Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1939

6 ellen folytatott diadalmas harc győzelmeinek sora. A Robinzonádok tudatalatti mélységes hatását pedig ugyanennek a küzdelemnek az egyéni életekben végmenő kis harcai és győzelmei teszik. Itt tehát az örökölt lelki energiák kifelé való hatásáról van szó. De, mintha csak a fizikai folyamatok akció-reakció törvénye szerint volna, itt is megvan az ellenkező aktus: az élő organizmus még a környezetére gyakorolt ráhatásában is alkalmazkodik ahhoz. Ha másban nem, abban, hogy az ellenséges külső tényezők legyűrésében éppen azokat az anyagokat és erőket használja fel, melyeket ez az ellenség, a természeti környezet, maga nyújt. Mindez, mint mondottuk, az állat organikus és szellemi életében éppúgy megtalálható, mint az emberében. Az ember kiemelő rangját az élők világában sajátos szellemi fegyvere : tudatos gondolkodóképes­sége biztosítja. Ez teszi alkalmassá arra, hogy nemcsak tenyészkörnye­zetét alakítja át, hanem merőben új, sajátosan emberi „környezetet" teremt: a vallás, tudomány, művészet világát alkotja meg és az emberi társadalomban konkrét valósággá teszi. Ezzel a másik világgal együtt a másik miliőt: a szellemi környezet teremti meg, s lelki életét ebben, organikus életét amabban éli. Ennek törvényei egészen mások, mint amazéi. Nem részesül hatásában minden egyén, s hatásfoka is egyénen­ként változó. Viszont megegyezik amazzal abban, hogy itt is születési hajlamok döntik el az elérhető hatás-visszahatás fokát. Mert — akár­csak a természeti környezetnél — itt is érvényesül az említett kétirá­nyúság. Tehát ha általában miliőhatásról beszélünk, mindig ilyen köl­csönhatásra gondolunk. (A legjobb példát erre a művészetek története szolgáltatja. A krétai művész, aki a knosszoszi palota falfestményeit alkotta, művészi egyéniségét, faji és individuális alapvonásait örökí­tette meg férfi- és női alakjainak dinamikus tartásában, az erő és egyen­súlytörvények élethű kifejezésében, amit a korabeli más fajok művé­szetében hiába keresünk. Ezek úgyszólván a krétai művészlélek alap­vonásai, melyek visszatükröződnek a krétai kultúrán. Viszont a test­arányok, témafelfogás, kompozíció sok rokonvonást árul el pl. az egyip­tomi falképekkel, beszédes jeleként annak, hogy az egyiptomi kultúra jelentékeny hatással volt a krétaira. Ez utóbbi vonások tehát a szellemi környezet alakító hatását mutatják a művész lelki világára. Ami pedig a természeti környezet hatását illeti, elég csak az építészeti formák ki­alakulására utalnunk, amelynél a táj és építőanyag formáló hatása közismert.) * A környezethatások vizsgálatában azonban az individuális lélektan szempontjait is figyelembe kell vennünk, s ez újabb érdekes megkülön­böztetésre vezet. Ugyanaz a környezet két különböző örököltségű lélek számára — nem ugyanaz. Az egyik, hogy csak a legfeltűnőbb diszpozíció­beli különbségeket tekintsük, főként akusztikus, a másik vizuális érzék­letű, — az egyik statikus, a másik dinamikus fantáziájú: s milye'i más e két világ ! Milyen máskép dolgozza fel a miliőhatásokat az egyi t s a másik. Az egyik talán elutasít egy olyan benyomást, amelyre i másik mohón reagál s fordítva. Nyilvánvaló, hogy a fejlődés folya­mán a két lelki világ — teliesen azonos miliőben — a legnagyobb különb­ségeket mutathatja. S amilyen mértékben belső világunk tá\ nlodik egymástól, éppúgy különbözik — mert különböző a látásuk — p kj 1 cő világuk is. Azt mondhatjuk, hogy a tőlük függetlenül fennálló ú. n.

Next

/
Thumbnails
Contents