Kereskedelmi iskola, Debrecen, 1882

23 millió vámfontöt Francziaország .... 326 Nagybrittannia .... 314 Oroszország 313 E.-amerikai egyesült államok 240 millió vámfontot Németország . . . . 166 Belgium 93 Magyar-osztrák birodalom 70 Olaszország .... 31*) Igen fontos világforgalmi czikk a selyem is. Nyers selyem termelésre kétségenkivül legmagasabban áll China; termelésének kolosszális nagyságát kivitele mutatja, mely 4.105,000 klo-t tesz. Egyébiránt a selyemtermelésben következő államok vesznek részt: China . Olaszország . Japán Kelet-India Ázsiai Oroszország Francziaország termel 7.000,000 kilót Perzsia termel 500,000 kilót 300,000 „ 100,000 „ 70.000 „ 15,000 „ 13,000 „**) 2.500,000 „ Szyria .... 1.700,000 „ Európai Törökország 1.500,000 „ Spanyolország . 1.000,000 „ Algir .... 700,000 „ Görögország. . . A mi a selyemfogyasztást illeti, ugy absolut mint relativ véve, Itáliában érte el a selyemipar legnagyobb magasságát. Itt a selyemiparral foglalkozók száma: 200,393 (köztök 120,428 asszony és 64,273 gyermek). Franczia országban 154,969***), Nagybrittanniában és Irrhonban közel 50 ezer, Németországban 77,324 személy. A selyemkivitel legnagyobb Chinából Európába s különösen Angliába, ujabb időben Olasz- és Francziaország selyem bevitelöket csaknem teljesen emanczipálták az angol piacz befolyása alól. Általán véve külvilágrészekből 6.

4 millió klo nyers selyem kerül az európai piaezra, bele tudva China több mint 4 millió kivitelét. A selyemfogyasztás államok szerint következőleg oszlik meg. — Fogyaszt ugyanis : Francziaország. . 4.000,000 kilót Északamerikai Unió 1.000,000 kilót Nagybrittannia. . 2.000,000 „ Svájcz .... 1.000,000 „ Olaszország. . . 1.500,000 „ Németország . . 600,000 „ Jelentékeny fogyasztási és ennélfogva világforgalmi czikk a ezukor is. Nyers ezukort termelnek : Kuba, Britt-Nyugot-India, Mauritius sziget, a Philippinák, Jáva sziget, Brazília, Eszakamerika, s egyáltalán a franczia, britt, holland, dán gyarmatok, Keletindia. Az ösztermelés 37 millió vámmázsa ; ehhez járul Német-, Francziaország, Magyar-Osztrák birodalom, Belgium, Oroszország répaezukor termelése. 1828-ban a föld összes ezukor*) Andree Deckert: Handels und Verkebrsgeographie. 1882. 61. 1. **) R. Jannasch: Die Industrie Italiens. Zeitsch. d. preus. Statist. Bureau 1880. 172. o. — Haushofer i. m. 294. o. ***) Bloch: Statistique do Francé II. 167.