Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1885

16 ezeken kivül pedig még 9 nagy olvasztókemencze és 120 kohó működött. Rimabrezon, Betléren, Yöröskön a svájczihoz hasonló jóminőségü bádogokat s azonkívül igen szép öntvényeket készítettek. Aczélgyár kettő említhető meg, u. m. : hroneczi és diósgyőri, ez utóbbi készítette a legjobb aczélokat. Sokoldalúság tekintetében kitűnt a remetei (Ungmegye) és a hroneczi (kincstári) vasöntőműhely, melyekben nemcsak Merkur-féle vaskályhákat, kazánokat, kemenc.zéket, főzőedényeket, gyertya- és óratartókat, emlékeket stb. készítettek, hanem főleg ez utóbbi még rúdvasat, vasbádogot és nagymennyiségű ásót, kapát, kaszát, szegeket stb. is állított elő. A kapa-, kasza-, patkó- és szeggyártás terén kitűntek még a meczenzéfi németek. A vasműtelepek közül megemlíthető még a beszterczei tábori vasfazéköntő-műhely és királyfalvai fegyvergyár, ez utóbbi helyen különféle kardok, szuronyok és kengyelek készültek ; az itteni gyártmányok élesítését, ráspolyózását Kosztivjarszkán eszközölték. Az évi vastermelés átlaga 1833—1837-ben nyersvas 269,997 mázsa, öntöttvas 36,312 „ együtt 306,309 mázsa, mely összegből 101,063 mázsa nyersvas és 16,537 mázsa öntöttvas, vagyis együttesen 117,600 mázsa vas a kincstárra, a többi pedig a magán gyárakra esett. — Kedvezőbbek a vastermelési viszonyok a területileg kisebb Svéd- és Norvégországban, hol az előállított vasak 1.650,000 frt értéket képviselnek s maga a kis Stájerország évenként átlag 583,811 mázsa nyers- és 21,915 mázsa öntöttvasat produkál. A mi a czúkorgyártást illeti e tekintetben az első mozgalom a jelen századelején indult meg, de nem sokára teljes pangásba jutott ez iparág, csak a 30-as évek végén birt ismét erősebb gyökeret verni s 1841-ben már 21 répaczúkorgyár volt működésben, vagyis több mint 1885-ben; hogy mily változáson mentek keresztül a czúkorgyár-telepek, eléggé kitűnik, ha az ezen időben létezett czűkorgyárak helyeit, a maiakkal összehasonlítjuk. Czűkorgyárak voltak : Födémésen, Nagyszombatban, Pozsonyban, Ghimesen, Szolcsánon, Beszterczebányán, Gácson, Karván, Eszterházán, Csécsényben kettő, Szentmártonban (Győrmegye), Ikerváron, Peresztegen, Szigetváron^ Csepinben, Tolnán, Edelényben, Sarkadon, Kétegyházán és Kígyó-