Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-24 / 72. szám

Módszerek Diákarcok - kérdőíveken A Kilián Gimnázium kezdeményezése Megismerni a gyerekei — ez napjaink legizgalmasabb peda­gógiai feladata. Már az általános iskolában is, ahol még ugyan t - oktatás és a nevelés arányos figyelmet kap. a sűrűsödő tu- cnsanyaggal való birkózás nehezíti a nevelés kiterebélyesi- lesét. Középiskoláinkban, ahol főleg az oktatás dominál, a ti­zennégy-tizennyolc éves fiatalok nevelésére kevesebb figyelem .1 at. Ez utóbbi nyomasztólag hat az egyébként egészségesen fejlődő középiskolai oktatáspolitikára Kezdeményezések — orszá­gosak és helybeliek — akad­nak szép számmal, de nem b;zonyos, hogy mindegyik eredményes. Legutóbb a miskolci Kili­án Gimnázium egyik nagyon érdekes nevelési kísérletéi vettük szemügyre. Palumby Gyula iskolaigazgató a ta­nulók megismerésének fi- !• veimet keltő módozatát dol­gozta ki. Tíz kérdés c* gyerekekhez A kérdések összeállítása önmagában is elemzést érde­mel. A kapott válaszok való- s rajzát adj'' a gyermek körn vezetőnek, lelki beállí­tottságának, gondolkodás- módjának. Az egyik kérdés r-Mdaul arra ösztönzi a fia­talokat, hogv írják le részle­tesen szüleik foglalkozását. Az egyik gyerek megható rrecizi tássa 1 elemzi édesapja r ’’otösségét a avarban, s azt fejtegeti, hogy ha valamilyen baleset adódik, azonnal édes­ítőjét fogják kérdőre. A má­júk gyerek arról ír, hogy édesapja környezete nem megfelelő: a barátok állan­dóan inni viszik, ennek kö­vetkeztében gyakori otthon a szóváltás. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen a családi légkör, a gye­rekek többsége megnyugtató választ ad. körülbelül ilyes­mit: a légkör békés, nyugal­mas. ritkán van vita. s ha van. ennek tárgya a tanuló magatartása. Természetesen nem mindenütt ilyen idilli a kép, mert a diákok nagyon őszintén elmondják azt is, hogy a szülők gyakran ve­szekednek. kirándulni, szóra­kozni nem viszik őket, be­zárkóznak lakásuk falai kö­zé, s a légkör nagyon nyo­masztó. Érdekes összefüggést lehet találni a rossz családi körülmények és a gyerekek tanuimánvi eredményének minősége között: a békét len családok evermekei gyengéb­ben tanulnak. Tizenöt kérdés a szülőkhöz Az iskola arra is kíváncsi volt, hogy a szülőknek mi a véleménye gyermekeikről, a tantestületről, az iskoláról. Változatos, érdekes válaszok érkeztek. A szülői jellemzé­sekből kiderült, hogy melyik gyerek milyen mértékben sértődékeny, segítőkész, vagy hajlamos lustaságra. Pontos képet adnak a kérdőívek ar­ról is, hogy milyen a gyerekek baráti köre. Az igazgató, az osztályfőnökök és a tanárok hasznos következtetésekei tudnak ebből levonni. Van egy kérdés, amely azt tuda­kolja, mennyi időt tud a szü­lő naponta gyermekére ál­dozni. A válaszok helyzetké­pet adnak a szülők és a gyer­mekek kapcsolatáról. Milyen a tanár? Az igazgató tantestületet is ..feltérképezte”. A tanárokhoz szóló kérdések az önvizsgá­lat őszinteségére, a pedagó­giai képesség, az önkontroll minőségére vonatkoztak. A válaszok az iskola vezetőinek fogódzót nyújtanak a káder­fejlesztéshez. osztályfőnöki megbízatásokhoz, jutalmazá­sokhoz, s minden olyan kér­déshez, amelynek során az emberség, a pedagógiai kvali­fikáció méretik meg. A Kilián Gimnáziumnak ez a hármas felmérő rendszere a mind hatásosabb és a kor­szerű alapokon nyugvó ok­tató-nevelő munkát wili. