Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)

1969-10-23 / 46. szám

Comenius Amos János magyar származása Mit mond a napló? Comenius Amos János, a világhírű cseh-morva pedagógus halálának JJ)0. évfordulójáról emlékezik meg 1970-ben nem­csak hazája, Csehszlovákia, hanem az egész művelt világ. Kü­lönösen bensőséges ünnepségre készül Sárospatak, amelynek nagy múltú kollégiumában 1650-töl 1654-ig ianitoti Comenius. mint az iskola nevelésügyi igazgatója. A megemlékezések sora a mostani múzeumi hónap programjában már meg is kezdődött. A Rákóczi-vár ta­nácskozó termében dr. Bakos József kandidátus, főiskolai tanár nagy érdeklődéssel kí­sért előadást tartott az úgy­nevezett Comehius-kírdésről. A közelmúltban ugyanis olyan dokumentumok kerül­tek elő, amelyek kétségte­lenné teszik, hogy Comenius ősei magyarok voltak, s őt magát is eredetileg Szeges Jánosnak hívták. Egy norvég kutató. Milada Blchastad megtalálta Come­nius eddig elveszettnek hitt naplóját, amelyben életének minden fontosabb eseményét rendszeresen megörökítette. A napló egyik utolsó bejegy­zését — kevéssel a halála előtt — nevének aláírásával is hitelesítette, s amikor ve­zetéknevét kezdte volna írni, csak az első két betűig jutott el, majd azt áthúzva, ezt írta helyette: „Jan Amos Szeges”. A norvég kutató elküldte a dokumentumot Prágába, ahol megállapították, hogy a be­jegyzés valóban Comenius kezeírása, aki így a halála előtt, 78 éves korában fedte fel magyar származását. Dr. Bakos József a felfede­zést ismertetve, a Sárospataki Nagykönyvtárban, levéltár­ban talált újabb adatokkal és Comenius műveiből idézett utalásokkal maga is hozzájá­rult a Comenius-probléma tisztázásához, hangsúlyozva, hogy Comenius szülqhelyíW* Nivnice, Komna, Uhersky Brod (Magyar-Bród) környé­kén. vagyis a morva-szlovák vidéken még ma is sok csa­ládnak van, magyar vezeték­neve. Valószínűleg határőr­magyarokként telepítették őket oda, így velük együtt a Szeges családot is a XIII— XIV. században. Ez a titka tehát annak, hogy Comenius annyira sze­rette a magyarokat és jól is­merte a magyar nyelvet. Ma­gyar származásának tudata minden bizonnyal közreját­szott abban, hogy Lorántffy Zsuzsanna hívására Sárospa­takra jött és itt azon fárado­zott, hogy a pataki kollégiu­mot, vagy ahogyan ő nevezte, a Rákóczi-Athenaeumot „a műveltség igazi műhelyévé, a bölcsesség igazi aranybányá­jává, a nyelvek igazi munka- házává" tegye. HEOVI JÓZSEF Homo ludens \ Gyermekeink elfelejtettek játszani? Lajos Árpád, a Herman Ottó Múzeum munkatársa, a népi gyermekjátékok gyűjtője és kutatója megerősíti ezt a feltevést. Tulajdonképpen termé­szetes folyamatról van szó. A termelési mód megváltozása év­százados hagyományokat halványít el, s az új idők — úgy tűnik — nem kedveznek a régi játékoknak. A baj csak az, hogy újak sem igen születnek. Gyerme­keink. tévé-élményeik alap­ján, Robin Hoodot vagy Ri- naldót játszanak. A tájunkon egykor nagy népszerűségnek örvendő kámbálás, mancsozás vagy csürközés helyett, nap­jainkban a Teli Vilmosok nyilai röpködnek és a Tenkes kapitányok csapdáit kell fél­nünk. És ez azért nem örven­detes, mert a játék nem pusz­tán mozgást, fizikai erőkifej­tést jelent, hanem mindig stílust és ízlést is alakít. Ami­lyen a gyerek