Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1939

14 feltétele t. i., hogy már kezdő korában megismerkedjék a tanár más tárgyak célkitűzéseivel, anyagával, módszerével — ha csak főbb vonásokban is — és megszerezze a körültekintő, szakfanatizmustól mentes együttes munkálkodás iránt való érzéket. írásbeli óratervekkel készültek a jelöltek annak a tárgynak óráira, amelyből tanitani óhajtottak. Ezek a tanítási gyakorlatok 4—6 hétig tartottak, s idén is meg tudtuk valósítani azt, hogy másik szaktárgyából is legalább 2 órát tanított minden jelölt. A 4—6 hetes tanítási gyakorlat utolsó napján próbatanításokon igen gyakran üdvözölhettük egyetemünk bölcsészeti karának professzorait. A próbatanítást megbeszélés követte, amelyen egy hivatalos és előre kijelölt bíráló, a vezetőtanár, a jelenlévő szakprofesszor és az igazgató fejtették ki véleményüket. — Novembertől kezdve bemutató tanításokat is tartottunk, éspedig átlag kéthetenként szerdán délelőtt. Céljuk a már fent említett egységes tanári munka és egységes intézeti szellem kialakítása volt, ép ezért ezeken az egész tanári testület és az összes gyakorló tanárjelöltek résztvettek. Példaadás kedvéért a vezetőtanárok is tartottak bemutató órákat: Dr. Tóth Lajos 1939. november hó 8-án a VII. osztályban természettanból és Dr. Jausz Béla igazgató 1940. április hó 10-én a VIII. osztályban német nyelvből. — A jelöltek közül nyolcan tartottak bemutató tanítást, mégpedig a magyar irodalomból Adriányi László a VII. osztályban 1939 december hó 13-án, a történelemből Lovas Rezső a VIII. osztályban 1939. november hó 22-én, a latin nyelvből Nóvák József a VIII. osztályban 1939. november hó 29-én és Rudnay Károly a II. osztályban 1940. április hó 17-én, a német nyelvből Kocsis Gyula a IV. osztályban 1939. december hó 7-én, a francia nyelvből Kovács József a VIII. osztályban 1940. február hó 28-án, a természetrajzból Kovács Tibor az I. osztályban 1939. december hó 14-én és a mennyiségtanból Borbély Sándor a II. osztályban 1940. április hó 24-én. Ezekkel a szerdai bemutató tanításokkal kapcsolatban pénteken délutánonként módszeres értekezletet tartottunk, amelyeken egyrészt az elhangzott tanítás vétetett bírálat alá, másrészt az illető szaktárgy általános módszertani elvei, sőt továbbmenően a felvetődött pedagógiai problémák is megbeszélés tárgyát alkották. E módszeres értekezletek lefolyása a következő volt: a tanítást végzett jelölt önbírálat alakjában beszámolt azokról a pedagógiai és didaktikai elvekről, amelyek munkájában vezették, órája céljáról és a kivitel sikeréről. Egy előre kijelölt bíráló taglalta azután az elvégzett munkát, de legtöbbször arra is felhasználta az alkalmat, hogy a szakdidaktika egy-egy aktuális kérdését fejtegesse. Ilyen bírálók voltak : Bándy Géza, Jantyik János, Kálmánchey Endre, Kovács József, Medveczky László, Papp Bertalan, Rudnay Károly és Sereg Gyula. Természetesen a jelöltek minden egyéb értekezletünkön is résztvettek : a tanári testület a belső és személyes természetű ügyeket a rendes értekezletek után folytatólagosan tartott zárt üléseken tárgyalta meg. Az év folyamán 29 tanári gyűlést, közülük 24 teljes ülést tartottunk. — Ez elméleti képzésen kívül súlyt helyeztünk még arra, hogy jelöltjeink praktikusan is bekapcsolódjanak az iskola életébe és megismerjék az iskolai munka minden vonatkozását. Ép ezért rendszeresen végeztek inspekciót az igazgatói irodában, résztvettek az óraközi felügyeletben, istentiszteletekre jártak a tanulókkal, segédkeztek kirándulásainkon, a szertárakban, könyvtárakban és az értekezletek jegyzőkönyveit vezették. Jegyzők voltak : Adriányi László, Ari Sándor, Arros Jenő, Bándy Géza, Betfia László, Boldizsár Lajos,