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Mini-történelem hazánkról, az UNESCO-nak A nemzetközi megértés jegyében Néhány nappal ezelőtt összeült az UNESCO albizottsága, hogy az asszociált iskolák és UNESCO-körök képviselőinek részvételével megbeszélje az UNESCO-munka eddigi ta­pasztalatait, s meghatározza az asszociált iskolák következő esztendőkben végzendő munkáját. A nyíregyházi tanárképző főiskolán tartott ülésen a miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziu­mot Bíró Tiborné, az iskola igazgatója és M. Kiss Júlia ta- v.árnö képviselte. A Zrínyi Gimnázium az el­sők között, még 1957-ben kap­csolódott be az asszociált is­kolák munkájába és azóta na­gyon ismert lett UNESCO-kö- rökben. Népek hazája, nagy­világ című előadás-sorozatát a mostani ülésen is példaként említették, mint olyan tevé­kenységet. mely nagyban hoz­zájárul ahhoz, hogy fiatal­jaink internacionalista tudata kialakuljon, erősödjön. Az is­kola halszáz tanulója folytat külföldi levelezést — erről a különböző UNESCO-fórumok is többször hírt adtak —. s ez alkalmassá teszi a tanintézetet a további nemzetközi kapcso­latok építésére. Miközben a nyíregyházi ta­nácskozáson megszabták ti­zenöt asszociált oktatási in­tézményünk további felada­tait, és egv-egy iskola profil­ját. hangsúlyozták, hogy az eddigieknél céltudatosabban kell törekedni a magyar okta­tási rendszer eredményeinek nemzetközi népszerű«' lsére, és az internacionalista neve­lés tartalmának sokszínűségé­re. Az asszociált Iskolák sorá­ba tartozni nem valamiféle privilégium, hanem kötele­zettség, felelősség, annál is In­kább. mivel határainkon túl, viszonylag keveset tudnak Magvarországról és hazánk megismertetésében nem kevés szerep jut az UNESCO-intéz- ménveknek. A kétnapos tanácskozás vé­gén a jelenlevők tizenhárom jKHitból álló határozati javas­latot fogadtak el. Ebben az el­ső helyen szerepel a hazánk felszabadításáról, az elmúlt 25 esztendő társadalmi, gazdasá­gi fejlődéséről készítendő do­kumentációs anyag, melyet a miskolci Zrínyi Gimnázium állít össze a külföldi iskolák részére. Negyedszázados fejlő­Szabados Ambrus, a mis­kolci színház törzstagja me­séli a társalgóban: — Ha jó szerepet játszik az ember, rögtön népszerű lesz és megismerik az utcán is! Amikor az Aranyember Fabula bácsiját játszottam, előadás után a villamoson láttam, hogy két fiatalember merően bámul. Rögtön tud­tam, hogy láttak a szerep­ben. és nem is tévedtem, mert az egyik ifjú jó hango­san odaszólt a másiknak: — Te nézd, ez a süket ürge játszotta azt az öreg pókot! * Rossz hangulatban siet ha­za előadás után Szabados Ambrus, amikor egy erősen '"•'minált férfi-’, megállítja és a nyakába borulva így szól: désünkről magnófelvételek, albumok, díafilmek vallanak majd. Jelentős helyet kap a középiskolai oktató- és neve­lőmunka néhány hazai jelleg­zetességének dokumentációja. Miután az 1969/70-es tanév a nemzetközi nevelés éve lesz, a nyíregyházi tanárképző főis­kola külön tanulmányt dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy egy-egy tantárgy oktatása közben hogyan érvényesülhet az internacionalista szemlélet. A határozati javaslatok