játéka, olyan lesz majd a munkája is — mondták a régi öregek. Nem véletlen, hogy a föld népe a kapa meg a kasza nyelét nyújtotta a bölcsőben ringó apróságnak, s az ügyes kezű, fúró-faragó parasztemberek első játékként talyigát. ökröt, boronát eszkabáltak a gye­reknek. Az első közösségeket is a játék alakította ki, s a játék­erkölcs áthágásánál nincs sú­lyosabb vétek a gyermektár­sadalomban. A közös játék megteremtette a csapat ve­zéreit, irányítóit, akik (felnőt­tek. figyelem!) mindig a leg­ügyesebbek, legokosabbak, legrátermettebbek voltak egy-egy szerepre. (Bizonysá­gul csak egyetlen példát. Ne­ves színészünk írja memoár­jában: „Játsszuk el a Kontot! [III. gimnazisták voltak.] Jó ötlet. Ki is osztottuk a szere­peket. Zsigmond Király: Gere Zsigmond [később a Beöthy- féle Magyar Színház tagjai, Kont, a kemény vitéz: Kit- tenberger Kálmán ...”) A feladat világos: szellemi néprajzunk értékes kincseit — a leányok dalos-táncos és a fiúk küzdő-mérkőző játé­kait — ugyanolyan szeretettel kell megóvnunk és összegyűj­tenünk, mint meséinket vagy (Egri tudósítónktól.) Egert országszerte számon tartják mint iskolavárost. Gazdag történelmi előzmé­nyek után oktatási-nevelési, kultúrtörténeti értékeivel vívta ki ezt a rangot. Itt rak­ta le például a magyar or­vosképzés alapjait Markhót Ferenc, a XVIII. századi lel­kes orvostanár. Még régebbi gyökerű a volt cisztercita népdalainkat Borsodban és Miskolcon a homo ludens (a „játékos ember”), Lajos Ár­pád úttörömunkát végez e téren. Munkájának nagy eré­nye — ezt néhány iskola máris tapasztalhatta, ahová Lajc* bácsi elment játszani —, hogy a szívet vidámító, erkölcsöt edző játékokat vissza akarja adni a gyerme­kek fogékony társadalmának. Addig is, míg elkészül a bor­sodi népi játékok könyve, mely számos színpadképes műsort is tartalmaz majd, az óvodákban és az iskolákban segítsük, irányítsuk a gyere­kek spontán játékát! Játsz- szunk együtt velük! (ma Dobó István) gimnázium, amely 1689 óta működik. 1700-ban alapították a Hittu­dományi Főiskolát, s alig telt el 40 év, a jogi oktatás is megindult az Érseki Jogaka­démián. A Lyceum ódon épü­letében lévő tanárképző főis­kolára ma az ország minden részéből jönnek hallgatók, s ugyanitt volt a legrégebbi, az első magyar tanítóképző is. Nem véletlenül született hát a jelentős kezdeményezés ép. pen Egerben, hogy össze- gyűjtsék a múlt pedagógiai emlékanyagait, az oktatás- neveléstörténet fellelhető re- likváit. dokumentumait, irat­anyagát. Az összegyűjtött anyagok őrzésére, gondozására peda­gógiai múzeumot szerveznek a Lyceum épületében, s ez nagyban elősegítheti majd az itt folyó tanárképzést, Az egri pedagógiai múze­um nemcsak az oktatás-ne­veléstörténeti emlékanyag összegyűjtésére vállalkozik. Feladata lesz a pedagógiai tudományos kutatás, az ál­talános ismeretterjesztés, s a népművelés széles körű szol­gálata is. Ugyanakkor szak­mai védnökséget vállalnak a már most működő s a ké­sőbb megalakítandó iskolai múzeumok tevékenysége fe­lett. P. O. Fénymesterek - fényvarázslat , A Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ színház- terme, amely eddig is jól szolgálta az öntevékeny és a hivatásos színjátszás ügyét, világítástechnikailag kissé el­avult. Azt a fényvarázslatot, amelyet