Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)
1969-11-01 / 54. szám
»■ Mi az On véleménye az új mechanizmusról? Felmérés a gépgyárhun (Befejező rész.) A kérdőíven közreadóit kérdések zöme a vállalat helyzetével kapcsolatos vélemények megismerését szolgálta. t>e több olyan is akadt közöttük*, amelyre bártnelv más vállalat dolgozói válaszolhattak volna. A nyereségről és az egyenlősdiről Arra a kérdésre, hogy meg- £elel-e a nyereségnövelés üteme a dolgozók igényeinek, a megkérdezettek 77 százaléka nemmel válaszolt. Véleményük szerint a vállalat még nem termel annyit, hogy ki tudnák elégíteni az igényeket. Kifogásolták, hogy a mezőgazdasági termékek piaci ara Miskolcon gyorsabban emelkedik a dolgozók kereseténél. Egy fizikai dolgozó véleménye: „Mi viseljük a terhek igen nagy százalékát, jeladatainkat minden körülmények között el kell végeznünk,. mert különben nincs kereset. A műszaki és alkalmazotti állománynál ilyen kényszerítő eszköz nincs.” Figyelemre méltó az a vélemény Is, hogy a nemzeti jövedelmet termelő ,A” szektor lényegesen kisebb nyereség- részesedést kapott, mint a .,B”, amelybe beletartozik többek között a kiskereskedelem vagy a vendéglátóipar. A megkérdezettek 99 százaléka úgy vélekedett, hogy aki jobban dolgozik, kapjon többet az eredményből. Néhá- nyan felvetették, hogy a differenciálás ne csak a vezetőkre vonatkozzon. A válaszadók 74 százaléka vélekedett úgy, hogy a jelenlegi felosztási rendszer — a 15, 50, 80 százalékos arány — nem megfelelő. Sokszor óriási a különbség a vezetők, a beosztottak és a fizikaiak között. Differenciálást a gyáregységek között! A gyáregységek közötti oií- ferenciálást a kérdésekre válaszolók 77 százaléka helyesli. Véleményüket arra is alapozzák, hogy az egységek különböző módon járulnak hozzá a nyereség megtermeléséhez. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a differenciálást megfelelő korrekcióval kell alkalmazni. Elmondják, hogy ha megszűnik a „jótékonykodás”, előtérbe kerül a gazdaságosabb és nyereségesebb termelésre való törekvés. Az e véleményekkel szemben állók az „egy gyár, égy cél” jelszót hangoztatják. Arra hivatkoznak, hogy a dolgozónak mindenütt egyformán meg kell tennie a magáét, nem rajta múlik az egység eredménytelensége. Hangot kapott az az álláspont is, hogy a nyereségKülönös véletlen Az 1938. április 10-i „népszavazást” követően Kari Valentin müncheni komikus találkozott egyik ismerősével. — Mit szólsz hozzá? — kérdezte tőle ismerőse. — Az em berek 98 százaléka Hitlerré szavazott! — Érdekes — jegyezte meg Valentin —, én minduntalan azzal a két százalékkal találkozom... nek minden gyáregység egyformán részese, ugyanakkor az egységek adottságai nem azonosak. Ne vándoroljanak a gyártmányok A megkérdezettek 86 százaléka úgy vélekedett, nem helyes az, ha a gyártmányok vándorolnak a gyáregységek között. Azért nem, mert a gazdaságosság ilyen esetben nem vetíthető ki az egyes gyártmányokra. Egyesek úgy vélik, hogy helyesebb lenne a termelőeszközöket átcsoportosítani. Kialakult olyan vélemény is. hogy a qyártmányvándorlás a minőség és a gazdaságosság rovására megy. A vándorlás mégaka- dályozására a megkérdezettek 84 százaléka azt javasolta. rögzítsék, melyik gyáregység mit gyártson. így a dolgozók perspektivikusan is fel tudnának nőni feladatukhoz: az a munkás, aki tudja, mit fog másnap csinálni, otthon is átgondolhatja tennivalóit. A válaszadók nagy része a műszaki fejlesztés ütemének meggyorsítását javasolja. Egy vélemény a sok közül: „Az idő szocialista keretek között is pénz. Ha lépést akarunk tartani a kívánalmakkal, gyorsítanunk kell a műszaki fejlesztés üteméi.” Ny. I. Reggel, délben, esle; 2700 adag A megyei kórház központi konyháján 67 dolgozó foglalkoztatására van szükség ahhoz, hogy naponta csaknem másfél ezer beteg és