Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1943
lelkét egyaránt érintő események szüntelen feszültségben tartották az iskola életét. Az egyéni, lelki adottság, a kedélyi és értelmi készség, melyre munkánk menetén építenünk kellett, kétségtelenül rosszabbodott. A tanulóifjúságnak a hosszú szünet alatt a rendszeresen irányított iskolai munkából való kikapcsolódása növelte a nehézségeket. A megrövidített iskolaév nem engedte meg a tanmenetek előirányzatához való ragaszkodást, nem jutott elég idő az elmélyítő munka lefolytatására, az ismétlésekre és az összefoglalásokra. A megrövidített tanévben arra törekedtünk, hogy a tanítási anyag lényegtelenebb részeinek elhagyásával, áthidalásával, anyagösszevonásokkal igyekezzünk célunkat elérni. Ügyeltünk mindenkor arra, hogy a tanulók ne érezzék meg nagyon az anyag felhalmozódásával járó nehézségeket. Vigyáztunk arra is, hogy ezen eljárásunk a tanulók továbbhaladásában ne okozzon káros hiányokat. Miféle észleleteket: tettünk az év folyamán tanítványainkon? A háború önmagában nem pedagógiai ideál, a pusztulás és romlás sötét szellemével van tele, de azért értékteremtő és eszményadó képessége van. Ifjúságunkon tapasztalhattunk jót is, rosszat is. Űj meg új fakadásban jelentkeztek erények. A jó mutatkozott a lelkesedésben, a mindenféle munkára való készségben. Öntudatosabb, jobban átértett, elevenebben átélt lett fogékony lelkükben az istenfélelem, nemzeti érzés, hazaszeretet, szociális érzés. Legendás idők megszentelt emlékei támadtak fel bennök a harctéren legáldozatosabb hazafias kötelességüket teljesítő és azt vérükkel megpecsételő magyar katonáink hősiessége nyomán, fellobogott bennök az ősi virtusért való lelkesedés, s megerősödött bennök a katonaerények tisztelete. A magyarság sorskérdései is fogékony talajra találtak lelkükben. A háborúval betört rázkódások nagy szerepet játszanak a mutatkozó hiányokban. Ifjúságunk egy jó része nem értette meg nemzetünk minden irányú erőfeszítéséből rá vonatkozó figyelmeztetést. Tanulmányainak végzésében mutatott szorgalma, kitartása, becsületes törekvése és általában a felmutatott tanulmányi eredménye nem volt kielégítő. A tanulók valláserkölcsi nevelésére ebben az évben is nagy gondot fordítottunk. A tanulók csoportosan az iskolaépületből indultak tanári felügyelettel az istentiszteletre, illetve szentmisére. A szokásos csendes napokat, lelki gyakorlatokat ebben az évben is megtartottuk. A szociális érzék, a közösségi gondolat, az emberbaráti szeretet nevelésére is gondot viseltünk. Eredményeit mutatja, hogy tanulóink önkéntes adományaiból a Magyar Vöröskereszt részére 286 pengőt küldtünk. Leventemlinka. Ebben az iskolai évben mutatkozott meg valójában, hogy az iskolai leventemunka milyen áldásos. Most már leszűrhetjük ennek a pár esztendőnek tanulságát és nyugodt lélekkel elmondhatjuk, hogy a fiúk a leventefoglalkozást nemcsak megszerették, de a leventefoglalkozáson keresztül a honvédelmi gondolatnak is vérükben, szívükben hordozó honvédéivé lettek. Iskolánk tanulói Rácz Imre dr. iskolaparancsnok, vezető főoktató, leventefőtiszt irányítása mellett kitűnő csapatparancsnokok vezetésével végezték az oktatás munkáját. Solymosi Béla és Bekő Jenő tanárok egy-egy csapatparancsnoki tisztet töltöttek be, míg Harsányi Zoltán dr. tanár és Dusicza Ferenc református lelkész a csapatparancsnok helyettesi tisztet töltötték be az előírásnak megfelelően. 13