Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)
1969-10-31 / 53. szám
s B ksz a sportcsarnok gazdája? érdekes vita alakult ki a városi tanács végrehajtó bí- zotUiganak tegnapi ülésén az egyik jövő évi költségvetési tétellel kapcsolatban. Valaki Megjegyezte. Hogy a . .sport- léteMtinények és intézmények" — rovatban túlságosan szerény összeg szerepelj figyelembe véve. hogy addigra elkészül a város impozáns sportcsarnoka is. Ennek a fenntartasz pedig előrelátható! ag teteme« összeget igényel. Dr. Fekete László tanácselnök válaszában elmondta, hogy mindmáig nem tisztázódott. ki Iesz a sportcsarnok gazdája. Kézenfekvő lenne, hagy az Országos Sporttanács. Hiszen egy Byen létesítmény üzemeltei és é t csak akkor váltathatná a helybeli tanács, ha az nem kizárólag sportcélokat szolgálna. A szombathelyi — hasonló — kombinátban pél- dáúl kulturális rendezvények is lezajlanak. A jövő évben sorra kerülő' ökölvívó Európa- bajapkság időpontjának meghatározásánál sem kérték a tanács véleményét, és nyilván a további sportmegmozdulá- s»k is az országos versenynaptár figyelembe vételével alakulnak. A városi tanács levélben fordult a Pénzügy minisztériumhoz és kérte, döntsék el mielőbb, kt lesz a gazda. Amennyiben mégis a tanács mellett szavaznak, akkor bo- esássanak a város rendelkezésére megfelelő ősszeget is. A város egyébként továbbra ju támogatni kívánja — anyagi erejéhez mérten — az országos jelentőségű sportlétesítmény működését, mint ahogy létrehozásából is oroszlánrészt vállalt. B. O. A szakma ifjú mesterei A szakmunkás fiatalok 12 százaléka kapcsolódott be A szakma ifjú mestere mozgalomba. Az a tapasztalat, hogy a mozgalom hatására nagymértékben növekszik a fiatalok szakmai felkészültségének színvonala és munkateljesítménye, ezzel pedig bérezésük is. Szabálysértések Az I. kerületi Tanács ez év első felében 850 szabálysértési ügyet tárgyalt. A statisztika erősen emelkedő tendenciát mutat., a legtpbb problémát a lakbér- és garázsügyek okozzák. K&xpontt a mai villanyrendőrnél Korszerű belváros / - ' 40 ezer embernek if Az új belváros igazgatási központja. (Folytatás az 7. oldalról) — Elöljáróban tisztázzuk, hogy melyik terület értendő belváros alatt. — A Petőfi tértől a Nep- kertig és a zeneiskolától az Ady-hídig terjedő városrész, melyet az általános rendezési terv is meghatározott. Itt a jelenlegi 25 ezerrel szemben 20 év múlva körülbelül 40 ezer ember él majd. — Mit tartalmaz a részletes rendezési terv? — A közlekedési hálózatot, a lakóterületek, közintézmények, közmüvek és zöldterületek kialakításénak, megépítésének módját. Továbbá a megvalósítás sorrendjét. — Gyakran elhangzik, hogy a MaUgszerflrn települt Mlskolcnak nincs felismerheti! középpontja. Változtat ezen a rendezési tervi — A fóbb intézmények zöme két tengelyre fűződik föl. E tengelyek kereszteződésénél (a mai villanyrendőrnél) lesz az új igazgatási központ, a főtér, szimbolikusan jelezve a belváros közepét. Az új főtéren állandó dísztribün felépítését javasoljuk. — Beszéljen nekünk a két „tengelyről” részletesebben. — A Széchenyi utca vonala a későbbiekben is a belváros kereskedelmi tengelye marad. A belváros a most épülő áruháznál, a kereskedelmi központban kezdődik és a Tanácsház térnél, az idegenforgalmi központban végződik A közintézmény-tengelyt a Borsodi Szénbányák Vállalat székháza, a posta a fesztivál filmszínház, az új igazgatási központ, múzeum, a tervezett hangversenyterem, kamara - színház, filmszínház, művészklub, a MÁV Igazgatóság SZOT-székház, az épülő sportcsarnok, a majdani népkerti szálloda, könyvtár és az irodaház képezi. — A lakóépületek is méltóak lesznek a reprezentatív létesülné- n.vekhez? — A lakóterületeket neg; csoportba osztva terveztük meg. Az elsőbe az úgynevezett „rekonstrukciós” lakóterületek tartoznak, a zeneiskolától a Déryné utcáig. Itt 13 és fél ezer ember számára nyújtanak majd otthont a többszintes házak, amelyek részben állami, részben magánerőből készülnek. Az avasi domb északi lejtőjének alsó részén alakítjuk ki a második csoportba tartozó lakóterületet. Itt 5 ezer ember részére épülhetnek — magánerőből — társashózak. A harmadik csoportot a házgyári lakások alkotják majd, a Mester utca, illetve a Szeles utca környékén. A jelenlegi rossz állapotban levő lakóépületek szanálása után, 10 ezer ember kap itt otthont. Az első épület már átadás előtt áll a Vörösmarty utcában, És végül a negyedik csoport: a város centrumában csaknem 14 ezer ember rész.