Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1885

26 nemcsak Brassó posztó, hanem Erdély legtöbb iparrára, melyet nem egy könnyen fognak kiheverni. A textiliparral szoros összefüggésben áll a ruházati ipar, mennyiben ez a textilipar és bőrgyártás anyagait feldolgozza és készárúkká alakítja. Ezen iparág fejlődése igen kedvező tünetet mutat, mennyiben jelentékeny mérvben képes a külföldi hason iparágakkal versenyezni. A ruházati s ebbe vágó iparágakkal hazánkban az 1884-iki ipar-statistikai felvétel szerint 64,882 önálló és 51,652 segédmunkás, összesen 116,534 egyén foglalkozik. Behozatalunk és kivitelünk egymáshozi viszonyát a következő 1883-ik évi forgalmat feltüntető táblázat mutatja: Behozatal Kivitel Hiánylat értéke értéke értéke Férfi-ruházat 4.502,108 frt 4.065,551 frt 436,557 frt Női ruházat 1.810,143 » 1.647,856 n 162,287 „ Kész szüesáruk 407,241 n 881,282 n 474,041 frt többlet Czipők és csizmák 2.118,569 n 1.760,966 » 357,603 frt Bőrkeztyük 79,445 Ji 5,983 » 73,462 „ Kalapok (szalma, nemez, selyem) 2.931,140 n 1.031,228 V 899,912 „ Fehérnemű 1.959,275 » 742,480 » 1.216,795 „ Ágynemű 647,798 V 293,661 n 354,137 „ Művirágok és disztollak 8.700,600 » 437,250 n 8.263,350 „ Összesen 23.156,319 frt 10.866,257 írt 11.764,263 frt. E kimutatás szerint nagyobb hiánylat a férfi ruházati-, kalap-, fehérnemű iparnál, virágok és disztollaknál észlelhető. A ruházatiiparnál a főbajt leginkább a tőke hiánya okozza, mert ha vannak is egyes nagyobb tőkével biró virágzó férfi-ruha üzletek, de minthogy az nem száll apáról fiúra, a megvagyonosodott iparosok helyébe legtöbbnyire tőkével nem rendelkező kezdő iparosok lépnek, kik az osztrák e nemű iparral nem birják a versenyt kiállani. A kész férfiruhákra vonatkozó egy másik igen jellemző körülményt már fentebb láttunk. A kalapok, művirágok és disztollaknál, főleg ez utóbbinál észlelhető a legnagyobb hiány, ennek oka pedig azon körülményre