Gazdasági tanintézet, Debrecen, 1881

13 YII. A haszonállattenyésztés egyes ágainak tiszta jövedelmi kimutatása és az igás állatok számlái. a) Lótenyésztés. A tenyész és növendék lóállomány számlája az igás lovakon Jcivül. A tenyész lóállomány javára esik : Egy mustra kancza és egy lóbőr eladásából befolyt . . 36 frt. A tenyészállatok érték emelkedése (vagyon érték kimut. 250 „ 700 m. m. trágya értéke 20 krjával 140 „ Együtt 426 frt. A lótenyésztés terhére esik : 133 hclt. zab ára á 3 frt 399 frt kr. 2-36 m. m. szemes tengeridara á 5 frt . 11 JJ 80 71 13 m. m, esős tengeridara á 3 frt . 39 JJ — 7! 257 m. m. zöldtakarmány á 35 kr . 89 JJ 95 7> 142 m. ni. I. rendű szálas takarmány a 1 frt 50 kr 213 JJ — JJ 33 m. m. tavaszi szalma á 40 kr 13 JJ 20 * 125 m. m. alom szalma á 20 kr 25 n — ÍJ 72 kilogramm só á 10 kr 7 ÍJ 20 JJ Kanczák hágatási dija 16 JJ — J> Gyógyszerek 12 71 — JJ Ügyvitel és a szünidőbeni ápolási költség*) 38 7) — JJ Az egész kiadás 864 frt 15 kr. E szerint a lótenyésztés terheli a gazdaságot 438 frt 13 krral. Ezen terheltetés azonban csak tetszőleges, mivel mint máifent emlitve volt, lótenyésztésünk azonfelül, hogy tananyagul szolgál, eredményében is, tekintélyes szakértők Ítélete szerint, oly kitűnő anyagot bir, mely a reá fordított költséget belértékével messze fölülmúlja. tehát az űzlet-nyeremény eredményének rovására a forgótőkét terheljük, igazságtalanok leszünk az üzlet-nyereményt fokozó szellemi faktorok irányában. *) A csikók ápolása a szorgalmi időben tanulók által végeztetik.