Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1885

11 38,000 munkás dolgozott. Svájcznak csak egy városából Baselből 3 millió forint értékű selyemszalagot vittek ki. Magában a kis Lombárdiában 4000, s az egész ausztriai birodalomban, hazánk kivételével 5000-nél több selyem-gyár működött, addig Magyarországon, leszámitva a 36 selyemgombolitó telepet, egyetlen nagyobbszerü selyemgyára volt Valeronak Pesten, mely alig foglalkoztatott többet 300 embernél. Ezen gyáron kivül volt még kisebb selyemszövő telep Budán, Pécsett és Pozsonyban, továbbá egy kisebb selyemszalag-gyár Kismártonban. Ezen gyárak együttvéve nem dolgoztak fel többet évenként 150—180 mázsa nyers selyemnél, melyből Valeró pesti gyárára mintegy rész esett. S ez az oka, hogy 1827-ben az ausztriai tartományokból 39,828 feldolgozott selyemkelmét volt kénytelen behozni Magyarország. Nem meddő az iparügy tanulmányozójának hazánk nyersselyem termelése és ipara közt az összefüggést múltban s jelenben megfigyelnie. A selyemtermelést ugyanis Magyarországon III. Károly császár alatt Mezey tábornok honosította meg a temesi bánságban a 18-ik században s nemsokára élénk mozgalom fejlődött ki a selyemipar terén, mennyiben több helyen, igy különösen Verseczen, Temesvárt, Ó-Budán és Pesten virágzó selyemgyárak keletkeztek, s ezek közül különösen a temesvári igen szép selyemszöveteket készített, de később — részint a Mária Terézia alatt beállott háborús viszonyok, részint azon körülmény miatt, hogy a bécsi-bank a temesi bánság birtokába jutván, a magyar versenytől való félelmében, minden eszközt megragadott a magyar selyemipar megsemmisítésére, mi annyiban sikerült is, hogy először a temesvári, később a többi gyárak működésüket részben vagy egészen megszüntették, — a selyemtermelés és ipar elhanyatlott. Később II. József császár dicséretes buzgalmat fejtett ki a selyemtermelés megkedveltetése és elterjesztése érdekében, ugy annyira hogy alig van gazdasági ág, melynek általános meghonosítása már Mária Terézia és II. József korában oly erélylyel és szívóssággal kiséreltettett volna meg, mint a selyemészet, a kormány az eperfa ültetést nemcsak jutalmak kitűzése, népszerű kézikönyvek stb által, hanem parancsolatok utján is terjesztette, minden megyének szigorúan megvolt hagyva közepreskertek létesítése, s ezek a házipénztárból fizetett selyemtenyésztési felügye-