Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1943

lelkét egyaránt érintő események szüntelen feszültségben tartották az iskola életét. Az egyéni, lelki adottság, a kedélyi és értelmi készség, melyre munkánk menetén építenünk kellett, kétségtelenül rosszabbodott. A tanuló­ifjúságnak a hosszú szünet alatt a rendszeresen irányított iskolai munkából való kikapcsolódása növelte a nehézségeket. A megrövidített iskolaév nem engedte meg a tanmenetek előirányzatához való ragaszkodást, nem jutott elég idő az elmélyítő munka lefolytatására, az ismétlésekre és az össze­foglalásokra. A megrövidített tanévben arra törekedtünk, hogy a tanítási anyag lényegtelenebb részeinek elhagyásával, áthidalásával, anyagössze­vonásokkal igyekezzünk célunkat elérni. Ügyeltünk mindenkor arra, hogy a tanulók ne érezzék meg nagyon az anyag felhalmozódásával járó nehéz­ségeket. Vigyáztunk arra is, hogy ezen eljárásunk a tanulók továbbhala­dásában ne okozzon káros hiányokat. Miféle észleleteket: tettünk az év folyamán tanítványainkon? A há­ború önmagában nem pedagógiai ideál, a pusztulás és romlás sötét szelle­mével van tele, de azért értékteremtő és eszményadó képessége van. Ifjú­ságunkon tapasztalhattunk jót is, rosszat is. Űj meg új fakadásban jelent­keztek erények. A jó mutatkozott a lelkesedésben, a mindenféle munkára való készségben. Öntudatosabb, jobban átértett, elevenebben átélt lett fogékony lelkükben az istenfélelem, nemzeti érzés, hazaszeretet, szociális érzés. Legendás idők megszentelt emlékei támadtak fel bennök a harctéren legáldozatosabb hazafias kötelességüket teljesítő és azt vérükkel meg­pecsételő magyar katonáink hősiessége nyomán, fellobogott bennök az ősi virtusért való lelkesedés, s megerősödött bennök a katonaerények tisz­telete. A magyarság sorskérdései is fogékony talajra találtak lelkükben. A háborúval betört rázkódások nagy szerepet játszanak a mutat­kozó hiányokban. Ifjúságunk egy jó része nem értette meg nemzetünk minden irányú erőfeszítéséből rá vonatkozó figyelmeztetést. Tanulmá­nyainak végzésében mutatott szorgalma, kitartása, becsületes törekvése és általában a felmutatott tanulmányi eredménye nem volt kielégítő. A tanulók valláserkölcsi nevelésére ebben az évben is nagy gondot fordítottunk. A tanulók csoportosan az iskolaépületből indultak tanári fel­ügyelettel az istentiszteletre, illetve szentmisére. A szokásos csendes napo­kat, lelki gyakorlatokat ebben az évben is megtartottuk. A szociális érzék, a közösségi gondolat, az emberbaráti szeretet nevelésére is gondot viseltünk. Eredményeit mutatja, hogy tanulóink ön­kéntes adományaiból a Magyar Vöröskereszt részére 286 pengőt küldtünk. Leventemlinka. Ebben az iskolai évben mutatkozott meg valójában, hogy az iskolai leventemunka milyen áldásos. Most már leszűrhetjük ennek a pár esztendőnek tanulságát és nyugodt lélekkel elmondhatjuk, hogy a fiúk a leventefoglalkozást nemcsak megszerették, de a leventefoglalkozá­son keresztül a honvédelmi gondolatnak is vérükben, szívükben hordozó honvédéivé lettek. Iskolánk tanulói Rácz Imre dr. iskolaparancsnok, vezető főoktató, leventefőtiszt irányítása mellett kitűnő csapatparancsnokok veze­tésével végezték az oktatás munkáját. Solymosi Béla és Bekő Jenő tanárok egy-egy csapatparancsnoki tisztet töltöttek be, míg Harsányi Zoltán dr. tanár és Dusicza Ferenc református lelkész a csapatparancsnok helyettesi tisztet töltötték be az előírásnak megfelelően. 13

Next

/
Thumbnails
Contents