Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1941

14 s már a nemzeti jövőt melengető lelki tartalma egyaránt szellemi való­ság, a nevelés szempontjából mind a kettő egyenlő fontosságú tényező­nek tekintendő. így a nevelésnek korunkban igen komoly, ámbár még véglegesen ki nem alakult feladatává lett, hogy a fejlődő gyermeki lel­ket családban és iskolában a nemzeti jövő eszményeivel, életérdekeivel, megvalósításra váró céljaival is megismertessük. A nemzeti jövőt szolgáló feladatok megállapításánál legelső köteles­ségünk annak eldöntése: van-e a magyar nemzetnek magasabbrendü nemzetközi hivatása, az egész emberiség haladását előmozdító küldetése? Él-e benne ez a küldetéstudat, amelynek munkálását súlyos áldozatok­kal végzi? Küldetésének jelentőségét törekszik-e megértetni és elismer­tetni Európa népeivel? Hogy ilyen magas, nemes, általános emberi cél­gondolatra nemcsak a politikai, gazdasági és kulturális vezetést kezük­ben tartó nagyhatalmú népeknek, hanem nekünk magyaroknak is élet­bevágóan szükségünk van, azt megmutatta Trianon, amelynek legsöté­tebb éveiben ádáz ellenségeink rólunk azt hirdették, hogy erre az ázsiai barbár népre Európa nemzeteinek nincs szükségük, bennünket az európai kultúra érdekében kiirtásra kell ítélni. Jól tudjuk, hogy a magyar tör­ténelem nemzetünk magasztos küldetését évszázados véráldozatok köze­pette kitermelte, ez pedig épen a nyugateurópai keresztyén műveltség megvédésének, védőbástyájának szerepe lett a keleti barbárság minden­nemű veszedelmével szemben. Ennek a küldetésnek következménye a bolsevizmus elleni küzdelem, amely épen most élő példaként bizonyítja, hogy a magyar nemzetnek az emberi művelődés legdrágább értékeit védő, gondviselésszerű küldetése újból esedékessé vált és azt öntudatos áldozatkészséggel be is tölti. Fontos tehát, hogy ennek a magasabb, el­vontabb, de létharcunkban igen nagyjelentőségű nemzeti küldetésnek a gondolatát most a megértésre alkalmas konkrét példa alapján minél szélesebb rétegekben tudatosítsuk és nemzeti önérzetünk hatékony alkotó részévé tegyük. A tudatosítás sikere természetesen attól függ, milyen mértékben tudjuk a nemzet lelkébe bevinni azt a szellemi, erkölcsi és anyagi kultúrát, amelynek megvédése reá vár s amelynek befogadásától az egyén és a nemzeti társadalom sorsa, boldogulása egyaránt függ. A magyarság európai küldetésének a nemzeti köztudatba való elmélyí­tése tehát komoly nemzeti érdek s mint ilyen fontos nevelési feladat a családban és az iskolában egyaránt. A nemzeti jövőt szolgáló másik igen sokoldalú nemzetnevelő feladat a nemzeti kultúrjavak átszármaztatásával kapcsolatosan vár reánk. A mult értékeit, amint láttuk, a nevelők nem adják át válogatás nélkül növendékeiknek. És vájjon mi lesz az értékválogató hatalom? Kétség­telenül a nevelő személyén keresztül érvényesülő korszellem, amely u jövendő eszményeit bizakodva hordozza s mint láthatatlan diktátor irá­nyítja nevelőknek és nevelteknek a lelkét. A kor szellemét igazán csak az érti meg, aki résztvesz a viszonyokszülte szenvedésekben, átéli hiányait, szükségleteit és sóvárogja az eszményi célban ,mint a mainál sokkal tökéletesebb értékben megtestesült változást. A magyar nemzet Trianon óta legyőzött szövetségeseivel együtt testi, lelki pusztulásának szörnyű tragédiáját élte át. Hatása alatt a nem­zet lelkében egy mindeneket háttérbe szorító, szentséges nemzeti cél: hazánk integritásának, Nagy-Magyarország visszaállításának olthatatlan

Next

/
Thumbnails
Contents