Református Dóczi leánygimnázium és internátus, Debrecen, 1937

IX vadászfegyverére, Zichy Mihály, Orlay Pelrich Soma festményére és az üveg alatt őrzött kéziratok értékes garmadájára, máris a „bagolyvár"-ban vagyunk, a második emeletnek abban a termében, ahol Arany János „sovány Csokonai fuvolája. alakját hosszú tóga — mint gyászlobogó a nyelét" — fedte, s ahol ,,ő tanáráénak) százötvenedrész gondja volt". (Az volt ám az osztály ! Manapság éppen négy telnék ki belőle.) Innen lemegyünk az első emeletre. Az északi szárnyon, a díszteremhez vezető lépcsőház emeleti fülkéjében áll Petőfi bronzszínre festett gipszszobra, Huszár Adolf budapesti Petőfiszobrának eredeti gipszmintája. A Kollégium a 80-as évek végén ajándékba kapta az Országos Petőfiszobor Bizottságtól, s itt állította fel. Egy pillanatra megállunk előtte, s miközben a porlepte emlékmüvet szemléljük, azon gondolkozunk, mennyivel jobb, hogy a költő szobrát, nem pedig müveit lepte be a por. Az első emeleten befordulunk még a nagy- és kistanácsterembe. Megbámuljuk a Kollégium gazdag képgyűjteményét, amely főként az iskola híres tanárainak és pártfogóinak arcképeit őrzi, aztán elhagyjuk a Kollégiumot, és megállunk a Kálvin-téren (a Péterfia-u. felől) Debrecen büszkesége : a Csokonaiszobor előtt. De nem azért büszke rá Debrecen, mert az ország egyik legszebb szobra, hanem azért, mert felállításának költségeit, kb. 33,000 forintot, minden idegen segítség nélkül, teljesen maga teremtette Lilla gyűrűje.