ére függőkertes lakóépületek készülnek. Az itt épülő lakásokhoz egy-egy 30 neg> zetmeteres túggökert tartozik majd és az összes emeleten különböző dísznövények virulnak. — Milyen koncepció alapján alkották meg ezt a szép tervet? — Az a cél vezérelt bennünket, hogy a jövő belvárosában korszerű, városias körülményeket élvezhessenek a lakók. Tervünk egyben azt is bizonyítani akarja, hogy Miskolc adottságai — a tévhit Ellenére — lehetővé teszik egy korszerű nagyváros kialakítását. (Következik: A Széchenyi utca 3—5—7—9 szám alatt létesülő üzletnegyed ) Nem az enyém Rút dolog az emberi önzés. Bár ha csak az volna, elintézhetnék akár egy kézlegyintéssel. Nagyobb baj, hogy káros. Főleg a társadalomra nézve, hiszen többnyire a közösség számlájára írják. Gyakorta hallja, tapasztalja az ember a kisebb- nagyobb vétségeket,- bűnöket. miket az önzés fakaszt, s gátlástalanul plántálja az agyba ördögi gondolatait: csináld csak: ronts, pusztíts, vedd el, hiszen nem a tied! Hát kié? Negyedszázada járjuk az új ösvényeket, a . közfelfogásnak csak közérdek lehet irányítója, merőbén más társadalmi erkölcs alkot ítélet-normákat a tulajdon-kérdésben is. Nem kétséges, ezek az ítélet-normák közerkölccsé formálódtak az enyém és a rítusé tekintetében, de csak általában és nem minden esetben. Akik valami oknál fogva nem jutottak még túl az egoizmus határvonalán, s gondolkodásuk nem emelkedett a kispolgári erkölcsiség fölé — többnyire az ilyenek cselekszenek a társadalom kárára. — Nem újkeletű megállapítás ez. De mindaddig beszélni kell róla, amíg lesznek önzők, s érvékkel és ellenérvekkel hadakozni ellenük, jobb belátásra bírva és megnyerve őket a korszellemnek. Sajnos, az emberi jóakarat szülte meggyőző szándék nem mindig éri el célját. Ilyen esetben, bár attól nem függetlenül, a törvény szigora teremt rendet. A dolog tehát kétoldalú, most azonban ne csupán ez utóbbiról essék szó. Vajon nem sorolható-e az önzés kategóriájába az is. hogy úgy véli valaki: ott a törvény, ítélkezzék a vétkesek fölött, akik lopnak, csalnak, visszaélnek, én — bál- becsülettel élek, dolgozom — nem avatkozom bele — a más dolgába! Megteszem a magamét, hagyjanak békén, a többi nem tartozik rám . . . Helytelen gondolkodás! Meggyőződésem, a bűnözések, vétségek felére csökkennének — talán nem sokat tévedek —, ha megelőzés emelne gátat a megszokássá válás, az elharapódzás útjába. A bűnözések nagyobb része nem a postarablással kezdődik. Bizonyára veleszületett hajlam is „nógatja’’ a gyenge jelleműt, de legalább ennyire „zöld utat" jelezhet az ilyen embernek az alkalom lehetősége, a környezet, amelyben él, a nevelés. amelyben részesült vagy részesül. Az egyed nem él lakatlan szigeten, nem izolált kisebb-nagyobb kollektívától. Az együttéléssel vele jár a megismerés, hiszen senki sem rejtheti véka alá emberi gyengéit, felfogását, cselekedeteit. azok előbb-utóbb előbukkannak. A közösség társadalmi-erkölcsi kötelessége. hogy a felismert — ha nem is megismert! — emberi fogyatékosságok nyesegető ie legyen. Legyen szeme és vegye észre, ha az elejtett forintot valaki jogtalanul zseb- revágja, nehogy — számon - kéretlenül — később munkaeszköz lapuljon a kabátja alá, vagy a dolgozótársak szekrényét találják feltörve. A közönyösség, megítélésem szerint, nem független az önzéstől. Árnyalatnyi különbség van ugyan a kettő között, de a következmény egyformán veszélyes. Senki lsem élhet abban az önmagái is megcsaló hamis tudatban, hogy az állam értékeit védje meg az állam törvénye. Az állam tartalmilag minket, dolgozó embereket jeleni, a magunk alkotta törvénnyel, a társadalomnak megfelelő er- kölcsiséggel, összgondolko- dással és össztevékenységgel együtt. Ha tehát valaki állami érdek ellen vét — az mindannyiunkkal szemben bűnt követ el. De az is, aki szó nélkül hagyja! CSALA LÁSZLÓ A csökkent munkaképességűeknek: Vesszőfonás, seprőkészítés A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága felmérte: üzemeiben 387 olyan munkahely van, ahol csökkent munkaképességű embereket foglalkoztathatnának. Ebből 68 helyet ép, egészséges dolgozók foglalnak el. Mezőőr, hegyőr, csatornaőr. portás, éjjeliőr, udvaros. Nem valami magas fizetéssel járó állások, mégis elsősorban ezeket ajánlják a csökkent munkaképességűeknek. Még ak- k ,r is, ha szellemi vagy testi adottságaik megengedik, hogy másra, többre legyenek képesek. Sajnálatos szemlélet uralkodik ugyanis némely üzemnél, vállalatnál: a,csökkent munkaképességűek örüljenek, hogy élnek, örüljenek, ha egy kis pénzt kereshetnek. Pedig többnyire ezeknek az embereknek a szociális helyzete a legkedvezőtlenebb. Szorgalmuk, munkaszeretetük pedig nagy. Ezért ajánlotta az üzemek figyelmébe a MEDOSZ megyei bizottságának legutóbbi ülése: bővítsék a munkalehetőségeket, biztosítsanak nagyobb keresetet a csökkent munkaképességűeknek. A segítségadók ugyan nem nagyon tolongtak, de két konkrét ajánlást mégis tettek. Az Abaújszántói Állami Gazdaság a közelmúltban egy jókora területen fűzfát telepített, s vesszőfonó üzemet létesít. Az Or.gai Állami Gazdaságban szép volt az dei ciroktermés, a seprőké- szítésre télen rendezkednek be. Mindkét helyen jó munkaalkalmat találnak a csökkent munkaképességűek. Onga különösen közel van Miskolchoz. Remélhetőleg a gazdaság nem zárkózik el, ha a városból is jelentkeznek üzemébe csökkent munka- képességű emberek. (fuidtoy) Egy pincérnö szemével Az étterem garázdái — Szabad a hölgyet egy táncra? — szólította meg az Otthon presszóban üioog-ó társaságot néhány héttel ezelőtt egy fiatalember. — Már nem táncol a lanyom, késő van, megyünk haza — válaszolta az apa. Ekkor a fiatalember dühösen sarkon fordult. — Még találkozunk! — sziszegte, és társaival együtt a bejárat előtt lesbe állt. Amikor a társaság — két házaspár és égj’ fiatal leány — kilépett az ajtón, a visszautas!toll táncos se szó. se beszéd, nekiesett a férfiaknak, s ütötte őket, ahol érte. A többi teenager korú fiú mindezt a legnagyobb nyugalommal nézte végig. Minden estére j“‘ Az Otthon pincérnője Két év alatt már megszpkta a kisebb-nagyobb szóváltásokat, botrányokat, verekedéseket, amelyekből szinte mindennapra jut. Hol az üvegtáblákat zúzzák be — darabja 1700 forintba kerül —, máskor egy csalfa partnernő miatt tör ki a „balhé”, néha egyszerűen kötekedés- ből emelnek egymásra kezet a vendégek. Szinte közelharcot kell vívni egy-egy oeszeszelt vendég e uvolffásakor, és forgalmasabb estéken tízszer is előfordul, hogy meglépnek a cehhel. Unatkozó galerik Estefelé, amikor szól a zene, és amikor a legtöbb inzultus történik, esc - n minden vendég fiatal. Sokan járnak ide a Tatárdombról, a környékbeli munkásszállóból, a lakótelepről. És sokkal több a férfi, mint a nő! öt-hattagú csoportok térnek be, más asztaloktól kérnek fel lányokat, ilyenkor azian nem is kell sok ital ahhoz, hogy kitörjenek az indulatok. Unalom, feltűnésvágy. egyedüllét hajtja össze ezeket a galeriket? Valami hiányzik nekik, gyakran egy lány, amit botrány, vagy megegyezés árán előbb-utóbb találnak is... Aki az italt viszi Az Otthon presszó messze esik a főútvonaltól, késő este erre már kihaltak az utcák. Nagy ritkán jut el ide a tanárokból, KISZ-aktívákból szervezett ifjúságvédelmi őrjárat, pedig erre különösen nagy szükség lenne. A pincérek nem egy tettle- gességig fajuló eset után meggondolják, hogy a botrányosan viselkedőket kitessé- keljék-e. A rendelkezések szerint azonban ittas vendéget be sem lehetne engedni a szórakozóhelyre! Ha pedig józanon jött a botrányokozó, amíg lerészegedett, ugyanaz a pincér vitte neki az italt! PUSZTAI ÉVA Több pénz a fiataloknak A fiatalok körében kibontakozó új munkaverseny- mozgalmakat az üzemek évről évre jobban támogatják. Általános tapasztalat — s ezt a statisztikák is bizonyítják —, hogy a KISZ-szervezetek rendelkezésére álló pénzösz- szegek növekednek. A gazdaságvezetők jelölik ki azokat a termelési, fejlesztési és korszerűsítési célokat, amiket: teljesítve nemcsak a vállalat munkájának eredményessége nő. hanem az ifjúsági szervezet anyagi és erkölcsi elismerése is.
