Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-01 / 54. szám

% Miskolci Galéria Miért csak az iskolások? Péntek esti premier LILIOM Molnár Ferenc scínmnve a Miskolci Nemzeti Színházban ♦ „Kár, hogy a művészi fotó­kat leragasztották; ha nem ragasztották volna le, bizony ellopnék egyet-eyyet közülük” — olvasható a Miskolci Ga­léria vendégkönyvében. Ár­tatlan gyerek-megjegyzés — összhangban a már kevésbé megbocsátható helyesírási hi­bákkal, de nemcsak az idézett szövegben, hanem jóformán a diákgyerekek legtöbb meg­jegyzésében, amelyet a kiállí­táshoz fűznek az emlék­könyvben. Nagyon jó tehát, hogy a Galériába kivonultat­ják az iskolásokat, bár az is lehet, hogy nem kivonultat- ják ókét, hanem egyenesen a fiatalok kívánságára és örö­mére vonulnak ki oda nagy csapatokban. Javasolnám, hogy hívják meg az iskolák a szülőket is, hátha a gyerekek kedvéért ők is meglátogatnák a Galériát s fölfedeznék szépségét, hasz­nát — saját hazájuk emlékei­ben. Igen ám, de úgy tűnik, a gyerekek nemcsak csínyte­véseiket hallgatják el otthon, hanem azt is, hogy országunk mennyi érdekes, műemlékek­ben őrzött művészeti emlék­kel, nem is emlékkel, hanem ma is élő és hasznos művé­szettel dicsekszik ott a Galé­riában. Főként persze ódon épületek és várak tanúsítják ezt, de nem az a fontos, hogy mi célt szolgáltak ezek az épületek. Arra gondolok pél­dául, hogy Velencében még az ajtókilincsek is művészetet szolgálnak, illetve ott szinte kézbe adja a művész e leg­főbb értékű emberi megnyi­latkozást — üzenetet a múlt­ból a jövőbe. A jövőbe? — A mai napokra is. Az 1918—19-es forradalmak 50. évfordulójának megün­neplése fellendítette a Bor­sod megyei helytörténeti iro­dalmat is. Az elmúlt hóna­pok során néhány könyv, több tanulmány jelent meg a megyében. A közelmúltban újabb könyvet, egy 76 oldalas ta­nulmányt vehettünk kezünk­be a nagy idők egyik hősé­ről. A Mezőcsáti járási Ta­nács V. B. kiadásában meg­jelent Táboros Sándor mező­csáti és Marton László tapol­cai nyugalmazott tanár közö­sen készített műve: „Kerék- jártó Kálmán élete és forra­dalmi tevékenysége”. A szer­zők szorgos kutatással gyűj­tötték össze anyagukat Mező- csát forradalmár szülöttéről, Kerékjártó Kálmánról (1887— 1919), akinek neve a fiatal nemzedék előtt már kevésbé ismert. A gondosan megírt munka lapjain kibontakozik előttünk g társadalmi problémák iránt fogékony Kerékjártó Kálmán élete. Munkahelyén, a buda­pesti Weiss Manfréd gyár­ban. a munkásság érdekeinek harcosa lett. Harmincéves korában- 1917 elején egyik nővérével Munka címmel la­pot indított, amelyben a gyári munkások és tisztviselők sor­sának javításáért szállt síkra. A proletárdiktatúra győzel­me után a dunántúli Tapol­cára küldték a Magyarországi Szocialista Párt szervezésére. A Tanácsköztársaság idősza­Foglalkoztat, hogyan lehet­ne propagálni a Galériát? A Győri kapuban épülő ház­gyári lakásokban lakberende­zést mutattak be, hogy taná­csokkal szolgáljanak az oda- költözőknek; sokan törik a fejüket, hogyan, milyen ízlés­sel rendezzék be új és régi otthonukat. Az építész nem­csak lakást tervez, de ízlést is alakít. Gyakori, hogy ép­pen a jövendő lakók miatt csak túl óvatosan építi be korszerű megoldásaiba azokat az elemeket, amelyek mara­dandóvá teszik azt, ami ma „modern”, de a divattal vál­tozik. Beszélhetnének erről a bútortervezők, a dekoratőrök, a divattervezők. Ügy látszik, az „átlagembert” Miskolcon nem nagyon foglalkoztatja a művészet s csak kevés érdek­lődést mutat. Bár nem lehet általánosítani. Legutóbb a vé­letlen összehozott valakivel, aki azzal kezdte az „újságo­lást”, hogy járt a diósgyőri várban. — Ne mondja! Végre va­laki a miskolciak közül... — Hagyja el, meg is bán­tam! Elvesztettem az. arany karkötőmet ott, a várban. Szóltam azonnal a régészek­nek, s nagyon készségesek, igazán aranyosak voltak, azonnal keresésére indultak, de úgy látszik, könnyebb egy ilyen értéket megtalálni a ti­zenötödik századból, mint a huszadikból. — No és, a Galériában járt már? — Gondolja, hogy ott majd megtalálom a karkötőmet? Istenemre, ezt válaszolta...! SZLUKA EMIL kában a tapolcai forradalmi mozgalom vezéregyénisége volt. Életét mint mártír fe­jezte be: 1919. augusztus ele­jén több társával együtt az ellenforradalmárok elleni tűzharcban elesett. A nagyszerű forradalmár emlékét hűen őrzi Mezőcsát es Tapolca népe. A szerzők tartalmas mon­danivalójukat gördülékenyen. Egy londoni közvélemény- kutató intézet arra a kérdé­sére: „Miért jár képtárba?”, a többi közt a következő vá­laszokat kapta: „Ott rande­vúitok”; „Szívesen járok kép­tárba. mert ott télen meleg, nyáron pedig hideg van”. Helsinkiben egy nagy köl- csönkönyvtár tulajdonosa há­rom hónap alatt az olvasók által visszahozott könyvek­ben a következő könyvjelző­ket találta: szalonnahéj, bo­rotvapenge, zsebkendő, 11 j4­— Te csak aludj, Liliom — mondja Molnár Ferenc színművének kis cselédlánya. Volt időszak, amikor a szer­zőt is szerettük volna „elal­tatni”. Nem tudtuk a kézen­fekvő és Molnár által is meg­idézett igazságot: az ember csak akkor hal meg, amikor elfelejtik. Molnár Ferencre sokáig emlékezni fogunk. És nemcsak azért, mert a hu­szadik században, Hegedűs Géza és mások szerint jSi ß jelenti a legfejlettebb szín­padtechnikát ... A művészi életrevalóság, lét vagy nem­lét kérdését sokszor nem a nagy indulatok, s a világot megváltó szándék dönti el. A lírai vagy olykor szenti­mentális hangulatteremtés, a csetlő-botló ember intim, de mindig jellemző pillanatai­nak megragadása éppúgy el­indíthatja bennünk a kívánt asszociációt, mint a nagy igazságok, a vészes és végze­tes indulatok. Molnár nem rendelkezett a forradalmárok objektív tör­ténelemszemléletével (nincse­nek is tézisei), de kitűnő szemmel, nagy érzékenység­gel figyelte meg korának specifikus jegyeit. Humaniz­musa kétségtelenül csak a polgár embersége, kritikája gyenge polgári bírálat Te­hetsége, technikája és humo­ra azonban sokkal hangsú­lyosabbá teszi mondanivaló­ját, mint hasonló indíttatású kortársaiét. Mindez talán némileg in­dokolja a Miskolci Nemzeti Színház darabválasztását. A színpadi életét hatvan esz­tendeje élő Liliomot, úgy világosan és olvasmányosan adják elő. A hasznos kis könyv az ismeretterjesztést és a tudományt egyaránt szol­gálja. Dicséretet érdemel a mű ki­adója, a Mezőcsáti járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága, amiért a kiadvány megjelen­tetését lehetővé tette, költsé­geit magára vállalta. SZECSKÓ KAROLY „Csak akkor megyek képtár­ba, ha elkap az eső." Egy férti válasza: „Szívesen járok a képtárakba, mert ki. váncsi vagyok azokra'az em­berekre, akik képeket néze­getnek”. % tékkártya, két előhívott film, 23 levél, 5 fénykép, és egy na­gyobb címletű bankjegy, va­lamint egy válást kimondó bírói ítélet. Ez utóbbi egy szerelmes tárgyú regényben volt érezzük, nem szükséges rész­letesen taglalni. Sokkal in­kább azt, hogy a mostani fel­újítás mennyire