Kegyes tanítórendi kereskedelmi középiskola, Debrecen, 1942

könyvvitelt, Valero Jakab geometria subterraneát (bányászati geometriát) tanított. Königsacker híres könyvviteli munkája, a Seriptura Duplex (1789ben jelent meg), tudományos szempontból a mai megítélés szerint is érdemes munka, magyar művelődési szempontból pedig úttörő. Valamennyiük tanított a szenei kollégiumban is. Érdemeiket csak öregbíti az a tény, hogy tudásukat a gyakorlati életben is hasznosították. A 18. században épült piarista templomok és rendházak tervezésében meg-megcsillogtatták tudásukat (Valero Tatán és Szencen, Kiss Andorján Veszprémben, Dom Flórián Vácott). Hogy a rend mennyire telítve volt a hasznos ismeretek tanításának a fontosságával, azt Koppi Károly egyetemi tanár példája is mutatja. Ő ugyan filozófiával és történelemmel foglalkozott, de állampolitikai tanulmányai közben minduntalan felmerednek előtte mezőgazdaságunk, iparunk és kereskedelmünk égető kérdései. A bel- és külkereskedelem emelésére egy kereskedelmi akadémiát akart" létesíteni Pesten. Tervezetében (Schematismus Academiae Mercantilis) tiszta kereskedőiskoláról beszél. Ő már felülemelkedik az olyan megoldásokon, amelyek a kereskedelmi tárgyakat csak belopják másirányú studiumok közé. Szükségesnek látja, hogy az akadémián levelezést, kereskedelmi számtant, könyvvitelt, gazdaságtörténetet és földrajzt, természettant, kémiát, mechanikát, keresk. jogot, rajzot és fontosabb keresk. nyelveket tanítsanak. Erősen hangsúlyozza, hogy a tanítás necsak elméleti, hanem gyakorlati is legyen. E célból áruiismereti múzeumot, kémiai laboratóriumot és olyan szertárt ajánl, ahol bemutathatok a különféle mérőeszközök, mértékek, emelők és szállító eszközök. Sőt még üzemi gyakorlatokat is követel. A tanulók látogassák a gyárakat, műhelyeket és üzleteket, figyeljék a gyártmányok készítési módját, azoknak adás-vételét. Maguk is végezzenek ilyen gyakorlatokat. A második év második felében be is illeszt minden délutánra ilyet praxis commercii in mercibus exhibita címen. Ennyi elméleti és gyakorlati képzés után elegendő lesz egy év gyakornoki idő, hogy jó kereskedő váljék a tanulóból. Építészet, bányászat, könyvvitel, üzleteskedés! Szokatlan foglalatosságok papi kezekben. El lehet gondolkozni azon, hogy micsoda hatalmas belső erő, hit és céltudatosság szegezte figyelő szemünket rájuk, amikor hivatást keresve hasznosítani akarták magukat nemzetük szogálatában. Ekkora felvilágosultság nem volt kis dolog akkor, amikor a barokk világ megannyi külsőséges szempontja gátolhatta őket. Nem is csodálkozunk rajta, ha történelmünk sok piarista nevet említ meg a magyar felvilágosodás élenjárói között. Európai látókört átfogó tekintetünk a fiatalság lángjával és kezdeményező erejével párosult. A piarista ősök gyakorlati irányú törekvései szerencsésen találkoztak a merkantilista állam nevelési elgondolásával, amely hasznos polgárt szeretett volna az iskolákban nevelni. Kerüljenek ki az iskolákból olyan emberek, akik megfelelő gyakorlati ismeretekkel, észszerű gazdálkodással és takarékossággal: elősegítik az állam gazdagodását. Az államnak semmi szüksége a retorikai szabályokat és stílus szépségéit figyelő, latinul szavaló és Cicerót olvasó polgárokra. Világos, liogy ez a követelmény következetes törvényszerűséggel a piaristák felé nyújtja kezét. Ök már az új idők nevelői. Nevelési elgondolásukat rugalmassá teszi az az eljárás, amely nem köti le magát egy szigorúan körvonalazott és meghatározott rendszer mellé, hanem a felvilágosult szellem mozgékonyságával mindenkor a korok igényeit is tudja figyelni. Mária Terézia 1763-ban rájuk bízza • a Gróf Eszterházy Ferenctől alapított szenei Collégium Oeconomicumot, az első honi közgazdasági iskolát. Az alapító levélben elismerően szól törekvéseikről: „Rendetek a fent említett tudományok (gazdaságtan, könyvvitel, számtan, geometria) tanításában tudományának és ügyszeretetének kiváló bizonyítékát nyújtotta." A fennmaradt írások a tanárok meglepő felkészültségéről tesznek tanúságot. Valero Jakabnak az intézetet megnyitó beszéde már magában is hatalmas betörés volt. Rendkívül széles látókörű, a magyar közgazdaság minden területére kitekintő tanulmány ez. A szenei História Domus feljegyzése szerint Niczky Kristóf gróf elragadtatva olvasta és lelkére kötötte Jakab atyának, hogy haladék4