kö­zött nyári UNESCO-tábor szervezése és speciálkollégiu­mok létrehozása szerepe! még. (gyarmati) — Mit bámulsz rám ilyen csodálkozva, öregem? Fogad­junk egy tízesbe, hogy azt sem tudod, ki vagyok? — Nyertél! — szól Amb­rus. — Itt a tizes! — Oda­adja a pénzt és nyugodtan tovább megy. * Szakadó esőben temetik a színművészt és a kollégák gyászban állják körül a sírt. Ismert komikusunk még a többinél is szomorúbb, ami azért feltűnő, mert nem sze­rették egymást a megboldo­gulttal. — Mitől vagy ennyire le­törve? — kérdi a mellette álló színész. — Pocsék idő van — feleli a komikus. — Már el is ment a kedvem az egész temetés­től! SZILI JANOS SZÍNÉSZANEKDOTÁK Népszerűség OLASZ EST A miskolciak operaigénye közismert. A hajdani sikeres operaelőadások emléke még ma is sokakban él és szeret­nék, ha városunkban újra lennének rendszeres opera- előadások. A műfaj iránti ke­resletet a debreceni Csoko­nai Színház évi kétszer öt előadása csak részben tudja kielégíteni, ennél lényegesen többször lehetne teltházas előadást tartani Miskolcon. Az adottságok részben meg­vannak; hiszen a kitűnő erőkből álló Miskolci Szim­fonikus Zenekar biztosítéka á színvonalas operaelőadás­nak. A színházi kórus és éne­kesgárda megerősítése, vala­mint az egyéb műszaki adott­ságok megteremtése perspek­tivikus feladat lehetne a vá­rosunk kulturális ügyeit in­téző szerveknek. Közös ösz- szefog ássál ezen a területen is előbbre kellene lépni. A Rónai Sándor Művelő­dési Központban megrende­zett szombati olasz est egyik érdekessége a Pécsi Nemzeti Színház két közismert művé­szének fellépte volt. Horváth Eszter és Szabadi József ko­rábban a miskolci operett­kedvelőket szórakoztatta, Pécsre az opera kedvéért szerződtek. Hanganyaguk so­kat fejlődött, bár még magán viseli a hajdani operettes ízt, talmi csillogtatást. Népszerű áriák egész sorát szólaltattál-: meg. Közismert figurák: San- tuzza, Aida, Cso-cso-szan, Tosca, a mantuai herceg, Ca- vadarossi keltek életre rövid időre, s villanásnyi megjele­nítésük csak fokozta kíván­ságunkat: Donizetti, Verdi, Mascagni, Puccini zenéje ne csak vendég legyen váro­sunkban. A Miskolci Szimfonikus Zenekar két hangulatos Ros- sini-nyitánnyal, a Parasztbe- csület Közzenéjével, vala­mint Ponchielli: Órák táncá­nak színes előadásával fő ré­szese volt az est sikerének. BARTA PÉTER r—t Röpülj, páva A hét végén akkor is a Rö­pülj, páva népdalversenyre fi­gyeltünk volna, ha története­sen nem a borsodiak, miskol­ciak állnak kamera, mikrofon elé. A negyedik elődöntő után már illik elmondani, hogy ebben a műsorban még nem csalódtunk. (Reméljük, a dön­tőn elhangzó dalokat az inter- víziós lánc országai is hall­hatják majd, mert a magyar ra nyilván felfigyelnek majd helyi kórusaink, mint nagyon értékes forrásra. Rangot adott a tegnapi versenynek, hogy a „legdalosabb megyével”, he­vesi szomszédainkkal mértük össze erőnket. A szoros ver­senyben néhány ponttal Bor­sod bizonyult jobbnak ... (Talán azt is mondhatnánk, hogy Miskolc, hiszen a négy műsorszám közül hármat vá­népdal még mindig nagyobb érdeklődésre számíthat kül­földön is, mint show-próbál- kozásaink.) A szavazólevelek azt bizo­nyítják, hogy a hazai közön­ség is érdeklődéssel, élvezet­tel figyeli a műsort, mely — számos erénye mellett — ta­lán a közös éneklés már-már rosunk versenyzőinek köszön­hetünk ... Mindezt csak azért érdemes megjegyezni, mert igazolhatjuk, hogy nem­csak falvainkban él a népdal szeretete, hanem a nagy ipari városokban is. Ez pedig már a Kodály nevéhez fűződő isko­lai zeneoktatás eredményének könyvelhető el. elfeledett örömét is megízlel- teti velünk. Nem beszélve ar­ról, hogy a műsor hatására is­mét sok emberben ébred fel a gyűjtőszenvedély... Külön öröm, hogy a borsodi versenyzők egyike e tekintet­ben is példát mutatott. Deme Dezső 1300 összegyűjtött dalá­A borsodi, miskolci ver­senyzők egyike-másika bizo­nyára ott lesz majd az ország legjobbjai között is. Dalosaink magas pontszámával bizonyá­ra egyetértett mindenki azon a tájon, ahol Kisjankó Bori­nak szobrot emeltek ... GY­MEGSZÖKÖTT ÖT FEGYENC A Texas állambeli Galves­ton börtönéből megszökött 5 fegyenc. Egyikükre gyilkos­ságért villamosszék vár és két másikat is gyilkosságért vádolnak. A foglyok lopott autókon menekültek, s több túszt is vittek magukkal, köz­tük egy seriffhelyettest. Az egyik szökevényt már elfog­ták. ELTŰNTEK A 7600 méteres Dhaulagiri meghódítására indult osztrák Himalája-expedíctó 5 .tagjá­ról napok óta nincs hír. el­tűntek. KIGYULLADT AZ ÄRVAHÄZ Saigonban kigyulladt egy háromemeletes árvaház. A katasztrófának 11 gyermek és két nevelő esett áldozatul. Három gyermek sorsa isme­retlen. HOLTAN TALÁLTÁK Az éjjel holtan találták londoni lakájában Sir Fre­derick Mutesat. Buganda egv- kori uralkodóját. Semmi jel nem utal arra, hogy erő­szakos halállal halt volna meg. LABDARÚGÁS — VÉGKIMERÜLÉSIG Két rendőrcsapat új világ­rekordot állított fel a táv- labdarúgásban. 12 és fél órán át játszottak, a mérkőzés 44:38 gólaránnyal végződött. Közben elfogyasztottak há­rom bírót, és mindössze egy cserét hajtottak végre. Ez n singaporei csúcs megdöntötte az angliai rekordot, itt 65 perccel rövidebb volt a mér­kőzés ideje. 740 NAPIG EVÉS NÉLKÜL Az evés nélküli rekordot egy krokodil tartja, amely máig kereken 740 napig kop­lalt, így az első falatoknak magától értetődően nekiesett. Nem sokat kapott, és csak fokozatosan szoktatják hoz­zá — a kísérletre befogott állatot — az evéshez. A bos­toni állatkertben már számos kísérletet folytattak arra vo­natkozóan. hogv melyik állat mennvi ideig híria evés nél­kül. A kutya 103. a béka 365 napig bírta. AZ ÉPÜLETRE ZUHANT A francia légierő egyik re­pülőgépe rázuhant egy rend­őrségi épületre Crange kül­városában. Az egyik pilóta meghalt, a másik katapnlt se­gítségével megmenekült. CIKLON A mocambiquei Porto Amelia közelében eddig Ifi halálos áldozata van a Ko­ríné nevet viselő ciklonnak. Nagv területeken elpusztult a termés. SÜLYOS NŐ Jelena Ilics. jugoszláv asz- szony egyike a legsúlyosab­baknak a Morava vidékén. 170 centiméter magas és 179 kilogrammot nyom. Minden centiméterre 1 kiló 53 gramm jut. Tegnap ebédre például 20 töltöttparikát fogyasztott el. VÉRENGZÉS AZ ÄLLATKERTBEN A Nebarska állambeli Omaha állatkertjében szörnyű vérengzés látványa fogadta reggel az állatgondozókat. Szadista módon több mint 30 ritka értékű állatot öltek meg. Személyük már ismere­tes: egy 10 és pgy 11 éves fiú a fgP * Férfifej Barczi Pál rajza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents