Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)
1969-10-31 / 53. szám
Sárospatak vendége Oldott kévéből egy szál Amerikában nem esznek szőlőt — Amikor én 1921-ben Amerikába kerültem, a tanítóknak kél állásuk volt; napközben tanítottak, este taxisofőrök voltak. In médiás rés kezdett társalgást tegnap délután a jó humorú, igen széles műveltségű Weinstock Louis, a VII. szak- szervezeti világkongresszus vendége, aki a hivatalos napirendi pontok megtanácskozása után, nem késlekedett felkeresni Sárospatakot. Hogy miért ezt az ősi diákvárost? Mert itt született, édesapja e város leghíresebb pincéjének volt mestere, szülőanyja pedig sok száz patakit segített a világra, mert bábaasszonyként kereste meg kenyerét. A család igen hamar széthullott: Weinstock Herman neve kéretlenül egy márványtáblára került, az első világháború hősi halottjainak pataki emlékoszlopára. Weinstock Lajos meg 1« éves fejjel, a húszas évek első esztendejében áthajőzotl az új világba. Most, a visszatérés pillanataiban a város minden szöglete emléket ébreszt, nevek tűnnek elő a megidézett idő lajstromából. De mindez arra jó, hogy a jelen a maga kontrasztjával minél szembeöt- lőbb legyen; a vendég nem Modorosság Gyárfás Miklóssal, a Mizantróp ’69 szerzőjével nem ez az első vitám. Emlékszünk a miskolci színházban bemutatott, kitűnő szereplehetőségeket teremtő, de kellően át nem gondolt Johan- na-darabjára. Nos, a mostani tv-játék még ezeket a lehetőségeket sem hagyta meg. Modoros, nyafogó előadást kaptunk. És ezt a produkciót u címben és bevezetőben segítségül hívott Moliére árnya sem tudta életre galvanizálni. Ha Moliére egyfajta modorosság szatíráját teremtette meg, Gyárfás a modorosság monotóniáját. A szándék nemes, egy divattal akarja felvenni a ver- s^jyt: a pesszimizmussal, és drámai termékével, a lét értelmetlenségét hirdető abszurd drámával. Csakhogy a vígjátéknak ez a szintje alkalmatlan volt erre. Az abszurd dráma nemcsak divat, de keserű szembenézés az emberiét egy bizonyos útjá- val, melyet mi tagadunk ugyan, de számításainkból teljesen ki nem zárhatunk. A Tragédia Luciferjének szerepét oszthatjuk e drámatípusra, az a nem, mely ugyanakkor e nem tagadását készíti elő. Nos, e Gyárfás-féle szaloncsevegés alkalmatlan a lényegi vitára. És még egy kifogás. Adva van egy embergyűlölő, aki (művében és életében egyként rászolgálva e névre) meghódít mindenkit, szinte brutális következetességével. Miután épp e következetességgel győz a fesztiválon, hirtelen ott hagyják rajongói, mert győzelme után is ragaszkodik győzelme tárgyához. Tanulság: legyen giccshős, aki meg- mámorosodik az ünnepléstől, megjavul, és akkor mindenki szeretni fogja továbbra is. Nem ertem, végül is mit akart az író. meddig adja egy divat kritikáját, és hol siklik — gondolom akarata ellenére — ahhoz az eszményhez, hogy ha férfi vagy, ne lég}' férfi. A színészek pedig ennek megfelelően rosszul játszottak. . *.-L. szentimentális, realizmusa példás. Weinstock Lajos élete, ahogy mondani szokták —. kész regény. Már 1924-ben tagja az Egyesült Államok Kommunista Pártjának, a harmincas évek elején beválasztják a központi bizottságba, amelynek a mai napig is tagja. Nevéhez fűződik számos tüntetés és sztrájk megszervezése. A világ népei előtt jól ismert május elsejei tüntetéseket minden esztendőben ő szervezi. Itt mindjárt megkérdezhetné az olvasó, s mindezt úgy, hogy a haja szála sem görbült meg? Ezt csak azok hihetik, akiknek az amerikai demokráciáról romantikus képzeteik vannak. Weinstock Lajost egyszer nyolc, majd ötévi börtönre ítélték: ebből csak négyet töltött le. mert a szolidaritás mindig megnyitotta börtöneinek zárjait. — Megint készülünk egy nagy tüntetésre — mondja vendégünk. — November 14— 15-én az egész országot átfogó békedemonstrációra kerül sor. Milliók lesznek az utcán s a vietnami háború azonnali befejezését - követelik. Hercegkútra a termelőszövetkezet szüretelő asszonyai közé viszik vendégünket a városi tanács vezetői. Előzőleg a tanítóképző intézetben volt egy kis eszmecsere. Károly István intézeti igazgató alig győzte hallgatni az amerikai közoktatás gond-láncolatát. Weinstock Lajos a tanítók életét is jól ismeri, szakszerjvezetűkben vezetőségi tag. De a hercegkúti szőlőfürtök is szinte ösztönzik a párhuzam kimondására: — Amerikában már négy év óta nem esznek szólót az emberek. Sztrájkolnak a szőlőmunkások, Vannak ugyan sztrájktörők, de ők csak csekélyke szőlőt tudnak leszedni. A többi a tőkén rothad. A szüretelő fiatalasszonyok közül valaki megszólal: — Majd mi leszedjük azt a szőlőt. — Sztrájktörők lennének? — Azok nem — mondja a fiatalasszony, de tétova szavaiból érződik, hogy a „törni” igét érti jobban a „sztrájk” fogalmáról éppen csak sejt valamit. A szüretelők kíváncsiak; kérdezősködnek. Hogy s mint él az amerikai munkás és kívánja-e a szocializmust. A vendég példát hozóéi: — Indiana egyik városában a szocializmusról tartottam előadást. A gyűlés végén odajön hozzám egy munkás és nagyon őszintén azt mondja: „Minek nekem a szocializmus? Van házam, nyolc és fél ezer dollárért vettem. Van kocsim és kevéske bankbetétem is. A munkámra sem panaszkod- hatom.” Mondtam az én emberemnek, hogy pillanatnyi léte valóban nem igényli a szocializmust. Persze hivatkoztam a munkások százezreire, akiknek a közérzete, helyzete sokkal rosszabb. Néhány év múlva ismét előadást tartottam Indiana államban s vitapartnerem odajött hozzám a bajával: csődbe jutott a gyár és a bank. A házat el kellett adni. „Most már jó volna a szocializmus” — mondta az én munkásismerősöm. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Holnap; Megjelenik a Napjaink novemberi száma Észak-Magyarország irodalmi és kulturális lapjának novemberi számában több írás emlékezik meg Borsod megye felszabadulásának negyedszázados évfordulójáról. Tóth Pál az 1944-es miskolci eseményeket vázolja, Oravec János pedig az ároktői harcokról ír. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság miskolci vándorgyűléséről Zimonyi Zoltán összefoglalóját olvashatjuk. Bata Imre írása Őrzők és maradik címmel jelenik meg; a szerző a nemzeti öntudat néhány fontos problémáját érinti. Hollandiai tapasztalatairól ír B. Nagy Ernő, Fekete Gyula pedig a mai falu erkölcsét vizsgálja. A Könyvek között című rovatban Fábry Zoltán könyvéről Kabdebó Lóránt írt kritikát. Vass István és Eörsi István verseskötetéről Menner Magdolna és Tandori Deaső ad ismertetést, Elbeszéléssel jelentkezett lAjta Kálmán, Bállá Gabriella, Erdős latnán és Tóth Lajos. Verset közöl a lap Ratká Józseftől. Serföző Simontól, Utassy Józseftől és több fiatal észak-magyarországi költőtől, — re — Novemberi rövidfilmek A novemberi rövidfilm-be- mutatók sorát György István rendező Így látom én című filmje indítja, amelyben hat ipari munkás és egy mérnökember mondja el véleményét az üzemi demokráciát zavaró momentumokról. Az elhangzó vallomások eleven és őszinte képet adnak a fizikai dolgozók helyzetéről, közérzetéről — üzemen belül és üzemen kívül. Kis József a Kubikosok című filmmel falusi környezetbe látogat. A hajdani földmunkások leszármazottai — ma már orvosok, katonatisztek, tanárok, művészek — egy lakodalomra gyűltek össze: ide fűzi őket a rokoni kötelék s a gyermekkor emléke, Sára Sándor és Szabó István Kegyelet című filmje három esemény kapcsán a régi, számunkra már elértéktelenedett vagy idejétmúlt dolgok iránti valóságos és formális tiszteletadást veszi vizsgálat alá. Az első részlet egy teÚtközben Megtartotta a táj Barczi Pál műtermében Barczi Pál sajószentpéteri