több mint 1200 egészségügyi dolgozó étkeztetését elláthassák. Reggel, délben és este 2700 adagot kell frissen, melegen tálalni a 31 kiosztóhelyen. Ezen belül jelenleg több mint 800 beteget 21 féle diétával kell ellátni. Nagy gondot jelent azonban, hogy a beszerzés — éppen a nagy nyersanykgszíik- séglet miatt — sok esetben akadályokba ütközik. Különösen sok problémát okoz, hogy az egy étkezőre fordítható összeg az ország valamennyi kórházában egyforma. a kereteket túllépni nem szabad, a piaci árak azonban területenként változnak. (Köztudott, hogy a miskolci piac árai jóval magasabbak, mint más városokban.) Új boltok, piac, szolgáltatóház (Folytatás az 1. oldalról.) A ív-készüléktől a tejtermékig minden kapható, egyedül hentesáruból krónikus a hiány, és a lakótelepen sehol sem árusítanak húst. A környék kereskedelmi ellátottsága és a szolgáltatások színvonala néhány hét múlva gyökeresen megváltozik. A tervek szerint november 30-ig befejezik a központi szolgáltató kombinát építését. A létesítményben zöldség- és papir-írószerbolt, üvegező részleg, fodrászat és szabóság nyílik. lit kap helyet az orvosi rendelő, egy gyógyszertár, egy Patyolat-fiók. A szabó, a ruházati és a cipész ktsz-eknek külön helyiségeket adnak. Itt lesz az új rendőrőrs, a fiókkönyvtár, a háztartásigépjavító-részleg és a MIK felvevő irodája is. Jövő év közepéig a lakótelep másik részén, a hegyoldalon is átadják a kereskedelmi és kulturális létesítményeket. 1970. június 30-ig itt kell megépíteni egy élelmiszerárnsító kis ABC-t, egy zöldségüzletet, egy trafikot és egy virágboltot. Ezekkel egy időben nyitják meg a másik könyvtárat és az ifjúsági házat. A Szentpéteri kapu környékének végleges rendezésére később kerül sor. A tervek körüli huzavona még tart, de a sikvidék északi oldalán nemsokára lebontják a BAÉV felvonulási épületeit. A már kiadott garázsépitési engedélyeket vissza keli vonni, ugyanis az elképzelések szerint azorvosi lakások szomszédságában fogjál; kialakítani a lakótelep piacát. A garázsok helye még tisztázatlan. Valószínűleg a jelenlegi aszfaltkeverő telepen kapnak helyet, mert a piacterülettől keletre zöldövezet lesz. Jövő év november 30-ig itt építik meg a játszóteret és a lakótelepi sportpályákat. Ezzel egyidő- ben a Szentpéteri kapu nyugati oldalán mintegy 80 garázs építésére kerül sor, a parkosítást pedig jövő tavasszal kezdik meg. A tervek összehangolásáról -- kissé megkésve — a kerületi tanács gondoskodik. A vb-határozat értelmében rövidesen növelik a nyilvános telefonok számát. A készülékeket a rongálok miatt, zárt helyen, az épületeken oelül helyezik el. Felszerelik a lakótelep nyugati oldalának közvilágítását. November végéig a nyolctantermes iskoláig véglegesen kiépítik a világítótesteket, a többi helyen pedig ideiglenes lámpaoszlopokat állítanak fel. ' * - LAHUCSKY PÉTER + Nemrégiben ,.Portál-szemlén” címmel elmarasztaló cikket irtunk a város kopott, elhanyagolt üzletportáljairól, örömmel láttuk, hogy az Ady-híd melletti férfiruhabolt homlokzatát már festő ecsetje szépíti. Szeretnénk, ha min&en üzlet követné az „első fecske” példáját. (Ágotha Tibor felvétele) impregnáló üzem A Miskolci Üdítőital- és Szikvízgyár fejlesztési tervében szerepel egy új impregnáló üzem építése. Az új részleg gyártóberendezéseit Nyíregyházán készítik, s az üzemmel szomszédos vasipari ktsz vállalta a miskolci munkálatok kivitelezését. Az ú.i üzemrész részben a környékbeli üveg- és konzervgyárak vízhatlan hullámpapír szükségletét is kielégítené. Ezzel az újabban bevezetett rakodólapos szállítás korszerű formáját akarják megvalósítani. Eltűnik a vízkő — kevesebb tüzelő kell! Kifizetődő a kazántisztítás Miskolc sok bérházában, vállalatánál üzemelnek ki- sebb-nagyobb gőzkazánok. Az évek során falukra vastag rétegben lerakódik a vízkő, s