Szent Márta ipari leányközépiskola, Debrecen, 1941

20 sziklafal közé futott be. Olyan élettelennek látszottak essék a sziklák, de a Köröd minden kis habja azt csobogta, hogy a kopár sziklák (is élnek. Majd eltávolodtunk egy kicsit és a távolabbi hegyek erdői integettek felénk. A Körös pedig 1 hűségesen kísért bennünket. Kolozsváron vidáman ugráltunk le a vonatról, s nótával jelen­ítettük a debreceni diákok érkezését. Másnap Désre mentünk. Az állomásról egyenesen a sóbányába indultunk. • Mivel fogatunk nem volt, gyalog tettünk meg a 6 fbril-es utat. A sóbányában 240 lépcsőn mentünk lefelé. De a csodálkozástól még pihenni sem jjutott időnk. Vára­kozásainkat is felülmúlta a bánya saépsége. Villannyal vau világítva, ezért oivan, mint egy havas táj, alkonyati derengésben. Nehezen váltunk ímeg e (gyönyörű látvány­tól, hogy visszagyalogoljunk Désre. A zárdában szálltunk meg. Délután megnéz­ítük a várost, este 7 órakor indultunk vissza Kolozsvárra. Június 3-át Kolozsvár nevezetességeinek szenteltük. Ezen a napon ériettük csak meg igazán, hogy miérl hívják Kolozsvárt »Kincses Kolozsvárnak«. Rengeteg törté­nelmi nevezetessége, értéke van. Megtekintettük régi templomait és palotáit. Bol­dogok voltunk, hogy a Mátyás szoborban egy valódi Fadrusz (remekművet csodál­hattunk. A Szent Mihály templombán éreztük át a gótikus építészet lélekemelő ha­tását. Megnéztük Mátyás szülőháziát, a Szent Ferenc-rendi templomot és kolostort, az iskolákat és az egyetemi könyvtárat. Délután felmentünk a (fellegvárba. Onnan gyönyörködtünk, a városban. Majd kimentünk a »Botanikus kertbe.« Kellemes, ked­ves délutánt töltöttünk olt el, kipihenve az aznapi fáradalmakat. Június 4-én Űrnapja volt. 9 órakor diákmisét hallgattunk. Hálát adtunk a jó Istennek, hogy újra a miénknek mondhatjuk Kolozsvárt. Mise után a körmenetet néztük, a szálló erkélyéről. Nagyon szép volt; sok szép székely-ruhát és dísz­magyart láttunk a vallásos kolozsváriakon. Délután elmentünk a Marianumba. Űlközben a Szamosban gyönyörködtünk. A zárdában pedig elbeszélgettünk a kolozsr vári lányokkal. Este színházba mentünk- Bátran mondjuk, hogy nem 1 igen láttunk még ilyen szép színházát. Bordó és aranydfswítéséről valami szép tündérmese jutott eszünkbe. Június 5-én nyitották meg a könyvnapot. Sokáig nézegettük a szép, értékes könyveket, majd kolozsvári emlékeket vásároltunk. Kimentünk csónakázni is ké­sőbb. Ruháinktól virágos rétté változott a tó környéke. Sajnos, hamar eltelt a délelőtt. Fájó szívvel búcsúztunk Kolozsvártól, meri öt nap alatt nagyon szívünkhöz nőtt minden utcája, minden épülete. Olyan város, melyet egy-két nap alatt meg lehet szeretni, de nem tudjuk elfeledni. A visszautazás is nagyon kellemes volt. Vidáman énekeltünk s életet vittünk a máskor csendes állomásokba. Sajnáltuk a mögöttünk elmaradó hegyeket, dr mikor beértünk az alföldre, hol szemünk ellátott az ég aljáig, megdobbant a szívünk, éreztük, hogy hazajöttünk. ( Könyvtárak, szertárak gyarapodása. 1. Könyvtár. a) Tanári könyvtár. Fóti: Gyermek illemtana i P. Visszatért Felvidék 35 P. Reményi: Szinek, képek 6 P. Rugonfalvi Kiss István: Nemeg székely nemzet 38 P. Vicsay: Történelmi olvasókönyv III. k. 10 P. Széchenyi emlékkönyv 28 P. J'akocs: A lélek indul 2 P. Dr. Barát: Magyar történet 3.80 P. Huszár: Küzdelem a ma­gyarságért 10 P. Novara hőse 20 P. Bendefy: Magyar történet kútfői 3 P. Karitas Almanach 2.50 P. Cserépfalvi: Kék könyv 5 P. Hollóné: A kézimunkatanftás

Next

/
Thumbnails
Contents