Kegyes tanítórendi kereskedelmi középiskola, Debrecen, 1941
A Kereskedelmi Üzemi Gyakorlatok tanulmányi és nevelési szempontból való hasznos eredményei iskoíánkban.* A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 62.000—1940. V. 2. sz. rendeletével rendszeresített tanítási terv alapján egy, eddig még nem szerepeli tárgyat vezettünk be a kereskedelmi középiskolába: a Kereskedelmi Üzemi Gyakorlatokat. Ennek a tárgynak célja a kereskedelmi középiskola tanítását a gyakorlathoz közelebb vinni, sőt az élettel a kapcsolatot állandóan megtartani. Csak így érheti el a kereskedelmi középiskola célját: a gyakorlati szabadpályák iránti érdeklődés felkeltésén keresztül, ténylegesen az azon való hivatásszerű elhelyezkedést. E cél lebegett előttem is, amikor a kereskedelmi Üzemi Gyakorlatok első tanmenetét állítottam össze. Magát a tanítási tervet nem vagyok hivatva bírálni, így csupán a végrehajtással, illetve a végrehajtás alapján iskolánkban szerzett tapasztalataimat szedem össze, amelyeket a Kereskedelmi Üzemi Gyakorlatok elvégzése alapján tanulmányi és nevelési szempontból szereztem. Vizsgálatom tárgya természetesen a második kereskedelmi középiskolai osztály, ahol már az elmúlt Üzemi Gyakorlatok hatását tapasztalhatjuk. Ebben az osztályban a gyakorlati ismeretek iránt jóval nagyobb az érdeklődés, mint elődeiknél. Az üzemek megtekintése, az élet látása, élénkebb agymunkára serkenti őket, ami a fogékonyság, értelmesség javára válik. Az Üzemi Gyakorlatok alatt látták meg, hogy mily sok mindent kell tanulniok, hogy kifogástalanul megállják helyüket. Egyes szakelőadók — látszatra — mellékesen odavetett megjegyzései, amelyek az alkalmazottak iránti követelményekre vonatkoztak, érlelte me» bennünk a feltétlen alapos munka szükségességének tudatát és vágyát, amely nélkül eredményt elérni sehol sem lehet. Észrevehető az osztályon a természetesebb észjárás. Jobban kitűnik az, hogy ki tud gondolkozni, ki nem. Ki érti meg a tárgyak lényegét, ki az, aki fejletlensége következtében nem való az osztályba. Ez lehetővé teszi a tanár részére a kiválasztást (szelekciót) és ez megadja a lehetőségét annak eldöntésére, hogy melyik növendéket engedheti tovább és melyiket maraszthatja el. Észrevehető az osztály mozgékonysága, ami a szafcadpályán való elhelyezkedés feltétlen szükségessége. Ez a mozgékonyság apránként fejlődött ki az Üzemi Gyakorlatok lebonyolítása során és szoros kapcsolatban van fegyelmezettségük kifejlődésével is. örömmel várják az Üzemi Gyakolatokat, amelyen a szakelőadó előadásai és ismertetései alapján felnőtteknek érzik magukat, s igyekeznek a tárgyhoz hozzászólni, hogy ezzel is igazolják érdeklődésüket, szakképzettségüket. Éz fejlesztőleg hat gondolkozásunkra. Egyúttal szinte észrevételnül oly modorra tettek szert, amely nélkül bármihez kezdeni, vagy előre haladni nem lehet. Megismerték a legkülönfélébb áru nemeket. Különbséget tudnak a fajták és minőségek között tenni. Az anyaggal való bánás alapján meg is szerették az anyagot és a vele való hivatásszerű foglalkozásra vágynak is. Az anyagszeretet kirakatok rendezésében csúcsosodott ki, ahol az anyag révén szépérzéküket, ötletességüket fejleszthetik. E kirakatrendezések viszont a legnagyobb pontosságot és rendszeretetet követelik meg. * Az üzemi gyakorlatok a kereskedelmi középiskolák sokat vitatott kérdése. Sokfelé kényszeredetten és nagy nehézségek között próbálkoznak vele. Bizonyos, hogy még tisztázandó részletek vannak (pl. az évvégi hat nap részletei). A fentiekben azt foglaljuk össze, ami véleményünk szerint jó. Talán másoknak is útmutatás lesz. 10