a darabok többsége igényelt, sápadt reflektorok­kal, színhiánnyal küzdő vilá­gítótestekkel igyekeztek lét­rehozni. Mindezt felismerve, a mű­velődési központ vezetősége olyan vezérlőasztalt készítte­tett, amely alkalmas a szín­házi világítás programszerű végrehajtásához. A hangosító és keverőszekrényt Liptay László és Farkas Zoltán ter­vezte. A modern világosító apparátust a két kiváló tech­nikai munkatárs építette be, s így az október végén kez­dődő felolvasó színpadi idény, a Csortos Gyula Színpad no­vemberi bemutatója már fénygazdag lesz. (gyarmati) A múlt relikviái Pedagógiai múzeum Egerben A ie.; és a hajadon minden mennyiségben Pécsett, az V. magyar já­tékfilmszemlén részt vettek a megyei moziüzemi vállalatok vezetői is. A műsorirányUók elmerülten hallgatták a film­klubokról, a magyar filmmű­vészet továbblendítéséről szóló okfejtéseket. A viták továbbgyűrűztek; a Nádor­szálló fehér asztalainál ba­ráti beszélgetéseken az kerül! a közös gondolkodás közép­pontjába, hogy miképpen le­hetne a nagyvilágban elis­mert magyar művészfilme- ket, s általában a színvona­las alkotásokat jussuknak megfelelően moziprogram­jainkba iktatni. Mint ismeretes, műsorosz­tóink „félnek" a magvas, gondolkodó, problémafelvető filmektől. Féltik a kasszát, a széksorokat. A mind zor­dabbá váló, szigorító szank­ciókat tartalmazó gazdálko­dási rend aspektusából igazat kell adnunk a műsorosztók­nak, de a kultúrpolitika tu­datformálására igényt tartó pozíciójából nem. Így tehát a kötélhúzás tart. s reménytelennek látszik az egészséges egyensúly meg­teremtése. Hiába hangzanak el kérő, okos vagy figyelmez­tető szavak, a mozik járják a maguk útját. S ez az út eléggé csüggeszlö. Már sok­szor szóvá teltük; hogy mag­vas müvészf ilmjeink miért csak egy, maximum három napig kerülnek be a vetítési programba. Lehangoló a szovjet filmek pártf golása is. Ha szűkebb hazánk mű­sorosztását nézzük, azt ta­pasztaljuk, hogy a múlt hét végén, s e hét elején például három helyen (a Kossuthban délelőtt, délután és a Béké­ben délután) pergett A sert és a hajadon című nem sok szóra érdemes film. Szomo­rúan tapasztaltuk, hogy a Urai töltésű, nagy emberi problémákat görgető Üj lány a csapatban című szov­jet film szinte eldugva. . ha jól emlékszünk, mindössze kétszer, délelőtti előadásban került a közönség elé. Ilyen körülmények között hiábavaló minden nemes szándék, minden szép szó, tanácskozás vagy fesztivál. Ha a végeken, vagyis a kö­zönséggel való találkozás műhelyeiben, a mozikban a komm érsz-filmek kapnak százszázalékos zöld utat. ak­kor nem várhatunk gyors eredményt a művészfilmek és a közönség kapcsolatának mélyülésében. (párkány) + Be tűszom j — szemüveg nélkül. (igotha Tibor felv.) Kulturális krónika □ KUBÁRÓL SZÓLÓ él­ménybeszámoló hangzik ma el 18 órai kezdettel az Ady Enrjre Művelődési Házban. A diavetítéssel egybekötött prog­ram vonzónak ígérkezik, mi­ként a 20 órára tervezett, az Apollo-8—9 útjairól készült színes felvételek levetítése is. □ KONCERT A KÓRHÁZ­BAN. Az Egyesített Kórházak szakszervezeti bizottsága ok­tóber 28-án 6 órai kezdettel zenei estet rendez a kórház klubjában. Haydn, Mozart. Beethoven műveit Nagy Fe­renc, Nagy László, N. Weit­her Hona és Bákonyi Tamás szólaltatja meg. □ TURIÁN