Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1938

15 jón föléje. Az odú nyílása a bennük fészkelő madár szerint különböző legyen. » A madarakkal való foglalkozás leginkább leköti a gyermek érdek­lődését és legalkalmasabb arra, hogy megkedveltesse a természet meg­figyelését. Az emlősök között alig akad megfelelő állat. Minthogy első­sorban a lakásban is tartható állatra gondolunk, kicsinységük követ­keztében leginkább a rágcsálók vehetők tekintetbe: a fehér egér, a mókus, a házi nyúl. Az elsőnél az a baj, hogy kellemetlen szagot ter­jeszt ; ezen ugyan segíthetünk megfelelő, szagtalanító talaj készítésével, de akkor meg az egér beássa magát s csak alkonyatkor jő elő. Túlsá­gos szaporasaga következtében is előbb-utóbb kellemetlenné válik. A mókus sohasem szelídül meg annyira, hogy teljesen veszélytelen lehetne. Harap és karmol, s a szabadságvesztés ennél a nagyon is szabadság­kedvelő állatnál már súlyos rabságot jelent: rabtartóvá pedig ne neveljük gyermekeinket. A házinyúltenyésztés mint mellékkereseti forrás is szambajöhet: kevésszámú állat pedig konyhahulladékon is eltartható, nevelése tehát kiadást nem jelent. Szaga azonban ennek is van, azért inkább csak ott tartsuk, ahol kertben, udvaron adhatunk neki szállást. A nyúl is karmol, kivált a vén bak ; hordozása, fogdo­sása tehát nem ajánlatos. Minthogy azonban időnként elkerülhetetlen, mutassuk meg a gyermeknek, hogyan kell a nyúlat kézben vinni: semmiesetre sem fülénél fogva, hanem marján fogjuk meg a bőrt, ugy emeljük a magasba. A rovarvilág is kínál egy könnyen tenyészthető, ártatlan állatot: a selyemhernyót. Falusi gyermek s a városi szegény-környezetben fel­növő evvel korán megismerkedik. Jobbmódú gyermeket, aki válogat­hat az állatokban, a selyemhernyó csak 9—10 éves korában fogja érde­kelni ; és még később, már a gyermekkor végén, 11—12 esztendős korában kap kedvet a vízmedencék és tenyésztőszekrények kis világá­nak gondozására. A vízmedencék berendezése nem nehéz, gondozása szinte elenyésző munkát jelent, s bár a benne kialakuló élet zajtalan, mégis elbűvölően szép és érdekes. De lehetőleg ne aranyhalakat tart­sunk benne ; ezek túl nagyok a rendesen kis méretű medencékhez, s ilyen szűk helyen nem szaporodnak. Sokkal alkalmasabbak az eleven­szülő halfajok, amelyeknek szaporulata esetleg értékesíthető is, s így a gyermek a természet nyújtotta haszonnak is élvezőjévé válik. A tenyésztőszekrény és lakói már több gondot kívánnak. Ez a föladat inkább a serdülő és ifjúkor számára való. A felsorolt, tenyésztésre, szobában tartásra alkalmas állatok mel­lett új szempontból figyelheti meg a gyermek a többi házi állatot is. Eddigi megfigyeléseiben érzelmi tényezők vezérelték : most nagy élve­zettel fog elmerülni az oknyomozó megfigyelésben. Mennyi új fölfede­zést kínál a legösmertebb állat, a kutya is ! Mikor le akar feküdni, négy-ötször megfordul önmaga körül. Miért teszi ezt ? Talán azért, mert ősi, szabad életében így készített magának fészket az őserdő bozótjában, vagy a hideg vidékek méteres havában ? Milyen érdekes, hogy még a csontot is megropogtatja. Az ember beteg lenne, ha cson­tot enne ; a kutya gyomra a csontot is feloldja. Milyen hajlékony a kutya gerincoszlopa ! Mikor alszik, a fejét a teste hátsó részére fektet­heti. Ügy meghajlik a teste, mint az ív. Azért tud olyan könnyen for­dulni futás közben. Még hajlékonyabb a macska gerince, és a macskáé­nál is hajlékonyab a nyúlé.

Next

/
Thumbnails
Contents