Református tanítóképző intézet, Debrecen, 1912

17 a folyadék gáznemű állapotába ismét visszatér, zárt edényben igen nagy erő kifejtésére képes. Ez az erő alkalmas gép mozgatására. Az összes alkalmazásai között azonban legelterjedtebb és legfontosabb az az eljárás, amellyel a levegő egyik alkotórészének, az oxigénnek tiszta állapotban és olcsón való előállítására használják. Ezen eljárás azon alapszik, hogy a folyós nitrogén és oxigén forráspontja közötti elég nagy különbség van. A nitrogén forráspontja ugyanis —194-5° C., míg az oxigéné —183° C., már e körülményből következik, hogy a folyékony levegőből előbb párolog el az alacsonyabb forrásponttal bíró nitrogén, mint az oxigén, ennélfogva a folyadék már a folyósítás után mindjobban oxigénben dúsabbá lesz. De nagy a különbség a két gáz kritikus hőmérséklete között is, a nitrogéné —116° C., az oxigéné —118° C. Ila a folyékony levegőt ennélfogva —14fi°-nál magasabbra melegítjük, mondjuk 130°-ra, akkor az oxigén 20—25 légköri nyomás mellett még folyékony marad, ellenben a nitrogén gázneművé lesz, mert kritikus hőmérséklete alacsonyabb. A két gáz tehát egymástól könnyen elválasztható. Ezen elv szerint o j j működnek a cseppfolyós levegőből oxigén részletet lepárlással előállító készülékek. A tiszta oxigén pedig gázalakban, erős falu vaspalackokban kerül forgalomba s kiterjedt alkalmazást nyer a vasiparban forrasztási és hegesztés eljárásoknál. Használt forrás munkák. Than K. A kísérleti kémia elemei. H. Erdmann : Lehrbuch (I. anorg. Chemie. Nowicki Ru. H. Mayer : Flüssige Luft. M. Ebeling : Flüssige Luft. C. Linde. Sauerstoffgenw. mittels. frakt. Ver dapf. flüssiger Luft. C. Linde ; Mascliiene zur Erziehung niedriger Temperaturen zur Gassferflüssigung u. zur mech Themning v. Gasgemischen. Zemplén Gy. : Az elektromosság és gyak. alkalmazásai. Természettudományi közlöny, Magyar ehemiai folyóirat megjelent füzetei. Tanítóképző értetesltö.