Magyarok Nagyasszonyáról nevezett római katolikus leánylíceum, Debrecen, 1936

Másnap — az Istennek szentelt félóra után — fel a fogaskerekűvel a Svábhegyre, honnan gyönyörű út hívogat a jánoshegyi kilátóhoz. A hegyoldal tele kirándulókkal, kik énekszóval köszöntik és élvezik a természet szépségét. Mennyire igaz, hogy a természet újra kifinomítja a lelken azt, amit a hétköznapi élet hajszája és a mindennapi kenyér gondja eltompított. Délután a Margitszigetre mentünk. Friss, zöld füvében apró, fehér margaréták mosolyognak és mesélnek ...egy kislányról... a legszebb Margarétáról. Este a sziklakápolnában, a fehér-barátok templomában, a Nagyasszony oltára előtt köszöntük meg az Urnák a mai gazdag nap minden szépségét. Május 18-án reggel Dorogra vitt a vonat. Itt Vörös Lajos bányamérnök úr vezetése alatt a bányatelepet tekintettük meg. A föld gyomrából barnaszenet bányásznak, amiből száz csodát gyártanak, brikett, kálciumkarbid, benzin, kátrány, elektromosság... Nekünk különösen a higiénikus bányatelepek, az emberségesen, szociális alapon megállapípított munkabérek, s az a nagy szívesség és kedvesség tetszett, amelylyel a vezetők és a telepek lakói fogadtak bennünket. Ezért ezúton is hálásan megköszönjük figyelmüket és jóságukat. Dorogról Esztergomig negyedórányi az út vonaton. Az állomástól szélesen vezet az út a város belsejébe. Ebédutáni hangulatban érkeztünk, ember alig járt az utcákon. Bazilika, primási palota, vár, ásatások, múzeum Esztergom nevezetességei. Történelemről beszél Esztergom minden köve. Május 19-én d. u. a szálló előtt 2 hatalmas autó várt ránk, hogy elvigyen Visegrádra. Megérkezve leraktuk csomagjainkat, azután fel a hegyre ! Hegymászáshoz nem szokott alföldi lányok vagyunk és míg felértünk, jól kifáradtunk. Fent azonban önkénytelenül tolult ajkunkra az ének : „Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország", s hogy : „Nem, nem soha !" Nagyon szép Visegrád, nem hiába volt Nagy Lajos és Mátyás király földi paradicsoma. Salamonnak sem lehetett itt nagyon rossz dolga. Este hajón jöttünk vissza Budapestre. Friss tavaszi szél kifújt belőlünk minden fáradtságot és a régi, szép magyar nóták egymásután csendültek fel a kirándulók ajkán. A Dunára borult esti sötétséget néhány fénypont csillogása szakítja meg, de e fénylő csillagok egyre sokasodnak, s feltárul előttünk a tündéri fényben csillogó, kivilágított főváros. A Lánchíd olyan, mintha Hephaistos műhelyében napsugárból kovácsolták volna. Elragadtatva néztük az elénk táruló csodás képet! Országház, Halászbástya, Vár és minden, minden olyan gyönyörű volt. A hajóállomásról egyenesen a pályaudvarra mentünk, hogy viszszatérjünk a mi kedves otthonunkba, Debrecenbe. 38 kislány hálájából csokrot kötünk most és odaadjuk kedves szüleinknek és a jó tisztelendő Nővéreknek, akik ezt a kirándulást lehetővé tették nekünk." Május 13-án az I. oszt. növendékei egy napos kirándulásra Tokajba mentek, hol földrajzi ismereteik gyarapításán kivül megtekintették az országzászlót és a borpincéket. Május 29-én volt a nagy örömmel várt gúti kirándulás, „Madarak és fák napjá"-val egybekötve. A jól sikerült majálist az egyik növendék, Tudosy Margit így írja le : 14