tárlatára több mint kétszáz embert vitt el a rokoni kíváncsiság. A rokonság — bár számos családtagja él a művésznek Szentpétefen — nemcsak vérségi kapcsolatot jelent. Az idők kezdete óta együtt élő, azonos sorsú emberek érdeklődése ez, akik félmondatokból is értik egymást. És a fiatal alkotót nem nehéz megérteni, hisz mióta elkerült a faluból — ahol Feledj/ Gyula korrigálta első rajzait — semmit sem változott. Talán már húsz észtén' dővel ezelő dani, hogy mennyire egy a hegyek és az erdők világával az ember, hogy milyen víziók rajzolódnak elénk, ha megül bennünket a magány, és, hogy milyen természetes rendje az életnek, sőt ünnepe is, ha testünket halk siratóénektől kísérve befogadja a föld ... „Csak” a nyelvet kellett megtanulni, a grafikusok, festők sajátos jelzőrendszerét, hogy megszólalhasson. Több képe alatt, cím helyett ez a szó található: „Ütközően”. Nem csupán egyedi megjelölés ez, hanem egy kicsit ars poetica is, Útközben 1964, 68, 69. Az állomásokat rideg évszámok jelzik. Eddig jutottam, ennyire vagyok képes .. . Remélem, még nagyon sok képet jelölhetek így — mondja elgondolkozva. Bővebb magyarázat aligha szükséges. Ha a képeket egymás mellé rakjuk, jól szembetűnik, hogy a nemes anyagot miként formálta, sarkította a mívesség csiszolókorongja, Mert a művészi lét mellett — amit már kezdetben eldönt a mondanivaló — a legfontosabb, hogy ne dadogva, ne „érdekesen”, hanem egyszerűen, tisztán szóljunk. Barczi Pál mondanivalójához kemény műfajt választott: a grafikát Apró rezdülésekre, színekre, hangulatokra érzékeny festői egyénisége azonban a maga számára (bizonyára nem könnyű stúdiumokkal) meglágyította a markáns vonalakat, meg a fehér és fekete színvilágét. Néhány utóbbi alkotásán a hegyes karcolótű helyett, inkább ecsetnyomokat vélünk kitapintani. A művész egyéni karakterén, adottságain kívül vajon mi szükséges még. hogy eredményesen dolgozhasson? Barczi Pál egyértelműen válaszol: a közeg a legfontosabb, melyben élünk, s dolgozunk. Es. hogy van-é ennek a közegnek megtartó ereje. Miskolc, Borsod a grafikusok Mekkája — szokták mondani, idézve egyik neves műtörténészünket. A fiatal művészt tehát megtartotta ez a táj. Kell azonban kitekintés is: ablak a nagyvilágra... Ez az ablak pedig nemcsak akkor nyílik, ha a külföldi tárlatokon helyet kapnak az itt fogant művek, hanem, ha a biennálékon itt köszönthetjük a grafikai kultúrát teremtő nagy’ egyéniségeket is. Ezért még nem sokat tettünk! A műterem most éppen .üres”. Az utóbbi évek termése Bolognában, Szcntpc- fersni Németországban és ki tudja még merre. Ez nem dicsekvés, csak indok. Barczi szerény és külsejében „civil”. GYARMATI BÉLA metőuen játszódik halottak napján, a második egy film- forgatáson, a harmadik pedig a lebontott Kossuth-híd történetét dolgozza fel. A költőt idézi Kardos Ferenc Radnóti Miklós című emlékfilmje. A Hetedik ecloga, az Erőltetett menet, a Razglednicák gondolatait Lakatos Iván operatőr szépen fotografált képei kísérik. Novemberben két magyar rajzfilmsorozat folytatásait láthatjuk. A televízióban is sikert aratott Magyarázom a mechanizmust hatodik része ezúttal a külkereskedelem kérdéseiről ad tréfás gazdasági leckét, a Vili és Bütyök a nagygyakorlaton című színes rajzfilmben pedig közkedvelt kétbalkezes ismerőseink folytatják változatos kalandjaikat. Mulatságos alaphelyzetre épül a Nagy mérkőzés cínvV színes, szélesvásznú bábjáték valamikor a távoli jövőben mérkőzésre hívja ki egymást két komputer. A bonyolult feladványok izgalmas vetélkedőjét természetesen Vitray Tamás közvetíti. Tudományos-fantasztikus ötletek szövik át az Aréna című kisfil- met is, melyben a három főszerepet Koncz Gábor, Gyulai Károly és Kárpáthy Zoltán alakítja. Kollányi Ágoston: Tejszínek című színes rövid- filmje