Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1943

Bronz Érdemérmét kapta hadi szalagon a kardokkal és az I. osztályú Tűz­keresztet. Tanári értekezletek. A tanítás eredményének biztosítása és foko­zása, valamint a fegyelmezést illető egyöntetű eljárás elérése céljából a rendtartásban előírt értekezleteinket a meghatározott időben megtartottuk. Az értekezleteken minden alkalommal érintett az igazgató nevelési és mód­szertani kérdéseket, hogy az iskola tanári karának működése egyöntetű legyen. Megvizsgáltuk az egyes osztályok magatartását, tanulmányi ered­ményét, óramulasztását, a háborús zavarok nyomában nevelői és oktatói munkánkat kedvezőtlenül befolyásoló körülmények kiküszöbölésének lehe­tőségeit. Az iskolai év folyamán egy bemutató tanítást rendeztünk. Bekő Jenő r. tanár tartott március 16-án az I. A. osztályban kereskedelmi ismereti órát. Az órán az egész tanári testület résztvett. Az óra értékes tanulságait értekezletünkön megvitattuk. A szeptemberi érettségi vizsgálatok kivételes nagy száma tanári testületünket szeptember hónapban teljes mértékben igénybe vette. A tan­kerületi királyi főigazgató úr által elrendelt továbbképző és ismeretter­jesztő tanfolyamunkat a társulati testvér kereskedelmi leányközépiskola tanári testületével együttesen tartottuk október hónapban. Hetenként kétszer kedden és csütörtökön voltak az előadások, ezeken tanári testüle­tünkből a kövtkezők hangzottak el: Harsányi Zoltán dr.: Az ifjúság és az irodalom; Heger Flóris dr.: A német nyelv tanítása a kereskedelmi középiskolában; Solymosi Béla: Űj anyagok, tekintettel a hazai nyers­anyagokra; V. Nagy Kálmán: A kereskedelmi középiskolai üzemi gyakor­latok; Magyar Zoltán dr.: A magyarság lelki jegyei és a magyar nevelés; Naményi Gyula dr.: A Duna-medence magyar gazdasági problémái; Heger Flóris dr.: A kereskedelmi középiskola érettségi vizsgálata; Demény Géza: Világnézetek harcában. Iskolánk oktató és nevelő munkája. A nemzet mai állapota azt kö­veteli, hogy minden magyar ember a közös jövőért való felelősség érzésé­vel állja meg a helyét. A harctéren megvan katonáinkban a hősiesség, az itthonmaradottaknál sem hiányozhat apró erényeik gyakorlásában a kö­vetkezetes lelkiismeretesség, fegyelmezettség. A nevelésnek ma az a fel­adata, hogy kifejlessze a bátorságot az élethez, a képességet a most szük­séges munkára, s beleoltsa az új nemzedékbe a bizalmat is a maga ereje és a munka sikere iránt. Tanulóinkban igyekeztünk felkelteni és megerő­síteni azt a gondolatot, hogy a magunk munkáján, ezen a kicsiny részleten is nyugszik a jövendő. Mindnyájan teszünk vagy mulasztunk valamit a szebb jövő szempontjából. Jövőnket csak erőnk biztosíthatja. A nemzeti erő az egyesek erejének egy célra irányításában áll. A maga helyét egészen betöltő, lelkében izzóan magyar, fegyelme­zett, feladatát a felelősség tudatával teljesítő ifjú nevelése a célunk, aki nem szorul másra minden lépésében, hanem lát irányt és tud megfontolni, tud engedelmeskedni, ahol erre szükség van, akit eszmény vezet. Nevelői és oktatói munkánkat a háborús zavarok nyomában alakuló általános hely­zet sok tekintetben kedvezőtlenül befolyásolta és számos nehézséget gördí­tett munkánk elé. Látszólag nyugodtan folyt az iskolában a munka, mégis a háború következtében megváltozott életfeltételek, a felnőttek és fiatalok 12

Next

/
Thumbnails
Contents