Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1943

10 seinket is gazdagítsa. A szép látásának magasabbrendű érzést kell kiváltani belőlünk. így a szép nemcsak szépre, de jóra is nevel. Az ilyen érzelmi fejlődés útján érkezik el a tanuló a művészetek örök forrásához, megismerve azokat az ünnepi érzéseket, melyet a művészeteken kívül csak a hit tud nyújtani az embernek. Nem véletlen tehát az, hogy az emberiség története folyamán, az ókortól kezdve napjainkig következetesen ismétlődve együtthalad a vallás a művészettel. Bátran mondhatjuk mindkettőről, hogy a széppel, nemessel, mint érzelmi ráhatásokkal a lelkek boldogítására törekszik. Ezért segítheti a vallás a művészetet, a művészetek a vallást. A művészeti nevelőre a művészi szép intuitív megláttatásához, hatásának elősegítéséhez, majd ennek a tanulók lelkébe való átültetésénél van szükség. Legszebb nevelői kötelesség a fogékony gyermeki képzeletnek irányítása a nemes célok felé, mely tiszta szárnyat, fehér gondolatot és alkotó kedvet ad. Elvezetheti egy meseszép egyéni világba, ahol boldogan fog időzni, mert az kizárólag az övé Eötvös József báró bölcs mondásában a képzelet nevelői értékét így határozza meg : „Ki a gyermek képzelő tehetségére hat, egész valójának irányt ad." így válik a rajzórák látszati gyakorlatiassága érzelmi irányú nevelőértékké, melynek sikere fontosabb és maradandóbb, mint egy bizonyos fokú rajzolási készség elsajátítása, vagy bármely más értelmi vagy memóriális megalapozottság. Eredményes nevelői munkáról nem beszélhetünk akkor, ha a művészi szép elsiklott a tanulók mellett a nélkül, hogy rájuk hatást gyakorolt volna. Ebben az esetben a rajznak tisztán gyakorlati jelleget kellene tulajdonítanunk. Hogyan határozzuk meg a nevelés eredményét, ha az igazoló tünetek ilyen megfoghatatlanul mutatkoznak meg ? Az bizonyos, hogy ezt nem lehet egyedül és kizárólag a rajzlapok látható síkján megtalálni. Pedig legtöbbször egyedül itt keresik a rajzórák munkájának gyümölcsét. És valljuk be, hogy végeredményben csak itt ellenőrizhető. Pedig az igazi nevelői munka eredménye az, ami a látott, vagy kivitelezett szép nyomán a tanuló érzésvilágában létrejött. Hiába végezték el tehát az osztályokban az előírt anyagot kellőszámú rajzlapon pontos kivitelezésben, mégis hiányozhat belőle a lényeg : a művészi nevelés belső eredményének megnyilatkozása. Ugyanis a külső siker a tanítás ügyes módszerével, esetleg fölfokozott szigorral is elérhető. De az ilyen eredmény csak külső tényeket igazol, ha nem a szeretet és az őszinte meggyőzés útján jött létre. Teljes értékű eredményről akkor beszélhetünk, ha a nevelés lelki hatásában is eredményes. Vagyis 1. ha a tanulóban sikerült a művészetek irápti szeretetet, érdeklődést állandósítani, 2. ha a tehetségesebbeknél az önálló művészi tevékenységet is biztosítottuk. A magyar nevelés nem lehet teljes magyar művészeti nevelés nélkül. Ennek megvalósításától függ, hogy befejezett, vagy csonka marad-e. ifjúságunk kulturális képzettsége. A magyar művészi ízléssel átitatott lélek ösztönösen védekezik vagy legalább is immunizálódik a magyar ízlést aláásó külföldi hatások ellen. Ebben mutatkozik meg a művészi nevelés lélekformáló és nemzetnevelő ereje. A cél itt sem az, hogy tanulóinkat művészekké képezzük, hanem hogy az általános, illetve az egyetemes szép keretén belül megismertes-