Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1941

(17 előttünk, mint Nagy Lajos, Széchenyi és Petőfi. A legkiterjedtebb magyar birodalom királya hatszáz évvel ezelőtt lépett trónra, a legnagyobb magyar most százötven éve született, s. legkiválóbb költőnk, Petőfi első irodalmi megjelenésének szintén az idén volt a századik fordulója. Leányaink gondja, fohásza messzebb száll ma az odaharcoló apákért, bátyákért, rokonokért, mint Nagy Lajos Magyarországának határa. Ha férfieszményt alakítanak ki lelkükben, van hozzá mértékük Széchenyi lankadatlan tettkészségében, áldozatos hazaszeretetében s Petőfi szellemi nagyságában, népi sorsvállalásában, a csatatéri halálig hű magyarságában. Hazafias nevelésünknek örök eszményei ők : a magyar birodalmi gondolat, a magyar szellemű haladó államélet és a népi gyökerű irodalom világraszóló nagyjai. Iskolai ünnepeinken a történelmi Magyarország európai hivatását tudatosítottuk ; ugyanezt a célt szolgáltuk megemlékezéseinkkel is : a magyar gondolat és a magyar kard hőseiről. Előadásainkat szintén a nemzeti tennivalók szelleme hatotta át. Egész ifjúsági életünket az a szándék telítette, hogy népünk szociális bajain segítsen, ahol tud. II, Évnyitó ünnepünk 1941. szeptember 9-én folyt le. Az egyházi szertartás után tisztelegtünk a nemzeti zászló előtt. Beszédet zászlónk jelentőségéről Hettesheimer Ernő tanár mondott. • Széchenyi születési évfordulója hetében osztályonként is megemlékeztünk a legnagyobb magyar sorsfordító jelentőségéről, a tanulók szellemi fokához mérve a mondanivalót. Önképzőkörünk külön is hódolt méltó módon Széchenyi emlékének ; erről részletesen az önképzőköri beszámolóban. Október 6-át szintén istentisztelettel kezdtük s iskolai ünneppel folytattuk. Ez alkalommal a tanítónőképzőintézet gondja volt a rendezés. Kormányzónk nevenapján, iskolánk hagyományához híven, cserkészeink vállalták az ünneplést. Március 15-éről külön osztály ünnepeken emlékeztek neg az 1—III. osztályú tanulók, lehetőleg szóhoz juttatva kis közösségük valamennyi tagját. A felső évfolyamok számára az Önképzőkör rendezett emlékünnepet. Nagy közönség jelenlétében folyt le május 15-én a VIII. osztályos tanulók ballagása és búcsúja. Istentisztelet után Papp Ferenc igazgató bocsátotta útnak az érettségiző leányokat. Nevükben Török Klára vett búcsút, a VII. osztályos tanulók közül Kólya Erzsébet köszöntötte őket utoljára, a legfiatalabbak sorából pedig Sípos Zsófia I. b) osztályú tanuló. III. . Megemlékeztünk a rendes tanítási órákon szeptember 21 körül Széchenyi születési évfordulójáról, október 20 táján a finnugor testvériségről, október végén Reményik Sándor, a nagy erdélyi költő Református leánygimnáziumi évkönyv. 2