őrizte meg Molnár Ferenc — már felvá­zolt — értékeit. Erre egy szó­val felelhetünk: teljesen. „A remekművek változnak az idővel. Ha nem tudnak változni, nem is remekmű­vek, mert a változás az élet­erő és az életrevalóság pró­bája” — mondja Hevesi Sán­dor. Ezt a változást tapasztal­hattuk a Liliom miskolci elő­adásán. Orosz György rende­tészet kettősségének kitűnő egységét teremtette meg. A darabban végig érzékelhető — és számos előadásban túl­hangsúlyozott — szentimen­tális felhangok itt őszinte lí­rává nemesedtek (nagyon nagy része van ebben Dobos Ildikó tehetségének), és így nem volt nehéz rátalálnunk ennek a ligeti legendának társadalmi alapjaira sem. Orosz György azonban még ennél többre vállalkozott. A fölmutatáson túl felénk akar­ta fordítani, közelünkbe hoz­ni, kicsit tán át is plántálni, rokonítani néhol napjaink­kal ennek a letűnt világnak szellemiségét. Tiszteletremél­tó törekvés. Molnár azonban nagyon erős egyéniség, a ren­dező viszont — szerencsére — mértéktartó művész. Az összekötő szerepet így csak a szellemes, okos kortina vál­lalhatta (hatvan év jellegze­tes lapkivágásai az előfüggö­nyön), meg egyetlen figura, a mai huligánokra emlékez­tető Ficsúr. Ennyi elég is, sőt a hasznát sem vitatjuk. Az aktualizálás azonban így sem veszélytelen. Ha a bűnös, romlott Ficsúrt meg­fosztjuk jasszos humorától, kedves linkségétől, egyszó­val olyan gonosztevővé tesz- sztik, akiből az emberség leg­kisebb szikrája is hiányzik, vajon odavihetjük-e a ha­lott Liliomhoz? (Molnár Fe­renc Ficsúr ja odamehet, az Orosz György sugallta figura szerintünk nem.) Ezek nüan- szok? A szerző a nüanszok­□ CZEGLÉDY ILONA és dr. Walter Ilona tart előadást ma este a Galériában Műem­lékes szemmel Franciaország­ban címmel. A beszámolókat diafilmek egészítik ki. □ TÖRTÉNELEM és le­genda címmel, filmmel egy­bekapcsolt előadást tartanak a vargahegyi munkásklubbar november 3-án, 18 órakor. □ A NEHÉZIPARI MŰ­SZAKI EGYETEM november 6-án, délelőtt 11 órakor a VII. ra épít... Ennek ellenére sem szabad a részeknél meg­ragadnunk. A nagy egész pe­dig nem érdemel gáncsot. Mint ahogy a népes sze­replőgárdáról is csak elisme­réssel szólhatunk. Ha Unger Pálma selypítő bakfisa nem zavarna bennünket, azt mond­hatnánk: mindenki szeren­csésen találkozott a szerepé­vel. Ügy érezzük, a címsze­replő Paláncz Ferenc egysé­gesebb stílusához (a második részben néhol mintha elvesz­tené az eredeti figurát) még kell néhány előadás. Mar­kánsabb, érzőbb, jobb humo­rú színész azonban aligha van Miskolcon erre a sze­repre. Ahogy Juli anyaságát tudomásul veszi, az nemcsak az előadásnak, hanem Pa­láncz pályájának is égjük csúcsa... Megértjük, amit a mű olvasásakor, vagy gyen­ge előadásban nehéz megér­teni: ezt a hintáslegényt, ezt a csirkefogót nem lehet nem szeretni. És ezzel meg­fejtettük Juli senki által fel nem ismert titkát is. Liliom mellé egy szeretőből, asz- szonyból és anyából ötvözött nagyon reális alakot állít Do­bos Ildikó, aki azért jobb, több, mint számtalan nagy­nevű elődje, mert leolvasztja Juli alakjáról a szentimen­tális cselédromantikát. Mus- kátnéból csupán egy típust szoktak formálni. Nádassy Anna számos egyedi vonás­sal gazdagítja alakját. Pá- kozdy Jánosnak — a már említett okok miatt — nem volt könnyű dolga. Sikere bizonyára nagyobb lenne, ha a konvencionális Ficsúrt ál­lítja elénk. Képességeiről azonban ez a felfogás győz meg bennünket jobban. Gyar- mathy Ferenc lovasrendőre jól