Középiskolai tanárképző intézet gyakorló gimnáziuma, Debrecen, 1938

13 fokozatos az átmenet egyik korszakból a másikba és nem egyforma a fejlődés üteme sem. raiusi gyermeknél altaiaDan lassúbb, mint a varosiaknál, míg az aliandóan felnőttek között tartozkodó „egyke" lelkileg rendesen gyorsaDDan iejlódiK, mint a gyermek-környezetben élő társai. A korszakok határai felé alig észrevehető az átmenet; s ha feltesszük a kérdést: mi a különbség a kisded és az iskolás gyermek között, úgy mindkettőt illetőleg a korszak közepén álló gyermekekre keil gondolnunk, hogy helyes íeleletet adhassunk. A 7—8 éves gyermeknél sok meg a töretlen kisded-jellemvonás. Ép olyan odaadassal merül el a játékban, ép olyan gyönyörűséggel csügg a mesén, mint a kisded, és érzelmi élete is ép olyan eleven és ingadozó. Ám, amint gondolkodása fokozatosan rendszeresebbé válik, kezdi megkülönböztetni a valóságtól a mesét, ami „nem igaz". A dolgok célja és rendeltetése mellett az okozati összefüggést is keresi és megérti, s ha visszagondol egy-két évvel fiatalabb korara, úgy érzi, hogy akkor „még kis ostoba volt" — aminek következtében öntudatosabbá válik, nem szereti, ha a leinőttek kisdedként bánnak vele. Gyakran már a kisdedkor végén felébred benne az alkotásvágy, a kifejezés szóbeli módjától eltérő lehetőségek keresése, és órákat tolt el rajzolással, mintázással, ha kezeügyében adjuk a szükséges hozzávalót. Később, a kilencedik-tizedik életévben a gyermek érdeklődése mindinkább magukra a valóságokra irányul, tekintet nélkül azoknak önmagaval való kapcsolatára : alanyiságát levetkőzve, érdeklődése tárgyilagossá lesz. Szórakozásában is más ízlésnek hódol, mint eddig ; olvasmányaiban elfordul a mesétől, helyette a kalandos történetek, utazasok kötik le figyelmét; a játékok közül a szellemi tornát igénylőket kedveli, a sakkot, keresztrejtvényfejtést, a műszaki játékszereket, s a szabályokkal korlátozott labdajátékokat. Ebben a korban jelentkezik a gyüjtőszenvedély is, csaknem párhúzamosan az olvasási lázzal. A szülői ház feladatait a természettel való ismerkedés terén ebben a korszakban is a lelki fejlődés adottságai és az iskola tervszerű nevelő munkája határozzák meg. A korszak elején, a 6. és 7. életévben alig változik a kisdedkorban folytatott tevékenysége; az érzelmi nevelés mellett azonban egyre erösebb hangsúlyt fog nyerni az értelem művelése, s minthogy a gyermek lelki fejlettsége folytán az állatokkal való érintkezés most már mindkét félre csaknem teljesen veszélytelenné vált, az állatokat is közelebb vonhatjuk a gyermekhez. Falusi gyermeknél ez minden bizonnyal már jóval előbb megtörténik : a kutya, a macska, a házi szárnyasok csecsemőkorától kezdve ott vannak közelében, ha jelenlétük nem is mindig kívánatos. De melyik legyen a városi gyermek kiválasztott állata ? Amelyik nem igényel nagy férőhelyet, nem lármás, nem terjeszt kellemetlen szagot, sem veszélyes betegségeket, amelynek ápolása aránylag könnyű, élelmezése nem jelent számbajövő kiadást, s amelyet esetleg szaporítani is lehet, hogy családi életében is gyönyörködhessék a gyermek ? Ennyiféle feltételnek aligha felel meg más állat, mint a kanári madár. Ennek a rabság nem szabadságves?tés, nem külön fájdalom; aránylag olcsó, s aki tenyésztését is megkísérli, még jövedelemre is szert tehet általa. Amellett rengeteg megfigyelésre ád alkalmat, az ápoláshoz szükséges gondosság pedig igen jó iskolája a kötelességteljefeítésnek, figyelmességnek, segítésre kész szeretetnek. Már a kalitkájá