Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1941

(16 Bartha Éva, Szombalhy Ilona. VII. osztályban : Bánky Magda, Csíky Csilla. VIII. osztályban : Kubinyi Edit, Polgári Gizella. Főgondnok volt Török Klára VIII. o. tanuló, aki nehéz kötelességét mintaszerűen látta el. 11. Az Országos Református Szeretetszövetség céjjaira az árvanapon (október 12) begyűlt 100 pengő. Ezenkívül az osztályokban felállított perselyek gvüjtése osztályonként a következő eredménnyel zárult: I. a) 23-76, I. b)20-59, II. a) 14-08, II. b) 10-22, III. a) 52-61, III. b) 5-40, IV. a) 5, IV. b) 8-50, V. 4, VI. a) 10-79, VI. b) 17-07, VII. 16-10, VIII. 22-97. Összesen: 21109 pengő. 12. A keresztyén segítő szeretetet (1. János 3, 16—18) még másképpen is gyakorolták növendékeink. Az I. a) és I. b) osztályok két 13—14 gyermekes családnak karácsonyra és húsvétra 30—30 pengőt és élelmiszereket ajándékoztak. A VIII. és az V. osztály növendékei egy-egy sokgyermekes szegény család újszülött gyermekét keresztgyermeküknek fogadták és adományokban részesítették. A. VIII. o. keresztgyermekét március 1-én áz ifjúsági istentiszteleten Szele Miklós vallástanár, az V. osztályét pedig május 17-én a Kóssuthutcai templomi istentiszteleten Baja Mihály lelkipásztor keresztelte meg. 13. Ügy vallástanításunk, mint iskolai igehirdetésünk kötelességének érezte folyvást rámutatni arra a nagy feszültségre, melyben Jézus Krisztus, az ő evangéliuma és országa — mely nem e világból való — különösen a mai világgal és élettel van ; de ugyanakkor rámutatni azokra az utakra és módokra is, melyeken ez a feszültség ha teljesen fel nem is oldható, de enyhíthető. Mert úgy éreztük, hogy vallástanításunk és egész vallásos nevelésünk célja nem lehet szektás, világtagadó keresztyénség, hanem csakis olyan keresztyénség, melv ebben a világban él és ebben a világban nyitott szemmel lát, munkálkodik és hat. e) Az iskola hazafias nevelése, ünnepélyei, megemlékezései, előadásai. I. Az egyházi iskolák főfeladata a vallásos nevelés. A magyar reformátusság sorsa kezdettől összeforrt a nemzet ügyével : ezért a mi tanítóink és tanáraink mindig egyformán törekedtek rá, hogy hitünk és hazánk számára öntudatos ifjúságot neveljenek. A leánygimnáziumok épolyan boldogan vállalják ezt a hivatást, mint a fiúintézetek. Korunk megint világosan mutatja, hogy a nő szellemi fölkészültsége ugyanolyan fontos, mint a férfié. A háború kiragadja a családból az apát, s az otthoni nevelés gyönyörű gondja, felelőssége az anyára hárul : ő mélyíti el, ő változtatja gyakorlati magatartássá, amit a hivatásos nevelők oltanak a jövendő magyarság lelkébe. Az 1941—42. iskolai évben olyan tündöklő példák világítottak