Református tanítóképző intézet, Debrecen, 1912

10 ásványok elmálott finom pora az alsórendű növények és állatok csírái. E baktériumok mennyisége igen sok körülménytől legfőképpen azonban a légkör tisztaságától és portartalmától függ. Míg a nagy oceánok levegője a partoktól távol majdnem teljesen csíramentes, addig a szárazföld levegőjében, különösen nagy városokban, épületekben s azok környékén köbméterenként több millió számban fordulnak elő. Ezen végtelen apró szerves lények természetrajza, az állat- és növényvilághoz való viszonyuk napjainkban beható vizsgálódás tárgyát képezik. Ismeretüknek, illetve az eddigi kutatásoknak úgy a közegészségügy terén, valamint a mezőgazdaságban és iparban, különösen a konzerváló és erjesztő iparban, mérhetetlen hasznát látja az emberiség. Vájjon a szerves és szervetlen anyagoktól eltekintve, vannak-e a levegőben a felsoroltakon kívül, esetleg sokkal kisebb mennyiségben, még más, előttünk ismeretlen gázok ? E kérdés megviszgálására napjainkban Angliában végeztek számos kísérletet és igen nagy mennyiségű, mintegy 1000 mázsa cseppfolyós levegőt dolgoztak fel, de újabb gázokra nem akadtak. A levegőnek ezek a sokféle alkotó részei természetesen nem birnak egyenlő fontossággal a tudományra, az életre nézve ; az oxigén az állati és növényi élet legfőbb feltétele, nélküle élet nem létezhetik. A nitrogén az oxigén elkeverésére szolgál, mérhetetlen mennyiségben van jelen, a levegőnek 79 századrésze. Az állati testnek egyik leglényegesebb anyaga és szükséglete a nitrogén, hasonlóképen a növények legfontosabb tápláló anyagai a nitrogén-vegyületek és sem az állatok, sem a növények, eltekintve néhány élősködő gombafajtól, nem képesek a légkör nitrogénjét felhasználni. A növények táplálkozásukhoz szükséges nagy mennyiségű nitrogént a talaj nitrogéntartalmú vegyületeiből veszik fel, amelyek ennélfogva hamar kifogynak a művelt földek talajából. A hiány pótlására szolgál a chilisalétrom, mely régebben igen nagy mennyiségben fordult elő Chilében ; ma azonban a belterjes mezőgazdaságnak folyton fokozódó salétromszükségletét a chileitelepek (melyek kiapadását kb. 20 évre teszik), már csak