bizonyítja, hogy nincs kis szerep... Mari — Kopetty Lia megformálásában — nagyon iól erősíti az előadás realista hangvételét. Partnere. Kul­csár Imre, jó színész. A sikerben méltán osztoz­hat a rendezővel — hozzá­járulva az egységes előadás­hoz — Wepenc.st Bábért dísz­let- és Hruby Mária jelmez-' tervező. GYARMATI BÉLA sz. előadóteremben tartja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója tiszteletére rendezendő ün­nepségét. □ A SÁROSPATAKI vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága Weinstock Lajosnak, az Amerikai Kommunista Párt Központi Bizottsága tag­jának javaslatára felszabadu­lásunk negyedszázados jubi­leumára meghívja azokat a külföldön élő, haladó szemé­lyiségeket, akik Patakról származtak eL RETTENETES KÍNZÁSOK Az angol alsóházban egy képviselőnő egy Saigon kör­nyéki börtönből kicsempé­szett levelet ismertetett. Az írás rettenetes kínzásokról beszél. Sokan kínok közt fejezik be életüket. Egy li éves lánynak meztelenül kel­lett őrei előtt sétálni. Ezután hegyes végű botokkal szur- kálták, amíg össze nem esett. ELTŰNT A KRATERMÁSZÓ Jakobus Groningen, hol­land turista, csoportjától el­válva megkísérelte az Etna egyik még működő kráteré­nek megmászását. Szerdától nem akadtak nyomára. A rendőrség szerint kevés a remény, hogy még életben találják. A HALÁL LOTTÓJA Az amerikai képviselőhá* jóváhagyta Nixon tervét, amelynek értelmében a jö­vőben a katonakötelesek kö­zül sorshúzással döntik el a behívandók személyét. A ..halálkerékbe” az év napjait tartalmazó szelvényeket he­lyeznek, és azokat hívják be, akiknek születésnapja egye­zik a kihúzott szelvénnyel. Minden hónapban sorsolnak. NÖVÉNYPESTIS Jáván, Szúrnátrán és a Krs- Szunda szigeteken töbmillió kókuszpálma esett a növény­pestis áldozatául. Kihirdet­ték a szükségállapotot, be­zárták az iskolákat, bazáro­kat, a lakosságot pedig a nö­vénypestis elleni küzdelemre szólították fel. HAVAZÄS, JÉGESŐ, VIHAR A Balti-tengeren és a len­gyel tengerparton egy hete viharok tombolnak. A szél sebessége eléri az óránkénti száz kilométert. A hajójára­tok szünetelnek. Bydgoszczi és Koszalmi felett jégeső vo­nult végig, majd pedig sű­rűn havazott. Először esett hó Varsóban is. A KENNEDY-ÜGY Massachussetts állam leg­felsőbb bírósága úgy hatá­rozott, hogy Kennedy szená­tor autóbalesetének ügyét el­zárja a közvélemény és a sajtó nyilvánossága elől. Kennedyt nem tartják vádlottnak. A tárgyalást vizsgálati jellcgü- eknek tekintik. BÖRTÖNBEN VAN A Kenyai Népi Unió ve­zetőjét, Oginga Odinga volt alelnököt börtönbe szállítot­ták, .eddigi háziőrizetéből. Helyettesét. Mthulát pedig ismeretlen helyre vitték. KÖNYÖRTELEN CSILLAGOK A Csendes-óceán vizein pusziit a könyörtelen hábo­rú. amely gyilkolássá fajul. A tengeri csillagok inváziót indítottak a korallzátanvök ellen. Odatapadnak a ho- rallhoz és néhány óra alatt a gyomorfalon keresztül té- leszívják magukat. Egy hó­nap alatt 800 méter hosszú partot képesek felfalni. Az irtózatos töviskoszorúk ellen megkezdődött a vadászat. MÉG NEM KÁROS A játék bar lángjai ró1 híres nevadai Las Vegas közelé­ben a normális radioaktivi­tásnál lényegesen magasab­bat mértek. Nagv volt a .su­gárzás. Állítólag ez az egész- ' ségre még nem káros. Könyvespolc Tanulmány Mezőcsát forradalmár szülöttéről Képtárlátogatók Könyvjelzők ■^s. a ,oi«ii • ✓ 1' t— I. i. ÍT .... ftj. ző a molnári realitás és kői­Kulturális krónika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents