Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1885

12 lők gondjai alatt Állottak, ennek természetesen az lett a következménye, hogy alig volt megye, hol legalább egy epreskert és külön felügyelő nem lett volna. A selyemgubók beváltása a kincstár által eszközöltetett s ennek megkönnyitése, illetve a selyemtermelés érdekeinek védelmére Eszéken, mint az akkori selyemipar székhelyén selyemtenyésztési főfelügyelőség lett felállítva, vagyis a selyemtermelés kincstári egyeduralom lett. Ennek daczára a selyemtermelés különösen a déli vidékeken annyira kedvező fejlődésnek indult, hogy 1785-ben már 180,000 font gubó termeltetett. De az egyedáruság sem állami, sem közgazdasági szempontból nem mutatkozván előnyösnek, később II. József maga szüntette meg a monopoliumot, de ettől kezdve megszűnt a selyemgubók biztos kelendősége, s ezzel hanyatlott a selyemtermelés is. Ez tartott addig mig boldogult József főherczeg nádor vette erélyes kezébe az ügyet s midőn 1811-ben állandó országos selyemtenyésztési bizottság rendszeresittetett, mely a kamara által azelőtt fizetett beváltási dijakat jelentékenyen felemelte, a selyemtermelés újra virágzásnak indult, igy különösen mióta 1827-ben sikerült a Iloffmann-féle kereskedő házzal a gubók beváltása érdekében megegyezni; mert mig 1785-ben beváltatott 180,000 font gubó addig 1826-ban beváltatott 273,692 font gubó') 1840-ben „ 700,000 „ 1841-ben „ 856,072 „ 1842-ben „ 664,626 „ 1844-ben „ 522,086 „ 1845-ben „ 590,460 „ Ezen időben selyemgyárak is keletkeztek, sőt 1844—45-ben, gr. Széchenyi István lángelméjének sikerülvén a közvéleményt a selyemtermelésnek megnyerni, egyesületek is keletkeztek, ilyen volt a sopron-vasmegyei selyemtenyésztési társulat, később a szekszárdi egyesület. De 1847-ben letelvén a Hoffmann házzal kötött szerződés, alaptalan elfogultságból meg nem újíttatott, e czég fizetését egyszerűen beszüntette, a kormány pedig a beváltásról nem intéz') Dr. Koós Gábor Áruisme. II. kiadás.