Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1929

őr nyitja ki a kapnt és zárja be újra. Burgosban láttam, hogy az üzletek redőnyzárait megvizsgálta, jól vannak-e lelakatolva s bizony akadt olyan boltajtó, amelyet ő zárt be, mert a tulajdonosa nyitva hagyta. Az escoriali éjjeli őr látva, hogy idegennel van dolga, becsöngetett a szállodába. Álmos hang jelentkezett az emelet egyik ablakából, mire az alabárdos őr jóéjt kívánva eltávozott. Múlt az idő, a kapu csak nem akart megnyílni, bár ismételten csöngettem én is. Mármár tovább akartam menni, hogy más szállodában próbáljak fedél alá jutni, mikor újra előkerült az éjjeli őr. Látva, hogy a csöngetéssel nem boldogulhatunk, a szállodának a mellékutcába nyíló kapuját kopogóval verte meg, amire azonnal megjelent a kis portásfiú s bebocsátott. A középkori kopogtatónak nagyobb volt a hatása, mint a legújabb kor villamos csengőjének. Escorial eredetileg falu, amely a vasiiti állomástól félórányira, a kopár Guadarrama lábánál, egykori bánya helyén épült. Nevét a vassalaktól (escorias) kapta. Ma a főutcáját csupa nagy modern szálloda alkotja, mert nemcsak idegenek keresik fel, hanem a madridiaknak is kedvelt nyaralóhelye. A forró nyáron jólesik az a hűvös levegő, amely a Guadarramáról ömlik le. Az idegeneket a II. Fülöp fogadalmából épült kolostor vonzza. Ez a rostélyalaprajzú 206 m. hosszú és 161 m. széles, 4 saroktoronnyal ellátott épület annak kö szönheti keletkezését, hogy II. Fülöp St. Quentinnek 1567-ben történt ostromakor megfogadta, hogy Szt. Lőrinc tiszteletére kolostort építtet azért, mert tüzérsége a rostélyon vértanúhalált szenvedett és szentté avatott spanyol származású római katona emlékére állított templomot szétágyúzta. 16.5 millió pesetába került ez a fogadalom. A négyszögletes épület külső falain nincs semmi <lsz. Sima, magas falairól 1111 ablak tekint a világ négy tájéka felé. Befelé 1562 ablaka van. Az épület hatalmas arányairól adjon képet még az, hogy 16 udvara, 1200 kapuja, 86 lépcsője és 89 szökőkút ja van. Összes folyosóinak hossza 160 km., tehát a Budapest—Karcag közötti távolságnak, a Szuezi-csatorna hosszának felel meg. Természetesen szó sem lehetett arról, hogy az egész kolostort megnézzem. Meg kellett elégednem azzal, hogy általános benyomást nyerjek róla; a királyi sírboltot, a Pantheont — azonban jobban is meg akartam nézni. Ide a templomból lehet bejutni. A burgosi kissé sötét templom után kellemesen érintett ennek világossága. Görög kereszt az alaprajza, mint a római Szt. Péter templomnak — ez volt a mintaképe — s a közepe fölé hatalmas kupola borul. 48 oltára kö zül legszebb a főoltár. Az oltár mögött oszlopok között szobrok és képek vannak. Az aranyozott bronzszobrok az imazsámoly előtt térdelő V. Károlyt ötödmagával és II. Fülöpöt negyedmagával ábrázolják. A Pantheon, ahová néhány lépcsőn leszállva juthatunk, teljesen elüt a bécsi komor császári sírbolttól és a párisi Pantheontól. Amíg azokban a félhomály, sőt szinte sötétség érezteti a halál birodalmát, addig itt minden világos, fényes. Különösen a királyok gyermekeinek és a királynéknak sírkamrája tűnik ki ebben. Az emlékek fehér márványból valók, kék és arany a díszük. A királyok négyesével egymás fölött fekvő fekete márványkoporsói már sötétbarna márvány fülkékben vannak elhelyezve. Azonban itt sem a halál borzalmasságát érezzük, hanem inkább az isteni végzésben való csöndes megnyugvást. Megkapó, hogy valamennyi koporsó meglehetősen egyszerű és teljesen egyforma. Pedig V. Károly és II. Fülöp holttestét is e koporsók rejtik magukban. íme milyen kis helyen elférnek haláluk után azok is, akiknek az egész világ kellett volna.