Római katolikus leánylíceum és tanítóképző intézet, Debrecen, 1941

31 vinni népművészetünk sajátságait, mert népművészetünk más nemzetek népművészetével összehasonlítva is kiváló és népünk fejlett művészi érzékének bizonyítéka. Ha a tanuló megismerte népünk művészi értékeit, akkor meg tudja becsülni a magyar lajt és tud érte áldozatot is hozni. A kézimunka révén növendékeinknek alkalmuk volt a. varrás, beszövés, foltozás, mintás liorgolás és kötés mellett megismerkedni a )nagyar népművészet gazdagságával, szépségeivel. A kézimunkaoktatás célja megismertetni, megkedveltetni népi hímzéseinket, s azokat a tanulók lelkéhez közelebb vinni, hogy mintegy beleivódjék lelkükbe annak nemes tisztasága, egyszerű szépsége. Hogy növendékeink a népművészet öntudatos továbbfejlesztői lehessenek, bemutattunk eredeti népi munkákat, ismertettük az illető nép életviszonyait, gondolkozásmódját, művészi ízlését, így önmaguk is bele tudnak helyezkedni a nép helyzetébe, meg tudják érteni, át tudják érezni a népi munkáknak igazi szépségeit. A lic. I. ős II. oszl.-ban fehér népi himzést, — boldogi, hövelyi, rábaközi és nyitrai rátétmunkákat — készítettek saját terveik szerint. A III.-ban sárközi és pozsonyi himzés volt soron. A IV.—V. képzőben a népiskolai anyagot dolgoztuk fel tanmenetszerűen. A bemutatott eredeti népi hímzésekből péhány díszítő elemet kidolgoztak, hogy necsak a díszítő elem formáját, hanem mindjárt az illető népi hímzés öltési technikáját is megismerjék. Minden osztály részt vett egy-egy habakelengye készítésben a Zöldkereszt számára és kötöttek érrnelegítőt harctéren levő katonáink részére. Mindezt örömmel végezték, mert tudták, hogy ezzel is némi szolgálatot tesznek édes hazánknak efbben a nehéz időben. A munka megkedveltetése mellett a jótízlés fejlesztésére is törekedtünk, hogy élethivatásukban kifejlett szépérzékükkel barátságossá, meleggé tudják tenni otthonukat. d) Zenei élet. Ének. Tankönyv: Kerényi: Énekes Liceum. Segédkönyv RáfdosKertész-Koudela: Magyar Cantuale és az Éneklő Ifjúság c. havi folyóirat Kerényi György dr. szekersztésében. A heti órák száma az MI. osztban l-l, ugyanott osztályonként l-l karének, a III. oszt.-bari 2, a IV'-V. oszt.-ban 1; valamennyi karénekes számára 1 egyházi és 1 világi karének. Tanítási irány világi és egyházi vonatkozásban az Énekesrend. A magyar püspöki karnak 1937-l>en kiadott és az egységes templomi éneklést célzó Énekesrendjét 1942. jan. 10-én a nagyváradi egyházmegye is elrendelte és kötelezővé tette az összes hatáskörébe tartozó iskolák számára. E rendelkezést nagy örömmel fogadtuk, mert benne látjuk bizotsifékát annak, hogy a Szent Vagy Uram fémjelzett énekei előbb-utóbb csakugyan a magyar katolikusság közkincseivé lesznek. Az énekkar a .szokásos diákmiséken kívül a következő alkalmakkor szerepelt: okt. 6, nov. 11. (Márton-nap), nov. 17, (az intézeti alapitónő halálának évfordulója), dec. 8, (kongregáció-fölvétel), dec. 18. (Magyar Karácsony), márc. 28. (Kaszapemlékünnep), ápr. 19. (Az A. C. llangha emlékünnepélye), május 20. (az egyházközség Szent László ünnepélye) stb. Ez évben tanult karművek: Halmos: Sírjatok magyarok. Martini: Köszöntő, Gregoriánj-requiem, Bárdos: 0 dicsőült szép kincs, Kodály: Tantum ergo II. Péter: Szép violácska, Kodály: Gergelyjárás, Lengyel László, Menegali: Ments meg Istenem, Halmos: Gyászba magyarok és a 18. zsoltár, aztán sokf-sblJ népdal és népdalfeldolgozás stb. Jelentőségében kiemelkedő a Magyar Karácsony, mely a helybeli katolikus iskolák összefogásában nagyobbméretű, nagyobbhatású volt. A Csokonai-színház hatalmas színpadjára volt szükség, hogy a nagy csapat tanulóifjúságot egyszerre iöl lehessen állítani a közös énekekhez. A többszáz énekes impozáns hanghatása