GYÖRGY, a vidéki színházi élet és a Ma­gyar Rádió egyik reprezenta­tív rendezője vendégként ál­lítja színpadra a Mosoly or­szágát a Miskolci Nemzeti Színházban. Ugyancsak ven­dégművész készíti el a nagy­operett koreográfiáját is; Hi­das Hédit, a Balettintézet igazgatóját hívták meg a fel­adat ellátására. Ez már igaz! F. S. ismert francia írónőt az egyik újság­író meginterjúvolta, s egyebek közt megkér- dezte tőle: Hogyan lett nudista? Az írónő így vála­szolt: — Tudja, az ember egyszerűen nudistának születik. reggelig ELETRE-HALÁLRA Életre-halálra szóló párbaj- kihívást fogadott el Hőmérő Lajara Burgo, dominikai po­litikus Imbert tábornoktól. A párbaj kihívásra az adott okol, hogy Lajara a kommunisták iránti szimpátiával vádolta az Amerika-barát tábornokol. Lajara egyedüli feltétele az volt, hogy Imbert tábornok ne hozza magával 20 testőréi. A viadal egy parkban lesz. SZÉTVERTEK A BERENDEZÉST Incidensekre került sor az olaszországi Bergamóban. amikor a magas lakbérek és megélhetési költségek ellen tiltakozó sztrájkolok egy cso­portja behatolt egy irodába, amelyben a sztrájktörők dol­goztak és szétverte a beren­dezést. EGY GYERMEK MEGHALT Az ecuadori Guayaquilban összecsapott a rendőrség a diákokkal. Egy 12 éves gyer­mek meghalt. Hétfőn már volt egy halálos áldozat ha­sonló verekedésen. A tünte­tés azért robbant ki, mert elrendelték a kollégiumok be­zárását. A vád az volt, hogy a hallgatók megsértették a köztársasági elnököt, SÚLYOS SZERENCSETLENSÉG Egy személyvonat, amely' Bialystok—Czeremech között közlekedik, egy átjárónál be­lerohant egy munkásokat szállító teherautóba. Tíz em­ber életét vesztette. ROBBANÁS Haifában, a 250 ezer lakosú kikötővárosban három robba­nás történt. Egy 60 éves férfi meghalt, hatan megsebesül­tek. Az izraeli hatóságok va­lóságos hajtóvadászatot indí­tottak a tettesek kézrekeríté- sére. Közel félszáz embert letartóztattak. HÁTULRÓL LEÜTÖTTÉK A Try buna Ludu jelentette, hogy a minap elra'olott len­gyel utasszállító repülőgép támadói hátulról ütötték le a repülőgép technikusát és a "vezetőfülkéből a kapitány és a másodpilóta kivételével mindenkit eltávolítottak. A gép az NSZK-ban szállt le. Lengyelország jegyzékben kérte a két férfi kiadását. KÉMÉT ÍTÉLTÉK EL A kínai hatóságok 10 évi börtönre ítélték Trutz von Xylander nyugatnémet ál­lampolgárt az USA javára végzett kémtevékenységéért. Lancsouban dolgozott. Felte­vések szerint ez a kínai urá­niumgyártás központja. 1956- tól folytatta a kémkedést. MEGKAPTAK A VÁLTSÁGDÍJÁT A kolumbiai emberrablók 300 000 dollár váltságdíj elle­nében szabadon bocsátották foglyaikat, Josef Strasslert, Cali város svájci konzulénak 17 éves fiát és Hermann Buff 30 éves követségi tisztviselőt Álarcos banditák október 5- én rabolták el őket. Kitűnő egészségnek örvendenek. TÖMEGKARAMBOL Hatan meghaltak, tizen­egyen megsebesültek a sűrű köd okozta tömegkarambol során a Hannover—Kassel autósztrádán. Egy pótkocsis teherautó beleszaladt egy előtte haladó teherautóba, mire az keresztbefordult az úttesten. A mögöttük haladó személygépkocsi beierohant a keresztbeforduló járműbe, ez­után több más autó is a ron­csoknak ütközött. A játék stílust és ízlést alakít

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents