget. A Szovjet­unióban az utóbbi három év alatt egymillió hektárral nö­vekedett a kolhozok és szov­daságában az öntözés rendkí­vül fontos szerepet tölt be. A vásáron való megjelené­sünk hasznos volt, hiszen az öntözésügyi minisztérium képviselője már a vásár ide­jén hazánkba látogatott, s hamarosan újabb iraki szak­emberekből álló gazdasági küldöttség érkezik hazánkba, többek között a diósgyőri szivattyúkról tárgyalni. A nulla az ötös Az európai sok furcsaság­gal találkozik Irakban. A mohamedán vallás előírásai szerint például a péntek számít vasárnapnak, az a munkaszüneti nap is. Sok ba­juk volt Kárpátfalviéknak az iraki számokkal is. Ezek ugyanis sok helyütt eltérnek a nálunk használatosaktól. hozok öntözött területe, s 21 millió hektár legelő rendsze­res öntözését kezdték meg. Az öntözött földeken mintegy 160 százalékkal nőtt a gabonater­més, száz százalékkal jobb volt a rizs és mintegy 120 százalékkal a zöldségfélék hozama. az ötöst például nullával je­lölik ... A kétmilliós Bagdad utcá­in sűrű sorokban rohannak az autócsodák, de a magyar szakemberek láttak a nagy forgalmú utcákon tevét, sőt tevecsordákat is. A családfő hatalma A társadalmi változások a gazdaságilag elmaradott Irakban is hatnak. Már csak elvétve látni lefátyolozott ar­cú nőket. A többnejűség vi­szont még mindig „divat”. Iraki jellegzetesség az is, hogy a családfő korlátlan úr, valósággal szentnek számít. Kárpátfalviék sofőrje, Moha­med például panaszkodott, hogy apja vele vetette meg azt a gépkocsit, amit a ló­versenyen eljátszott. Nemcsak Bagdadban (s oda- és visszaúton az arabok Párizsának nevezett Bejrút­ban) járt Kárpátfalvi Oszkár. Néhány emlékezetes kirán­duláson is sikerült részt ven­nie. így például megtekint­hette a világ hetedik csodá­ját, illetve annak maradvá­nyait, a babiloni ásatásokat, így egyike azoknak a szeren­csés miskolciaknak, akik el­mondhatják: sétáltak a 3000 éves babiloni utakon, látták az emberi kultúra e csodála­tos és gazdag emlékeit. (nyikes) Milliós tervek Szellemi export: Hajdúba, Csongrádba, Szabolcsba A Szövetkezeti Országos Kivitelező és Tervező Vállalat mis­kolci kirendeltsége gyakorlatilag csak ez év márciusában kezdte meg munkáját. A kirendeltség 11 dolgozója azonban már az elmúlt fél év alatt is jelentős eredményeket ért el. Öntözés több millió hektáron Gyerekek a tizediken! Fájó szívvel látom, hogy naponta — hol magánosán, hol csoportosan baktatnak fel a gyerekek a csillagvizsgáló­ba. a tizedik emeletre. Itt ve­títik ugyanis az Apollo űrha­jóról szóló érdekes, tanulsá­gos kisfilmet. Gyalog küzde­nek a sok lépcsővel, mert a lift csak négyszemélyes, s rajta főképpen az itt lakók közlekednek. Azt javasolnám, hogy a délutáni órákban, in­kább valamelyik „földszin­tes” moziban vetítsék az is­meretterjesztő filmeket. Kun Pál Megírtuk — intézkedtek H. J. aláírással cikk jelent meg a Déli Hírlap november 17-i számában, mely szerint az Ady Endre utcai 212. sz. Fűszer-Csemege Boltban a Budapesten vásárolt Coca- Colás üvegeket nem voltak hajlandók átvenni, és az ér­tük járó betéti díjat kifizet­ni. Az ezzel kapcsolatos tá­jékoztatást a panaszos a bolt ellenőrétől megkapta, de sze­retném ezt széles körben is ismertetni. Vállalatunk egyet­len boltja sem hoz forgalom­ba Coca-Colát, tehát sem az áruszállításra, sem az üve­gek visszaszállítására nincs megegyezésünk az illetékes céggel. Miután a Coca-Colá- nak egyedi forniaüvege van, azért azt boltjainkban nem kötelesek átvenni. Közöljük azonban, hogy a cikk nyomán telefonon felkerestük a Mis­kolci Vcndéglátóipari Válla­latot, s a Barna elvtárstól ka­pott tájékoztatás szerint, a vállalatukhoz tartozó Domi­nó eszpresszóban (Tanácsház tér) visszaveszik a Coca- Colás üvegeket. Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Értékesítési Osztály Ez egy szép kis pavilon! Örömmel vettük ■ tudóim: ■ sut, hogy a Szemere utcai Szinva-hid szomszédságában új, nagy méretű újságpavilont állítottak jel a régi. elavult helyére. Megelégedésünkre szolgál, hogy milyen nagy gondot fordítanak városunk szebbé léteiére. Fekete István, Szemere utca Marion József Zöldingesek végnapjai f A polgármester már várta őket. — Van megbízható gépírója? — kérdezte a bizottság veze­tője. — Tei'mészetesen, ezredes úr! Különben is itt előttünk fog gépelni i.. — Beszólította az idős irodatisztet. Az alázato­san hajlongó emberke papírt, indigót vitt magával. Két teljes lap lett a protokoll. A négy példány, miután a bizottság tag. jai aláírták, az ezredesnél maradt. Ezután a bizottság átkocsizott a Dayka utcába, a német kommandóra. Félóra múlva pedig halkan kopogtak Román aj­taján. Az irodatiszt *lépett a helyiségbe. Alázatosan köszönt, aztán kihúzta Román írógépasztalának a fiókját, s indigókat tett bele. Intett a szemével, s elköszönt. A mérnökben megrándult egy ideg. Kisvártatva hirtelen felrántotta a folyosóra nyíló ajtó szárnyát. A folyosón nem volt senki. Lassan kihúzta a fiókot, kivette az indigókat. Az elhasználtak között két frisset talált. Odatartotta az ablakhoz. Olvasni kezdte. A vegyesbizottság jegyzőkönyve volt a tisz­ta átütés. Román az előző nap délutánjára gondolt, amikor meg­mondta Szőlősnek, hogy nincs tovább. Most azonban azt ol­vassa, hogy itt maradnak a vagonok, mert már nem tudnak kifutni. Különös érzés vett erőt rajta: „Ha ez ilyen könnyű, akkor már nem is olyan veszélyes a dolog. Az indigókat át kell adnom Szőlősnek!” Egy autó állt meg a városház előtt. Két SS ugrott ki be­lőle. Pár perccel később hallotta csizmáik kopogását. Mikor az ö folyosójára értek, Román felugrott, s a két indigót a többi közé gyűrte. Visszaült asztalához és olvasni kezdte a Magyar Életet így találták az SS-ek. Megnézték íróasztalát, beletúrtak aktái közé, aztán elköszöntek. Román megdermedt; egyébként most nyugodtnak érezte magát. A hivatalos idő leteltével, hazaindultában, bement a meleg portaszobába. A pipaszár mellől odasúgta neki az öreg ' Portás: „Az irodatiszt urat elvitték. Sírt az öreg. Indigós volt az arca és a szája ...” Wurm ezredes, a vegyesbizottság vezetője, őrnagyával együtt von Stern kommandánssal tárgyalt. — Egy hete jöttem a törzstől, de már tájékozódtam — mondta a kommandáns. — Két zászlóaljam van. Ez kevés ahhoz, ha felkelés törne ki. Márpedig itt a húszezer mun­kásból jó pár zászlóalj kitelne... Elrendeltem a lakosság fo­kozatos hátra vonását, a férfiak katonai behívása folyik. Az önként távozók számát hat-hétezerre vehetem ... Wurm közbevágott: „Moment! Volt itt egy magyar kato­nai parancsnok, Ginzery ezredes, aki szabotálta a kiürítést.’’ —- Ügyét átadtam a Gestapónak. Az ezredest családjával együtt november 11-én elszállították. Ugyanaznap reggel, a szervezkedés felgöngyölítésére, az ógyárban a friss váltást letartóztatták. Az újgyárban kézigránátharc is volt... — Ezredes úr nem tud arról, hogy a nemzetőrség megbíz­hatatlan? — Nem mondhatnám így — válaszolta von Stern. — Ke­mény embereket helyeztem élükre. Az altisztek is hétpróbás emberek. A Gestapo pedig sok emberét helyezte el közöt­tük. Wurm elővett egy listát: „Nem tudom, miként történhetett meg, hogy a diósgyőri C-gyár műhelyében Jekisa főműveze­tő eltűnt, anélkül, hogy befejezte volna a leszerelés munká­ját. Az Ilgner-gépházban a vezérgenerátorok keféit és ke­fetartóit bevagonírozás előtt átcserélték ócskavasra... A D—11-ben 83 edzőüzemi pirométert és regisztermüszereket tüntettek el öt évre való hőelemhuzallal! Folytassam? A nagyolvasztó motorjait vagonba rakták, s ez a vagon eltűnt... És hová lett Kilczer főhadnagy? Az volt a feladata, hogy a törzsparancsnokságnak jelentést és listát hozzon a gépek le­szereléséről ! Kilczer sehol! A jelentés sehol! Ezredes úr, mivel tudja mindezt megmagyarázni?” (Következik: Két ember jár a front között.) Bagdadban jártunk Egv diósgyőri mérnök meséli Közlekedés — négykézláb 3. Konspirativ indigók

Next

/
Thumbnails
Contents