Gazdasági tanintézet, Debrecen, 1881

12 Gazdasági eszközökben egy hóidra 20 frt, százalékban 6-6°/ ( Mindezek alapján a 163,891 frt tőke kamatok 100 frt után 6 frt 1 krt. Ha pedig ezen tételek alapján az üzlet nyereményt akarjuk kitüntetni, következő számítást tehetünk : A 163,891 frt tőke után 5%" e s kamatot szá­mítva tesz 8194 frt 55 krt. Ezt levonva a fent kimutatott 9860 frt 12 kr tiszta jövedelemből, mutatkozik űzlet­nyeremény 1665 frt 57 kr.*) *) Az űzlettan theoriája, legtöbb esetben a földbirtokos gazdát a földbirtokba fektetett tőkékkel szemben a hitelező álláspontjára helyezi és ennek alapján a földbirtokban fekvő és forgó tőkék a birtokkal szemben mint ingatlan jelzálogra kölcsönzött összegek tekintetnek, és ebből kifolyólag az űzlet-nyeremény kiszáinitásánál a kamatláb és a kölcsönző pénzpiacz kamatlábá­hoz alkalmaztatik. — Ezen elvnek felállítását, a földjáradék helyes fogalma szerint helytelennek találom : a mennyiben ugyanis a földbirtokos gazda, ki tőkéit gyűmölcsöztetés végett a földbirtokba és annak üzletébe helyezi el, nem a hitelező, hanem a betevő, a tőkét kamatozásra elhelyező álláspontján áll és ennélfogva a föld­birtokba elhelyezett tőkétől csak azon kamatlábat igényelheti, mely kamatláb a megbízható pénzintézetek által a betett nagyobb tőkék után a betevőnek fizet­tetni szokott. Az ezen arányú kamatokat meghaladó bevételek már nem tőkekamatot, hanem üzleti nyereményt képez­nek. — A mennyiben pedig az itt szóban forgó 163,891 frt tőke után bármely megbízható pénzintézet (hazai első rendű takarék­pénztárak) a betevőnek ez időszerint 5 százalékosnál magasabb ka­matot nem fizetnek, méltányos és igazságos, hogy az üzlet-nyere­mény kiszámításánál a földbirtokban fekvő tőkék után ezen kamatláb szolgáljon alapul; — az ezt felülhaladó tiszta jövedelemi összeg pedig üzlet-nyereményként, RZRZ ! az üzlet szellemi tőke közremű­ködésének eredményeként tekintessék. Nem helyes elv szerintem az sem, ha e számításoknál a forgó­tőke után magasabb kamatláb alkalmaztatik, mint fekvő- és álló­tőkék után; állítólag azért, mert ezen tőke elhelyezés nagyobb kocz­kázattal jár. — Absolut biztosság nem létezik, és ha egyrészről koczkáztatva van a forgótőke, másrészről nyereményre is nyújt kilátást, sőt helyes kezelés mellett többször áll be az utolsó eset, mint az első ós e szerint a koczkázat veszélye is elenyészik. — Ha Állatokban Forgó tőkébon 12-0%. 13-1%.

Next

/
Thumbnails
Contents