ezzel szemben a hétköznapok egyszerű folytonosságához kapcsolódik, a tej és tejtermékek élettani szerepéről, rendszeres fogyasztásuk fontosságáról számol be. Mai kamaszokról, vásott kölykökről örökít meg jellemző pillanatokat Az én utcám című derűs jugoszláv film. A lengyel rövidfilmese- ket A nő gyenge lény, a bolgárokat pedig a Bölcsödal képviseli. A hónap folyamán a Világmagazin három új kiadását mutatják be a filmszínházak. Színházi telefon — Halló, Miskolci Nemzeti Színház? — Itt Siklósi László. — Milyen információt kapunk? — Balogh Zsuzsa, aki a napokban kezdte meg Choinszki Riadó című drámájának színpadi próbáit, néhány napra felfüggeszti az izgalmas munkát, ugyanis meghívást kapott a franciaország Le Havre-ba. November 9. és 14. között a történelmi városban magyar hét lesz. A gazdag programnak lesznek kulturális mozaikjai is, többek között bemutatják Sára Sándor Feldobott kő című filmjét. (A híres operatőr-rendező ösztöndíjasként tartózkodik Franciaországban.) Balogh Zsuzsa, színházunk tagja, a fiatal filmművésztársadalom képviseletében tölt ott egy hetet, s kapcsolódik be a magyar hét eseménysorozatába. <«») éjiéitől reggelig ELÉGETTE MAGÁT A hirosimai egyetemen benzinnel elégette magát egy 21 éves diáklány. Ezzel a hirosimai öngyilkosságok száma tízre emelkedett, A hatóságok és a diákok között másfél év óta folyik háborúskodás, az öngyilkosságokkal a hatóságok túlkapásai ellen tiltakoztak. HALÁLRA KÍNOZTÁK Kiderült Caracasban, hogy a hadsereg kémelhárító szolgálata Kelet-Venezuelában halálra kínzott egy egyetemistát. A diákok tüntetést rendeztek. Az egyetemi negyed bejárata előtt tömegverekedés volt. A rendőrség egy diákot halálra sebzett. A fiatalok dühükben három autót felgyújtottak. MENEKÜLNIÜK KELLETT A szerdán keletkezett erdőtűz éjszakára elérte Los Angeles északi elővárosait. A tűz nyolc házat megrongált és menekülésre késztetett 500 lakót. Három tűzoltó megsebesült, közülük egy súlyosan. SÜRGŐS MŰTÉT A Rómában tartózkodó Wy- gzynski lengyel bíborost este a kórházba szállították, hogy sürgős prosztata műtétet hajtsanak végre rajta. A főpap állapota nem túlságosan kielégítő, Aldo Moro olasz külügyminiszter sikeres veseműtéten esett át. Az ő állapota kitűnő. FŐPRÓBA Cape Kennedvben megtartották az Apollo—12 űrhajó rajtjának főpróbáját. A november 14-én rajtoló űrhajó két utasa, a 32 éves Charles Conrad és a 37 éves Alan Bean ismét megkísérli a holdraszállást az űrhajó holdkompjával. Harmadik társuk, a 40 éves Richard Gordon az űrhajóval holdkerülő pályán marad. A tervek szerint november 19-en, reggel 8 órakor szállnak le a Holdra. TETTLEGESSÉG, ERŐSZAKOSSÁG Joao Saldanna, a brazil labdarúgó válogatott szakvezetője, aki európai körútjáról hazaérkezett, a mexikói VB-vel kapcsolatban így nyilatkozott: a legnagyobb problémát ott nem a labdarúgás fogja jelenteni, hanem az erőszakosság, a tettlegesség. GÚZSBA KÖTÖTTÉK. SZÁJÁT LERAGASZTOTTAK Warren Wels amerikai néger aktivistát, a Fekete párduc mozgalom egyik vezetőjét, 15 évi fegyházra ítélték azzal a váddal, hogy a hatóság ellen erőszakot alkalmazott. A tárgyaláson Robert Sealét gúzsba kötötték és a száját ragtapasszal leragasztották, mert hangosan tiltakozott. ő is a Fekete párduc tagja. ELFOGTAK A FOSÍTOGATÖT Radics Lajos 21 éves, büntetett előéletű szállítómunkás éppen betörte az egvik autó ablakát, hogy azt kifossza, amikor megszólalt a riasztó- berendezés. A járókelők a zsebkéssel hadonászó fosztogatót elfogták, aki a véreke- dés során megsérült. A mentők a kórházba szállították. NINCS KEGYELEM Egy argentin ügyész felszólította az illetékes bíróságot, hogy utasítsa vissza a 30 napos börtönbüntetését töltő Es- tudinntes-játékosok — Polet- ti, Menara és Suarez —ügyében beadott felmentési kére^ met.
