Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1885

28 f Áruforgalmunkat a következő kimutatás tünteti föl: Behozatal Kivitel Iiiánylat értéke értéke értéke 1871-ben 19-6 millió frt 17-1 millió frt 2-5 millió 1872-ben 22-1 „ 16-4 „ » 5-7 „ 1873-ban 15-5 „ „ 11-7 „ » 3-8 „ 1882-ben 27-95 „ „ 8-16 „ » 19-79 „ 1883-ban') 27-26 „ „ 7-39 „ » 19-87 „ 1883-ban 21.337,783 „ 4.409,102 » 16.928,681 Hogy a megelőző évek adataival a két utolsó vagyis az 1882 — 83-iki évi kedvezőtlen az bizonyos, de ebből következtetnünk már csak azért sem lehetséges, mert a 70-es évek elején árúforgalmi rendszeres statistikai vezetés még nem létezett, s igy az akkori adatok nem nagyon megbízhatók, annyi azonban mégis bizonyos, hogy bőriparunk ma is passiv, de azért versenyképesnek mondható, mert mig a behozatal majdnem kizárólag Ausztriából történik, addig kivitelünknek is mintegy 3/

4-de Ausztriába, '/

5-öd része a keleti szomszódországokba, a többi pedig a nyugat-európai államokba irányul. A bőrárúkkal is azonban ép ugy vagyunk mint a posztóval, mi adjuk a nyers anyagot ós kikészítve drágán vásároljuk vissza. Finom bőrárú tárgyakat nevezetesen : erszényeket, szivartárczákat, albumokat stb. leginkább Bécsből, mint főtermelő helyről szállítunk, a hol ezeket nagy gyárakban gépekkel, tökéletes munkafelosztás mellett készítik. Ily nemű árúkat, habár kisebb mennyiségben még Prágából és németországi Offenbachból hoznak. A bőröndök gyártása nálunk az ország fővárosában igen virágzó ugyan, de egyedül a belszükségletet sem képes fedezni, s ezen egyetlen czimen 1882-ben 4*03, 1883-ban pedig 4"77 millió frt vitetett ki hazánkból. Kőedény és porczellán iparunk nem tagadhatni bizonyos mértékben tetemes előhaladást tett, de nem annyira, mennyire a rendelkezésre álló nyersanyag miatt remélni lehetett. A kőedény-ipart ') Telkes Simon „Áruforgalmunk." 2) Budapesti országos kiállítási katalógus.