Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1937

X elő. A szobor talapzatáról ezt a nevet olvassuk : ,,Csokonai", aztán a költő születésének és halálának évét (1773—1805). Más feliratnak nyomát sem találjuk rajta, legfeljebb, ha nagyon törjük magunkat, fedeKazinczy vadászfegyvere. zünk fel a bronzlapon, amelyen az alak áll, egy-két szól. Értelme az, hogy a szobrot Izsó Miklós szobrászművész mintázta 1867-ben.Ebben az évben mintázta ugyan, de sok huza-vona után csak 1871-ben állították fel. Az arc, a magyaros szabású ruha, amelyet a költő ércalakja visel, már első tekintetre ismerősnek tűnik fel. Mintha láttuk volna valahol. Ráismerünk : hiszen ez a Ferenczy István alkotta mellszobor. Csakugyan így is van : Izsó Miklós előtt gondolatban (de lehet, hogy a valóságban is) a híres mellszobor állott, amikor Csokonai álló alakját mintázta. Teremtő vésője alatt új életre kelt Ferenczy műve, amit megtarthatott belőle, megtartotta, folytatta, kiegészítette, végül a költőre annyira jellemző, hangulatos környezetbe állította. Ma a szobor szép és gondozott kert közepén áll. Nem így volt ez régen, Petőfi gipsz-szobra a Kollégiumban, amikor a szobor környéke meglehetősen elhanyagolt volt. Erre céloz Tóth Árpád, amikor egyik szatírájában

4 (a Csokonai Kört csipkedi benne) Csokonai ércalakját így beszélteti : 4 Tóth Árpád : A reményhez.