Szent Márta ipari leányközépiskola, Debrecen, 1941
19 A tanárok iskolánkívüli működése. Mellau Márton tanügyi főtanácsos, igazgató, tanulmányi felügyelő, a helybeli róm. ka!, egyházközség képviselőtestületének és egyháztanácsának tagja, az Űrnők Kongregációjának vezetője, a Szent László (lalegylet elnöke,' Debrecen város törvényhatósági bizottságának tagja, ennek keretén belül a közművelődési, összeférhetetlenségi bizottságának tagja, a kat. tanfítók és tanárok fegyelmi bizottságának tagja, zsinati vizsgáló. Előadást tartott a Szülők Iskolájában a »Bols<evizmus hadjárata a valláserkölcsi élet ellen« címmel. Emlék'>es::édeí. mon lott Csaháloson a Hősök Ünnepén. Havonta prédikált a debreceni róm. kat. plébánia-templomban. Cikket írt a Debrecen c. napilapban. Dr. Szabó János hittanár, váradegyházmegyei áldozópap, a debreceni róm. kat. egyházközség képviselőtestületének és tanácsának tagja, az egyházközségi A. C. szociális szakosztályának vezetője. A váradegyházmegyei püspöki szentszék ügyésze, a hittanárokat vizsgáztató bizottság h. tagja, az egyházmegyei papok missziós egyesületének választmányi tagja. A leánygimnáziumi Mária Kongregáció prézese, a Kiskongregáció és Szívgárda vezetője. Az agrárifjúsági mozgalom egyházmegyei igazgatója. Tevékeny részt vett a keresztény és nemzeti alapon álló munkás mozgalonib;tn és megindította Debrecenben a hivatásszervezkedést. A józsai leányegyház lelki gondozója. Mint ilyen szentbeszédet mondott minden vasárnap és ünnepnap. Vezette Józsán a Kat. agrárlegények és Falusi Leányok körét. Gondoskodott a józsai 'szegénygyermekek karácsonyi és húsvéti segélyezéséről. Tahit még a M. kir. állami fa- és fémipari iskolában, az Áll. kisegítő iskolában, valamint az analfabéta tanfolyamon. A Katolikus Figyelő c. hitbuzgahni folyóirat felelős szerkesztője és kiadója, a debreceni rk. leánygimnázium Mária kongregációjának kiadásában megjelent munkái: Napsugarat az életbe, A' munkás kevés és Egy őrzőangyal naplójából. Tanulmányi kirándulások. Az első osztály már szeptember haj-madik hetében tanulmányi sétát tett Kardos László fehérnemű üzletébe és Kontsek Kornél nagyáruházába. E tanulmányi séta célja volt: tájékozódás a fehérnemű anyagok beszerzési lehetőségeiről és azok árairól. Márc. 27-én Beíiyáts Emil üzletében voltunk, itt a kirakatrendezés fontosságáról kaptunk ismertető magyarázatot. Betekintettünk a kirakatrendező műhelyébe is. ' Ugyanezen a napon voltunk Nagy Gyula műhimző műhelyébe, ahol a különböző műhimző gépeket tanulmányoztuk. Az iskolai tanulmányi utak sorát erdélyi kirándulásunk zárta be. Útirányunk Debrecen—Kolozsvár—Dós volt. Kirándulásunkról Papp Magda II. oszt. növendék a következőkben számol be: Feledhetetlen erdélyi útunk, béh jól esik rád gondolnunk! Hogy vártunk, hogy készültünk, hányszor borult el reménységünk kék ege, míg június 1-én vonatra szállva beteljesedve láthattuk régi vágyunkat: elindultunk Erdélybe. Boldogságtól és a korai felkelés izgalmától kipirult arccal, kacagó ' jókedvvel gyülekeztünk a hajnali félhomályban derengő váróterem asztalai körül. Ragyogott mindegyikünk szeme. Hogyhe ragyogott volna, mikor előttünk volt 5 sokatígérő, gyönyörű, gondtalan nap. Hamar megérkeztünk Nagyváradra; ott átszálltunk és mentünk tovább. Rövidke út uián örömmel köszöiitpttük drága' hegyoinket és a Kbrös kristályvizét. A vonat két