az ilyen kazánok „falják a tüzelőt”. A magyarázat egyszerű: a megvastagodott kazánfalnak romlik a hőátadása. — Ha 3 milliméteres a vízkőréteg, már 20 százalékkal több tüzelőanyag kell a gőz előállításához — hallottuk Tóth Józseftől, a Miskolci Vegyesipari Vállalat igazgatójától. — Sőt, a leváló vízkőtől a csövek eldugulhatnak, a kazánvíz felhabzik, veszélyben az üzembiztonság... Tisztítás? Ilyesmivel „hivatalosan” eddig semmilyen cég nem foglalkozott a városban. De még az országban is csak kevesen vállalják ezt a munkát. A vállalat összeszámolta: csupán a városban 437 olyan kazán van, amelynek teljesítménye óránként 10 tonna gőznél kevesebb. Azért éppen ezeket (az úgynevezett állórendszerű, valamint félstabil) kazánokat vette számításba, mert ezek tisztítására a vállalat szakemberei egy vegyszeres eljárást dolgoztak ki. Az október folyamán végzett kísérletek során bebizonyosodott, hogy a kazántisztítás gazdasági és üzembiztonsági szempontból egyaránt kifizetődő. Ezért a vállalat létn.#- hozott egy új részleget, amely most már munkára, megrendelésekre vár, ft. A. Nagyszerű albérlet — nyolcszázért l Majd segít a szülő vagy az OTP Négy fiatal pár. A házas- élet küszöbén találkoztunk velük. Hogyan kezdik a páros életet, mit tudnak a házasságról. mit visznek a házasságba, hogyan startolnak? Az asszony is dolgozik majd A vőlegény 26 éves. katona nem volt még, kőműves, nyolc általánost végzett, havi jövedelme 2500 forint. Menyasszonya 18 éves. ha összeházasodnak, ő is dolgozik majd. — Lakás? Szerencsére van. Szüleim udvarán építettem egy kis szobát. Később majd bővítjük. — Hogyan képzelik a családot? — ICét gyerekkel. De csak két-három év múlva. — És mit csinálnak addig, hogy ne legyen? — Semmit... Ügy hallották, hogy a fogamzásgátló szerek károsak az egészségre, ha korábban sikerül, megszüli az asszonyka a gyermeket. Később pedig: — Majd csak megszerezzük a tapasztalatot! Bele kell vágni! A menyasszony asszisztens Debrecenben. A vőlegény bio- losustäs^jr, isjfcggáfzikj — Sikerült egy nagyszerű albérletet találni a művésztelepen. Egy nagyobb és egy kisebb helyiség. Üres. Nvolc- száz forint havonta a bér. Majd csak bebútorozzuk valahogy ... Kettőjük jövedelme 3500 forint. Talán a lány szülei segítenek. Vagv az OTP. Közben azért szeretnének a KISZ-lakásépítési akcióba is benevezni. Arra is spórolni kell. De hogyan? — Eh! Bele kell vágni és kész! Egyszer már lebuktunk A vőlegénynek hosszú barkója és rövid szakálla van. 22 éves. A menyasszony 17. neki még korengedély kell. Mindketten segédmunkások, jövedelmük 3000—3500 forint. — Úgy terveztük, hogy csak jövőre házasodunk ösz- sze. De hát — jön a gyerek ... — Nem védekeztek valamivel? — fíem, nem is nagyon hallottunk róla. Most az egyszer „lebuktunk”. Álmos voltam. Máskor majd jobban vigyázunk... — Lakás? Albérlet 450-ért. Plusz a villany. De mondják, hogy 5—6 év múlva számíthatunk tanácsi lakásra is — talán. Addig havi ötszázat félre tudunk tenni — talán! — A szülők mit szóltak? — Amikor megtudták, hogy feleségül veszem — semmit. Örültek. — Ügy érzik, életre szóló lesz ez a házasság? A menyasszony válaszol: — Ha nem sikerül, majd elválunk! Ácskapocs lesz a gyerek A legbájosabb pár. A vőlegény 24 éves. univerzális szakmunkás. Hangsúlyozza: négyéves szakiparit végzett. A menyasszony 20 éves. érettségizett, bérelszámoló. Kettőjük jövedelme 3400 forint. Lakás: albérlet. De egyelőre még nincs. Megtakarított pénzük sincs. Majd együtt gyűjtenek. — Három-négy év takarékosság. aztán a lakás és úgy a gyerek. Egy kislányunk lesz. Antónia. Olyan csodálatos név. Nem lehet csúfolni, Ácskapocs lesz közöttünk ... Nem, — mi nem válunk el soha! ... A vőlegény állami gyermekotthonban nevelkedett. Elvált szülők ezer gyermeke között! RADVANYI ÉVA Jegyesek startja a háziassághoz
