Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1940

41 Erzsébet (történelem, földrajz), dr. Szabó Magda (magyar, latin), Torma Margit (történelem, földrajz), Varga Margit (mennyiségtan, természettan). Dienes János r. tanárt a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 14,454— 1940. eln. számú, dr. Fazakas József r. tanárt 15,141—1940. eln. számú és Mátéfi Mária r. tanárt 12,286—1940. eln. számú rendeletével 1940. szeptember 1-i hatállyal saját kérelmükre nyugalomba helyezte. Távozó kartársainktól az igazgató alakuló ülésünkön a következőképpen vett búcsút: „Távozásuk nagy esemény és nagy veszteség intézetünk életében. Nem mulaszthatjuk el, hogy érdemeiket jegyzőkönyvünkben meg ne örökítsük, távozásuk okozta veszteségünknek kifejezést ne adjunk, kartársias érzületünket, szeretetünket, jókívánságainkat ne tolmácsoljuk. Dienes János ízig-vérig magyar ember, világos látás, erős kritikai hajlam, józan életszemlélet jellemzi, mely elsősorban azonban önmagát teszi mérlegre, ebből folyik az erős művelődési vágy s ennek eredményeképpen az átlagon jóval felüli műveltség és látókör. ÍE kritikai hajlam nem romboló, mert magyar józansága gátat vetett s a túlzásoktól, szertelenségektől visszatartotta. Ereje elnézővé tette a gyengével szemben, a kritikára való erős hajlamát a szeretet, a megértés is tompította. Ezt a szeretetet éreztük mindannyian. Íme Dienes János egyéniségének alapvonásai. Dienes János művésznek született. Egyéniségének e tulajdonságai művészetében nyilatkoznak meg elsőrenden. Itt látjuk erejét, józanságát, tiszta látását, erős logikáját, a magyar föld és népünk szeretetét a legplasztikusabban. A Felvidék szülöttje, de aligha van festő, aki a Tiszát, a magyar tájat, ezek szépségeit, hangulatát tisztábban látta volna és látását művésziebben örökítette volna meg, mint éppen Dienes János. Hogy e tény nem ment át a magyar köztudatba, hogy Dienes János nem lett azzá, aminek ígérkezett — nem beszélt és beszél róla eleget a hír —, annak nem az ő művészi tehetsége, vagy talán alkotásai fogyatékossága az oka, sokkal inkább fajunk az a sajátossága, hogy a vásári lármát, a tülekedést megveti. De széles körök ismerik és nagyrabecsülik Dienes Jánost, a festőt. E tény intézetünkre nyereséget jelentett és jelenteni fog ezután is. Mint pedagógus, mint tanár sokkal jobb volt, mint amilyennek a nevelésről, a tanításról, a tanári munkáról elejtett nyilatkozataiból következtetni lehetne. Egyéniségének alapvonásai : a józanság, tisztánlátás, általában erőteljes intellektuális képességei és a gyengék iránt mindig hatékony részvételben nyilatkozó jó szíve eredményes tanári munkára tették képessé. A jó eredményt, a sikeres tanári munkát bizonyítják azok a sikerek is, amelyeket növendékeink országos rajzpályázatversenyeken elértek. Fazakas József 38 évi tanári szolgálatából csak 13-at töltött intézetünkben. Ha az embert és munkáját abból ítéljük meg, hogy milyen indulattal forgolódik a reábízottakban, Fazakas József, az ember és a tanár, a legszigorúbb mértéket alkalmazva is nyugodt lélekkel mondhatja el magáról, amikor tanári szolgálatának a végére ért — és állapíthatjuk meg mi is, élete munkájának szemtanúi—, hogy jó munkát végzett. Fazakas József szerény, kevésbeszédű ember, pedig sok mondanivalója van. Nemcsak a korral járó tapasztalatok jogosítanák fel', hogy hallassa szavát, de sokkal inkább ismereteinek és szaktudásának terjedelme és mélysége. Fazakas József élete intellektuális vonatkozásban a folytonos